Magyarország történeti kronológiája I-IV.

Amikor kipattant a brit királyi herceg és az amerikai színésznő románcának híre, a világ szinte csak rájuk figyelt, a média fokozott érdeklődéssel követte az eseményeket. Ám hiába olvashattuk folyamatosan a sussexi herceggel és hercegnével kapcsolatos címlapsztorikat - eljegyzésükről, esküvőjükről, Archie fiuk születéséről, majd arról a példátlan döntésükről, hogy szakítanak a királyi udvarral -, kevesen ismerik Harry és Meghan igaz történetét.

A szabadság nyomában révén most először tekinthetünk a szalagcímek mögé, feltárva Harry és Meghan közös életét, eloszlatva a sok pletykát és félreértést, melyekkel a párnak meg kellett küzdenie. Omid Scobie és Carolyn Durand a brit királyi család programjairól tudósító újságírócsapat tagja, így náluk jobban kevesen ismerhetik a fiatal pár életét.

Scobie és Durand interjúkat készítettek a párhoz legközelebb álló emberekkel, így A szabadság nyomában egyedülállóan őszinte, közeli és lefegyverző portré egy magabiztos, befolyásos, forradalmi gondolkodású párról, akik nem féltek szakítani a hagyományokkal. Elhatározták, hogy a reflektorfénytől távolabb fognak élni, és az egész világon egyedülálló humanitárius örökséget hagynak hátra.

A bányászati, kohászati és erdészeti felsőoktatás 250. évfordulójára.

Faludy György a magyar történelem egyik legsötétebb korszakának megdöbbentő történetét írta meg Szolzsenyicin Gulágjához is hasonlított életrajzi regényében. A Pokolbeli víg napjaimban az Andrássy út 60. és Recsk poklát megjárt költő sorsát 1953-ig, a táborból való szabadulásáig kísérhetjük figyelemmel.

Mindaz, ami kapaszkodót nyújtott számára a hányattatás éveiben - ösztönös életigenlése, a testi szépség és a szellemi nagyság iránti feltétlen tisztelete - mélyen áthatja anekdotáit. Kortörténeti jelentősége mellett a Faludyra oly jellemző irónia és elemi őszinteség teszi a könyvet lebilincselő olvasmánnyá.

Az odüsszeuszi életutat elbeszélő regény időközben trilógiává bővült: Pokolbeli napjaim után címmel 2000-ben, A Pokol tornácán címmel 2006-ban látott napvilágot a folytatás. A harmadik kötet megjelenését a legendás költő már nem érhette meg.

VI. Benedek pápa sorra veszi könyvében az elmúlt hónapok eseményeit annak tükrében, hogy az az út, amelyet járunk, a reménytelenségbe, a hitetlenségbe vezető út: a keresztény gyökerekre való utalás mellőzése az Uniós Alkotmányból, törvény általi szentesítése az abortusznak, az istenhit magánéletbe való szorítása, hogy a közélet számára semmiféle jelentőséggel ne bírjon. Könyvének jelentősége ezekben az időkben igen nagy, hiszen kiutat mutat az egyre erősödő kulturális válságból. Rámutat arra, hogy történelmünk jelen pillanatában leginkább olyan emberekre van szükségünk, akik mindennapi életükben megélt hitük révén Istent közvetítik. Olyan emberekre, mint Szent Benedek, aki a bencés rend megalapítójaként sokat tett a kereszténység, Európa megőrzéséért.