Omid Scobie és Carolyn Durand - A szabadság nyomában - Harry és Meghan - Egy modern királyi család

Tanulmányunkban a közízlés helyzetével foglalkozunk, mégpedig elsősorban azokkal a területekkel, amelyek a rádiózás szempontjából különösen fontosak (zene, irodalom). Eredményeinket megkíséreljük a kultúra egészébe ágyazva vizsgálni, s ahol csak alkalmunk adódik, kitérünk a tömegkommunikációs eszközökkel való ízlésnevelés problémáira is. A felhasznált tényanyag túlnyomó része egy 1964-ben végzett, a kulturális ismeretekre és ízlésre vonatkozó - országos - felmérésünkből származik.
Vizsgálatunk jellegéből adódóan számolnunk kell bizonyos torzításokkal, ezekre esetenként felhívjuk a figyelmet, megjegyezzük azonban, hogy a vizsgálat adatai általában kedvezőbbek a valóságosnál. Adataink azonban - tapasztalataink szerint - még így, „megszépült" formájukban is sokkal közelebb járnak a valósághoz, mint jónéhány szakembernek a közönségről alkotott elképzelése. Egy házi közvéleménykutatás során például 19 irodalmi szerkesztő közül négyen azt gondolták, hogy hazánkban minden felnőtt ismeri William Shakespeare nevét. Országos vizsgálatunk során a válaszadók 40%-a - ez 3 millió felnőttet jelent - elismerte, hogy hírét sem hallotta. De a másik véglet is előfordult: akadt szerkesztő, aki szerint a felnőtt lakosság 90%-ának, sőt olyan is, aki szerint 93%-ának Shakespeare neve semmit sem mond. Valószínűnek tartjuk, hogy sokan lesznek, akik szerint így is sötétebbre festettük a valóságot. 

E kis lexikon célja, hogy a nemzeti érzésű magyar intelligencia számára a modern élet eszméinek és a tudományok új eredményeinek útvesztőjében kalauzul szolgáljon. A magyar társadalom ama rétegéhez akar tehát főképen szólni, amely a Magyar Irodalmi Társaság kiadásában megjelenő Napkelet folyóirat köré olyan lelkesedéssel sorakozott. Főelvének következetes keresztülviteléből folyik, hogy elsősorban az alkotó világnézet képviselőit, eredményeit és elveit ismerteti, mindamellett nem elfogult. Közönségével a másik tábor irányait és jelentősebb alakjait is megismerteti s vagy állást foglal velük szemben vagy pedig, amennyiben komoly értékekről van szó, elismerésben részesíti őket.
Mint kis lexikon nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy az ismertetett fogalmakkal és nevekkel szemben a legteljesebben kiegyensúlyozott arányosságot őrizzen meg. Aktualitásra törekedvén, természetes, hogy a jelent mozgató eszméket, a jelenre ható egyéneket, a jelennek közéletében, művészetében és tudományosságában fontos eredményeket, vagy a multnak jelenbe átnyúló elemeit, bővebben tárgyalja, mint a letűnt korszakoknak - bár tiszteletreméltó - de hatásban vagy érdekességben csökkent neveit és erőit. Különös gondot fordít a társadalmi tudományokra, a jelenkor politikai eszméire, a világháborúra, a magyar közélet és műveltség legújabb lendületének jelenségeire, a megszállt területek irodalmi életére s a történeti, a technikai és természettudományok legfrissebb eredményeire. Különös figyelemben részesíti a magyar szellemnek részvételét az emberi tudás kialakulásában s a magyar tudósok közül nem egy olyat juttat a megérdemelt méltatáshoz, akiről eddig még nagyobb lexikonokban sem esett szó.
Az összefoglaló képzőművészeti cikkek kissé nagyobb teret kaptak, mint az egyes irodalmak története, ennek oka azonban abban keresendő, hogy a képzőművészeti cikkekhez melléklet illusztratív anyag részletesebb kifejtésre ösztönöz.
Az időszerű változásokkal a lexikon körülbelül ez év október havának közepéig tart lépést.
Budapest, 1927 november hó

A Magyar Irodalmi Társaság

"Megálltam a Hermina úti villa előtt, és csendesen felszóltam a második emeleti sarokszobába, ahol égett a villany. Anyám jött le értem.

- Amerikából könnyebb volt hazajönni, mint Recskről - mondta és sírt.

A lépcsőház olyannak tűnt, mint a frissen metszett márvány."