Leírás és Paraméterek
TARTALOM
A nyelvtan fogalma, tárgya és felosztása | 13 |
A nyelvtan és a nyelvművelés összefüggése | 17 |
Hangtan | |
A hangtan fogalma, tárgya és felosztása | 25 |
A beszélőszervek és működésük | 26 |
A beszédhang fogalma és az egyes beszédhangokat meghatározó sajátságok | 31 |
A magán- és a mássalhangzó fogalma és különbsége | 33 |
A magyar beszédhangok | 36 |
A magyar magánhangzók leírása és rendszere | 36 |
A magyar mássalhangzók leírása és rendszere | 43 |
A hangzósság, a hangsúly, a hanglejtés fogalma és nyelvi szerepe | 55 |
A szótag fogalma és a szótagalkotás törvényei | 62 |
A hangkapcsolatok törvényei | 67 |
A magánhangzók egymásra hatása | 67 |
A hangred | 67 |
A hangrendi illeszkedés | 68 |
A magánhangzó kivetés és betoldás | 70 |
A mássalhangzók egymásra hatása | 73 |
Az igazodás | 73 |
A hasonulás | 74 |
A részleges hasonulás | 74 |
A teljes hasonulás | 76 |
Az összeolvadás | 77 |
A réshangúvá válás | 78 |
A zár-réshangúvá válás (affrikáció) | 78 |
A palatális képzésűvé válás | 78 |
A mássalhangzók rövidülése, kiesése és betoldása | 78 |
Az élőszóbeli nyelvhasználat | |
A beszéd és a beszédművelés | 83 |
A beszéd belső és külső követelményei | 87 |
A beszédtechnika | 87 |
A beszédlégzés | 90 |
A hangindítás | 99 |
A magán- és mássalhangzók helyes képzése | 101 |
A hangmagasság | 101 |
A hangszín | 108 |
A toldalékcső | 109 |
A helyes kiejtés kérdései | 116 |
A szóelemek kiejtése és a hangkapcsoatok | 128 |
A régies írású családnevek és az idegen szavak kiejtése | 135 |
A mondatfonetikai eszközök | 138 |
A beszédhibák | 147 |
A változatos beszéd | 149 |
A beszélő mozdulatai | 153 |
Szótan | |
A szótan fogalma, tárgya és felosztása | 163 |
A szó fogalma és a magyar szavak jellemző sajátosságai | 165 |
A szó alakjának és tartalmának kapcsolata | 169 |
A szójelentés | 177 |
A szójelentés fogalma | 177 |
Az egy- és többjelentésű szavak | 179 |
Az állandó és az alkalmi jelentés | 181 |
A szó értelme és a többértelműség | 184 |
A szavak alaki, illetve tartalmi egyezése, rokonsága és eltérése | 188 |
Az azonos alakú szavak | 189 |
A rokon értelmű szavak | 193 |
Az eltérő és ellentétes értelmű szavak | 198 |
A szóhangulat és forrásai | 201 |
A szókincs fogalma és rétegződése | 208 |
A nemzeti nyelv teljes szókészlete és a köznyelvi szókincs | 209 |
Az egyén szókincse | 210 |
A nyelvrétegek szókincse | 211 |
Szókincsünk eredeti és idegen elemei | 213 |
Az eredeti szókincs és belső keletkezésű szavaink | 214 |
Szókészletünk idegen szerzeményei | 215 |
A szóértékű közkeletű állandó nyelvi szerkezetek | 217 |
A szófajok | |
A szó lexikai és grammatikai általánosító jellege | 222 |
A szófaj fogalma és a szófajok rendszere | 224 |
Az ige | 231 |
Az ige fogalma és fajai | 231 |
Az igeként használt egyéb szófajok | 234 |
A névszó | 238 |
A főnév | 238 |
A melléknév | 247 |
A számnév | 252 |
A névmás | 256 |
A határozószó | 266 |
A valóságos határozószó | 266 |
A módosító szó | 267 |
A határozói igenév | 269 |
Az igekötő | 270 |
A viszonyszó | 273 |
A névutó | 273 |
A kötőszó | 275 |
A névelő | 277 |
Az indulatszó | 280 |
A valóságos indulatszó | 280 |
Az állathívogató és terelő szó | 281 |
A réják | 281 |
A szóalak általános kérdései | |
A szóelem fogalma és fajtái | 283 |
A szóelemek kapcsolódásának sorrendje és módja | 284 |
A szótövek tárgyalásának lehetséges szempontjai | 286 |
Az igetövek | 290 |
A többalakú változatlan tőhangzójú tövek | 291 |
A többalakú változó tőhangzójú tövek | 291 |
A névszótövek | 294 |
Az egyalakú tövek | 294 |
A többalakú változatlan tőhangzójú tövek | 294 |
A többalakú változó tőhangzójú tövek | 295 |
A többi szófaj tőtípus-vonatkozásai | 298 |
A szóalkotás | |
A szóalkotás fogalma és fajtái | 301 |
A szóösszetétel | 301 |
A szóösszetétel fogalma és jelentésvonatkozásai | 301 |
A szóösszetétel szerkezetvonatkozásai | 302 |
Az összetételtípusok szófaji, alaki stb. vonatkozásai | 304 |
A szóképzés | 307 |
A szóképzés fogalma | 307 |
A képzők alakja, funkciója, jelentése és hangulati értéke | 307 |
Igeképzés | 311 |
Az igéből képzett igék | 311 |
A névszóból képzett igék | 314 |
Más szófajból képzett igék | 315 |
Névszóképzés | 315 |
Az igéből képzett főnevek | 315 |
A névszóból képzett főnevek | 315 |
Más szófajból képzett főnevek | 316 |
Az igékből képzett melléknevek | 317 |
A névszóból képzett melléknevek | 317 |
Más szófajból képzett melléknevek | 318 |
A számnévképzők | 318 |
A névmásképzők | 319 |
Egyéb szófajok képzése | 319 |
A játszi szóképzés és az idegen képzőkkel alkotott szavak | 320 |
A szóalkotás ritkább módjai | 320 |
Az analógiás kikövetkeztetés | 320 |
A szóalakvegyülés | 321 |
A népetimológia | 321 |
A szórövidítés fogalma és módjai | 321 |
A hangrendi átcsapás | 322 |
A szóhasadás | 322 |
A jelezés és ragozás | |
A szófajok szerepe a jelzésben és ragozásban | 325 |
A magyar ragozásrendszerek áttekintése | 325 |
Az igéhez járuló jelek és ragok | 326 |
Az igemódok és igeidők | 327 |
Nyelvünk igealakjainak rendszere | 332 |
A rendhagyó és hiányos ragozású igék | 337 |
A névszóhoz járuló jelek és ragok | 339 |
A többes szám jelei | 340 |
A birtokjel | 341 |
A fokozás fogalma, köre és rendszere | 342 |
Az ún. meghatározó jel | 343 |
A névszói személyragozás | 343 |
A névragozás | 349 |
Mondattan | |
A mondattan fogalma, tárgya és felosztása | 355 |
A mondatértékű közkeletű állandó nyelvi szerkezetek és mondatsémák | 356 |
A közmondások és szállóigék főbb csoportjai | 347 |
A köszöntések, jókívánságok, szitkok, udvariassági formák | 360 |
A mondatsémák | 362 |
A szó- és a mondatértékű szólások összefüggése és különbsége | 363 |
A mondat | |
A mondat fogalma és tagolódása | 366 |
A mondatok fajai | 368 |
A mondatok szerkezeti osztályozás | 368 |
A mondatok osztályozása a beszélő szándéka szerint | 370 |
A mondatok tartalmi osztályozása | 371 |
A közlő mondatok lehetnek | 371 |
A kérdő mondatok lehetnek | 376 |
A mondatokben kifejezett tartalom minősége szerint | 377 |
Állító, mégpedig feltétlenül vagy feltételesen állító mondatok | 377 |
Tagadó, mégpedig feltétlenül vagy feltételesen tagadó mondatok | 378 |
A szabályos formáktól eltérő mondatfajták | 379 |
A szószerkezet fogalma és fajai | 384 |
A mondat kéttagúságának lényege és a mondattag fogalma | 384 |
A szószerkezet fogalma | 384 |
A szószerkezet és a szókapcsolat tartalmi, funkciós és nyelvi különbségei | 387 |
A szószerkezetek fajtái | 389 |
A szószerkezetek szófaji és alaktani vonatkozásai | 391 |
Az egyszerű mondat | |
Az alany-állítmányi (predikatív) szerkezet | 395 |
A predikatív szerkezet alanyi funkciójú tagja | 396 |
A predikatív szerkezete állítmányi funkciójú tagja | 398 |
A predikatív szerkezet alanyi és állítmányi tagjának egyezése | 403 |
A tárgyas (objektális) szerkezet | 407 |
A tárgyas szerkezet fogalma | 407 |
A tárgyas szerkezet fajtái és kifejezésmódjai | 408 |
A tárgyas viszony jelentésárnyalatai | 410 |
A tárgyas szerkezetek mondatbeli szerepe | 410 |
A tárgyas szerkezet szófaji vonatkozásai | 411 |
A tárgyas szerkezet alaki vizsgálata | 412 |
A tárgyas szerkezet bővített tagjának alaki vonatkozásai | 413 |
A határozós (determinatív) szerkezet | 415 |
A határozós szerkezet fogalma | 415 |
A határozók rendszere | 415 |
A határozók kifejező eszközei | 417 |
A határozós szerkezetek mondatbeli szerepe | 418 |
A magyar határozórendszer | 420 |
A helyhatározók | 420 |
Az időhatározók | 425 |
Az állapothatározók | 427 |
A módhatározók | 430 |
Az okhatározó | 433 |
A célhatározó | 434 |
Az állandó határozók | 435 |
A jelzős (attributív) szerkezet | 439 |
A jelzős szerkezet fogalma | 439 |
A jelzős szerkezetek mondatbeli szerepe | 439 |
A jelzők rendszere | 440 |
A minősítő jelzős szerkezetek | 441 |
Az elöl álló, tulajdonképpeni minősítő jelző | 442 |
Az utójelző vagy értelmező | 447 |
A birtokos jelzős szerkezet | 449 |
Az egyszerű és az összetett szerkezetek sajátos típusai | 454 |
A kettős komplex szerkezetek | 455 |
A kereszteződő komplex szerkezetek | 459 |
Az átmeneti komplex szerkezetek | 463 |
A kihagyásos szerkezetek | 464 |
A szervetlen mondatrészletek | 466 |
Az egyszerű mondat összetett szószerkezetei | 469 |
A hangsúly szerepe az egyszerű mondatban | 477 |
A mondathangsúly fogalma és főbb típusai | 477 |
A nyomatékos és a nyomatéktalan mondat | 480 |
A mondathanglejtés fogalma és főbb típusai | 480 |
Az egyszerű mondat szórendje | 483 |
A szórend fogalma és fajtái | 484 |
Az igekötők szórendi helye | 487 |
Az összetett mondat | |
Az összetett mondat fogalma és fajtái | 491 |
A mellérendelt összetett mondat fogalma, kifejezésmódjai és fajtái | 491 |
Az alárendelt összetett mondat fogalma, kifejezésmódjai és fajtái | 199 |
A többszörösen összetett mondatok | 528 |
A mondatrend és a mondatátszövés kérdései | 531 |
Szerző | Rónai Béla, Temesi Mihály |
Fordította | |
Kiadó | Tankönyvkiadó Vállalat |
Kiadás Éve | 1975 |
ISBN | |
Kötés Típusa | papír / puha kötés |
Állapot | közepes |
Vélemények
Erről a termékről még nem érkezett vélemény.
Hasonló termékek
Kertész Imre - K. dosszié
A K. dosszié "önéletrajz két hangra": regényes párbeszéd Kertész Imre életéről - szüleiről, szerelmeiről -, pályájáról - a szellemi szabadság kivívásáról - és arról, hogyan függ össze a saját élete hőseinek sorsával, az élet az irodalommal.
E páratlanul személyes könyvből megtudhatjuk, e kettő szétválasztása nem is olyan egyértelmű. Meddig valóság és honnan fikció? Szolgálhat-e az irodalom tárgyául az egyénileg megélt borzalom és boldogság, és mennyiben tartozik ez az "egyéni" mindnyájunkra, akik olvasunk - akik őt olvassuk? Milyen korban nőtt fel, milyen másikban lett íróvá? Mennyiben befolyásolták e korok és légkörök műveit, mennyi szivárgott be mindebből regényeibe, novelláiba, nem is beszélve a főhősök vonásairól: Köves Gyuriéról, az Öregéről vagy K.-éről.
"Egészében véve, én a derű pártján állok" - mondja az író. Ez a derű hatja át a K. dossziét, amely ugyanolyan "botrányos", mint Kertész Imre egész életműve.
E páratlanul személyes könyvből megtudhatjuk, e kettő szétválasztása nem is olyan egyértelmű. Meddig valóság és honnan fikció? Szolgálhat-e az irodalom tárgyául az egyénileg megélt borzalom és boldogság, és mennyiben tartozik ez az "egyéni" mindnyájunkra, akik olvasunk - akik őt olvassuk? Milyen korban nőtt fel, milyen másikban lett íróvá? Mennyiben befolyásolták e korok és légkörök műveit, mennyi szivárgott be mindebből regényeibe, novelláiba, nem is beszélve a főhősök vonásairól: Köves Gyuriéról, az Öregéről vagy K.-éről.
"Egészében véve, én a derű pártján állok" - mondja az író. Ez a derű hatja át a K. dossziét, amely ugyanolyan "botrányos", mint Kertész Imre egész életműve.
1.000 Ft
Alvás és alvászavarok - Aesculap
TARTALOM
Az olvasóhoz 9
Bevezetés 11
Az alvásvizsgálatok módszerei 15
Az éjszakai alvás poligráfiás regisztrálása 15
EEG-vizsgálat 15
A motoros funkciók vizsgálata 17
A vegetatív funkciók vizsgálata 17
Egyéb módszerek 19
Az alvásregisztrátumok értékelése - alvásváltozók 19
Az éjszakai alvás folyamata 23
Az alvásfázisok 23
A vegetatív működések és a mozgatórendszer viselkedése alvásban 32
A vegetatív működések változásai lassú hullámú alvásban 32
Vegetatív változások a REM fázisban 35
A mozgatórendszer viselkedése lassú hullámú alvásban 36
Mozgatórendszeri változások a REM fázis alatt 38
Alvásmintázat 38
Az alvás mechanizmusa 42
Az agyműködés idegélettani sajátosságai alvásban 42
Az alvás-ébrenlét szabályozása 46
Idegi szabályozás 46
Humorális szabályozás 55
Az agyi monoaminrendszerek szerpe az alvás szabályozsáában 56
Egyéb humorális befolyások szabályozó hatása az alvásra 62
Gyógyszerek és élvezeti szerek hatása az alvásra 64
Az alvás biológiája 67
Az alvás ontogenezise 67
Az alvás filogenezise (az állatok alvása) 75
Az alvás és a biológiai ritmusok 83
Az alvás biológiai szerepe 92
Az alvó és a külvilág 103
A REM fázis és az álomjelenség 109
A REM fázis és az álmodás összefüggései 109
Az álom pszichológiai sajátosságai 116
Ami az álomban az éber gondolkodástól elétrő 116
Ami az éber gondolkodáshoz képest az álomból hiányzik 122
Az álmok felejtése 124
Az álmodás mechanizmusa és funkciója 130
Az álomfázis és a tudati funkciók kapcsolata 136
Az álmok pszichoterápiás felhasználása 141
Az alvászavarok és kezelésük 147
Az alvászavarok osztályozásának problémái 147
Inszomniák 149
Az inszomnia meghatározása 149
Az inszomniák lehetséges mechanizmusai és osztályozásuk 150
Biokémiai vagy strukturális károsodásra vissza nem vezethető inszomniák 153
Az alvásrendszer biokémiai megalapozottságú működészavarából, illetve strukturális károsodásából eredő inszomniák 174
A biogén amin háztartásban bekövetkezett zavarra visszavezethető inszomniák 176
Az alvásrendszer strukturális károsodására visszavezethető inszomniák 177
Hiperszómniák 178
Strukturális károsodásból származó hiperszomniák 178
Strukturális károsodásra vissza nem vezethető ébresztőrendszeri működészavarból eredő hiperszomniák 179
Alvásrendszeri túlsúlyból eredő hiperszomnia 182
Az alvás-ébresztőrendszer komplex együttműködési zavarai 183
Narkolepszia 183
A Pickwick-szindróma és egyéb alvási apniék 190
Az alvási apnoés szindrómák patomechanizmusa 194
Az alvási apnoés szindrómák kezelése 199
Somnabulismus, pavor nocturnus, lidércnyomás, enuresis nocturna mint az alvás- és ébresztőrendszer együttműködési zavarai 200
Somnambulismus 200
Pavor nocturnus; lidércnyomás 203
Enuresis nocturna 206
Az alvás- és ébresztőrendszer együttműködési zavarainak patomechanizmusa 209
Diagnosztikus célú alvásvizsgálatok 212
Alvásvizsgálatok és alvásmegvonás használata az epilepsia diagnosztizálásában 214
Alvásvizsgálatok diagnosztikai jelentősge depressióban 217
Alvásvizsgálatok organikus és pszichogén eredetű impotenciában 219
Irodalom 221
Az olvasóhoz 9
Bevezetés 11
Az alvásvizsgálatok módszerei 15
Az éjszakai alvás poligráfiás regisztrálása 15
EEG-vizsgálat 15
A motoros funkciók vizsgálata 17
A vegetatív funkciók vizsgálata 17
Egyéb módszerek 19
Az alvásregisztrátumok értékelése - alvásváltozók 19
Az éjszakai alvás folyamata 23
Az alvásfázisok 23
A vegetatív működések és a mozgatórendszer viselkedése alvásban 32
A vegetatív működések változásai lassú hullámú alvásban 32
Vegetatív változások a REM fázisban 35
A mozgatórendszer viselkedése lassú hullámú alvásban 36
Mozgatórendszeri változások a REM fázis alatt 38
Alvásmintázat 38
Az alvás mechanizmusa 42
Az agyműködés idegélettani sajátosságai alvásban 42
Az alvás-ébrenlét szabályozása 46
Idegi szabályozás 46
Humorális szabályozás 55
Az agyi monoaminrendszerek szerpe az alvás szabályozsáában 56
Egyéb humorális befolyások szabályozó hatása az alvásra 62
Gyógyszerek és élvezeti szerek hatása az alvásra 64
Az alvás biológiája 67
Az alvás ontogenezise 67
Az alvás filogenezise (az állatok alvása) 75
Az alvás és a biológiai ritmusok 83
Az alvás biológiai szerepe 92
Az alvó és a külvilág 103
A REM fázis és az álomjelenség 109
A REM fázis és az álmodás összefüggései 109
Az álom pszichológiai sajátosságai 116
Ami az álomban az éber gondolkodástól elétrő 116
Ami az éber gondolkodáshoz képest az álomból hiányzik 122
Az álmok felejtése 124
Az álmodás mechanizmusa és funkciója 130
Az álomfázis és a tudati funkciók kapcsolata 136
Az álmok pszichoterápiás felhasználása 141
Az alvászavarok és kezelésük 147
Az alvászavarok osztályozásának problémái 147
Inszomniák 149
Az inszomnia meghatározása 149
Az inszomniák lehetséges mechanizmusai és osztályozásuk 150
Biokémiai vagy strukturális károsodásra vissza nem vezethető inszomniák 153
Az alvásrendszer biokémiai megalapozottságú működészavarából, illetve strukturális károsodásából eredő inszomniák 174
A biogén amin háztartásban bekövetkezett zavarra visszavezethető inszomniák 176
Az alvásrendszer strukturális károsodására visszavezethető inszomniák 177
Hiperszómniák 178
Strukturális károsodásból származó hiperszomniák 178
Strukturális károsodásra vissza nem vezethető ébresztőrendszeri működészavarból eredő hiperszomniák 179
Alvásrendszeri túlsúlyból eredő hiperszomnia 182
Az alvás-ébresztőrendszer komplex együttműködési zavarai 183
Narkolepszia 183
A Pickwick-szindróma és egyéb alvási apniék 190
Az alvási apnoés szindrómák patomechanizmusa 194
Az alvási apnoés szindrómák kezelése 199
Somnabulismus, pavor nocturnus, lidércnyomás, enuresis nocturna mint az alvás- és ébresztőrendszer együttműködési zavarai 200
Somnambulismus 200
Pavor nocturnus; lidércnyomás 203
Enuresis nocturna 206
Az alvás- és ébresztőrendszer együttműködési zavarainak patomechanizmusa 209
Diagnosztikus célú alvásvizsgálatok 212
Alvásvizsgálatok és alvásmegvonás használata az epilepsia diagnosztizálásában 214
Alvásvizsgálatok diagnosztikai jelentősge depressióban 217
Alvásvizsgálatok organikus és pszichogén eredetű impotenciában 219
Irodalom 221
1.000 Ft
Galgóczi Erzsébet - A törvény szövedéke
Galgóczi Erzsébet írja válogatott riportjainak, szociográfiáinak előszavában:
Hogy az ember ma él-e, vagy száz évvel ezelőtt, itt él-e, vagy Afrikában, városon él-e, vagy falun, az meghatározza konfliktusai jellegét, erkölcsi értékrendszerét, választási lehetőségeit és irányát - de az ember belső szuverenitását, választási szabadságát nem determinálja. Csak adott történelmi, társadalmi és földrajzi keretek közé szorítja. Az ember számára a legszűkösebb keretek között is legalább két választási lehetőség van: vagy elfogadja az adott helyzetet, amiben él, vagy föllázad ellene. Írásaimban soha nem a parasztot kívántam ábrázolni, hanem az embert, aki történetesen falun él. És méghozzá ez a "falu" sem korlátozható többé a falura, hiszen már régen nem zárt világ, elszigetelt település, ezer hajszálér fűzi az ország, sőt a világ gazdasági és szellemi vérkeringéséhez. Az én "falum" végeredményben az egész Magyarország.
Hogy az ember ma él-e, vagy száz évvel ezelőtt, itt él-e, vagy Afrikában, városon él-e, vagy falun, az meghatározza konfliktusai jellegét, erkölcsi értékrendszerét, választási lehetőségeit és irányát - de az ember belső szuverenitását, választási szabadságát nem determinálja. Csak adott történelmi, társadalmi és földrajzi keretek közé szorítja. Az ember számára a legszűkösebb keretek között is legalább két választási lehetőség van: vagy elfogadja az adott helyzetet, amiben él, vagy föllázad ellene. Írásaimban soha nem a parasztot kívántam ábrázolni, hanem az embert, aki történetesen falun él. És méghozzá ez a "falu" sem korlátozható többé a falura, hiszen már régen nem zárt világ, elszigetelt település, ezer hajszálér fűzi az ország, sőt a világ gazdasági és szellemi vérkeringéséhez. Az én "falum" végeredményben az egész Magyarország.
1.000 Ft
Cseres Tibor - Játékosok és szeretők
Az író - könyvéről:
"Egy közigazgatási reform 1876-ban letörölte Magyarország akkori térképéről, az Erdélyi Érchegység nyugati szárnyáról Zaránd vármegyét. Négy szomszédos közigazgatási egységhez darabolva hagyományos, ősi illetékességét.
A Játékosok és szeretők-ben én ezt a Zarándot feltámasztom, s területén s főként megyeszékhelyén járatom képzeletemet, míg az 1950 körüli esztendőkről emlékezem.
Nem azért a tűnt megye ál- és fedőneve, hogy ne ismerjenek valóságos magokra egyetlen megye jó vagy rossz hírnvének őrzői, hanem hogy inkább több helyt borzolódjék fel az önérzet. Lelkiismereti válságot aligha kever regényem, mert hol vannak már azok a lelkiismeretek?! Egyéb ellenérzést is csak keletkezése, 1960 táján ébreszthetett volna, ha akkor napvilágra tud vala jutni.Valódi és hamisjátékosok a szereplőim, igazi és harag nélküli szeretők.
Kísérlet a felidzéhetetlen és képtelen évek viszaidézésére, minthogy minden múlt s főképp a sajátunk hihetetlen és lehetetlen.
Ha regényem rövid summázására törekszem, régies és közönséges szavakkal: a szerelem és a halál játékai vannak rejtve itt."
1.000 Ft
