Antikvárium

A szerző klinikai gyógyszerész és természetgyógyász. (Fitoterapeuta, aki Istentől kapott kegyelméből tud segíteni a szenvedőkön). Előző könyvei a Gyógynövények ismertetése, felismerése és gyógyászati felhasználása, a Betegségek gyógyítása gyógynövényekkel, az Aromaterápia a természetgyógyászatban és A fitoterápia arany középútja a csillagjegyek tükrében, már ismertek a természetgyógyászok körében. A mostani ötödik könyvében a Természetgyógyászat a gyakorlatban kiforrottan megalapozza a természetgyógyászat szerepét a gyógyításban.

Sárvár, amely néhány éve nyerte vissza városi rangját, dinamikusan fejlődő városaink egyike. Nemcsak Magyarországon, de Európában is elismeréssel emlegették történelmünket formáló szerepét csakúgy, mint a Nádasdy-vár kincseit. Ez a kötet a városi múzeum megteremtéséért folytatott sok évtizedes küzdelem néhány állomását mutatja be: a Nádasdy-vár birtokbavételét és Nógrády Gézának, az első néprajzos-muzeológus igazgatónak egy gazdag muzeális fegyvergyűjtemény létrehozására irányuló törekvését. A fiatalon elhunyt, Sárvárt rajongásig szerető kutató sajnos nem érhette meg az általa egybegyűjtött anyag szakmai feldolgozását és kiadását, de közel két évtizedes munkája nyomán bizonysággá lett: "Sárvár merít saját múltjából, de el nem merül benne, hanem attól felfrissülve új tettekre tüzesedik".

Elmélkedések gyakori imáinkról

A Magyar Katolikus Rádió és a Jel Könyvkiadó Megőrzött hangok sorozatának második kötete Gyürki László plébános, bibliafordító, Szentföld-kutató gondolatait gyűjti egybe, amelyek 2006 Nagyböjtjében és Húsvétján, valamint Advent napjaiban hangoztak el a Magyar Katolikus Rádióban. Gyürki atya olyan lelki zarándoklatra hívja Olvasóját e két ünnepkörhöz kapcsolódóan, mely során ellátogathat azokra a helyekre, ahol Urunk, Jézus Krisztus élt és tanított. Haszonnal forgathatják a kötetet mindazok, akiknek megadatik, hogy eljuthatnak Üdvözítőnk szülőföldjére. Még inkább hasznos azoknak, akik soha nem juthatnak el a szent vidékre. A bibliai helyszínek üzenete számukra a lelki zarándoklat lehetőségét teremti meg. A műsorok szerkesztett szövegei képekkel illusztráltak, hogy a gondolatok ezek segítségével még inkább megelevenedjenek.

A tíz esztendeje elhunyt Mensáros László halála előtt egy újabb nagyhatású irodalmi estre készülődött, amelynek szerkesztői példánya alapján állítottuk össze a kötetet. Az Önéletrajz helyett alcímet viselő kötetGoethe, Schiller, Thomas Mann, József Attila, Arany János, Tolsztoj, Illyés Gyula, Shakespeare, Heisenberg, Radnóti és még sok más idézettel ad hiteles képet a felejthetetlen művész életéről, és elgondolkodtat a sajátunkról.

"Megpróbáltam elfelejteni...a traumát, hogy egy tizennégy-tizenöt éves lánynak majd mindenkijét, aki az életében fontos, azt kilenc hónap alatt mind megölték. Az apámat és azokat a fiúkat, akiket én akkor mint társaságot a legjobban szerettem. Ahhoz nem kell Sigmund Freudot jól ismerni, hogy rádöbbenjek: sok minden az életemben ennek a történetnek a megismétlődése volt. Szerintem a Budapesti Iskola pszichológiailag ennek az élethelyzetnek a megismétlődése. Ott is egy marginális és veszélyeztetett közösség ugyanúgy összeomlik, mint 1944-45-ben az a gyermekkori ki paradicsom a Margitsziget rondóján, ahol magunk között menedékre leltünk."

Az a fajta zene, amit beatnek, popnak, rocknak neveznek, méltán keltett közfigyelmet az utóbbi másfél-két évtizedben. Az ifjúság rajongott és rajong érte, sokaknak ez az egyedüli zenei, sőt szinte egyedüli kulturális "tápláléka". Egy-egy népszerű zenekar koncertjére ezrek, sőt tízezrek vonulnak ki, lemezeiket százezrek vásárolják.
A népszerűség önmagában is jelzi az igényt. Azt azonban többféleképpen lehet értelmezni, hogy mi az igény lényege. Az új zenei jelenségről s az ifjúság vele kapcsolatos magatartásáról kezdettől fogva igen nagy vita folyik, Magyarországon is és szerte a világon. Sokan pozitív változást látnak benne, s hivatkoznak a zene és a szöveg értékeire (különösen a korábbi évek slágerével szemben), s az ifjúság életerejének megnyilvánulását üdvözlik. Mások viszont inkább a negatívumokat sorolják: ez a zene szerintük inkább az ifjúság egyes rétegének rossz beilleszkedését, a szülői társadalommal szembeni ellentmondásos viszonyát fejezi ki, s olykor kifejezetten káros jelenségekkel társul.
Hol van az igazság, hol van a mérték, amely szerint dönthetnénk. Riskó Géza könyve nem vállalkozik az ítélkezésre. Célja szerényebb, de mégis nagyon felelősségteljes: hű képet akar adni a mozgalomnak s a jelenségnek legalább egy szeletéről.
Az Edda Művek megérdemli, hogy reflektorfénybe kerüljön. Jó zenekar, népszerű együttes volt, vidéken tulajdonképpen az egyedüli, amely országos népszerűséget tudott szerezni. (Sajnos a könyv megjelenésekor már a múlt időt kell használni, az Edda Művek 1983 végén felbomlott.)
A könyv ezt az együttest, ennek alakulását, életét, tagjait, híveit mutatja be. Kicsit riport, kicsit szociográfia, még abban a műfajban, ahol a kettőt alig lehet elválasztani. Nem ítélkezik, de nem is szépít, magát a folyamatot akarja bemutatni, a sikereket és a kudarcokat, a dolog jó és rossz oldalát egyaránt. Nyitott szemmel figyel fel azokra a jelenségekre, amelyek az együttes életének hátterét adják. Objektivitásra törekszik, de nem pártatlan, hiszen mindenekelőtt a valós igényeket akarja feltárni és a tanulságokat keresni. Megfontolt a következtetésekben, de bátor abban, hogy a valóságot a maga sokarcúságában mutassa fel.
Ajánlom tehát ezt a könyvet mindazoknak, akiket érdekel az ifjúság igényének, ízlésének, kulturális és emberi magatartásának alakulása. Egyetlen jelenséget jár körül, de azt olyan módon teszi, hogy megvannak a tanulságai az egészre vonatkozólag is.

Ebben az időszerű A-tól Z-ig terjedő útmutatóban újságírók, riporterek és fényképészek, hadijogi szakértőkkel és egyetemi tanárokkal karöltve a háborús bűncselekményeket, ill. jogi szakkifejezéseket világítják meg és a humanitárius jog szempontjából vizsgálják korunk kilenc különböző háborúját. A tizenkét országból származó kilencven szerző száznegyven cikke között olyanokat találunk, mint például Sydney Schanbergnek Kambodzsáról, a CNN munkatársának, Christiane Amanpounak a boszniai félkatonai szervezetekről, a BBC tudósítójának, Jeremy Bowennek Csecsenföldről, vagy az ismert filmeseknek, Gwynne Robersnek az iraki kurdok ellen Szaddám Huszein által intézett támadásáról készített beszámolói.

A Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskola kiadványa - Ismertető: 1879. december 1-én indult meg a tanítás főiskolánk jogelőd intézményében, a budapesti közép-ipartanodában. A BDGMF Vezetősége, intézményünk fennállásának 100. évfordulója alkalmából adja ki ezt a jubileumi évkönyvet. Összefoglaló történeti áttekintést adunk intézményünk fejlődéséről és bemutatjuk a 10 éve működő főiskola szervezeti életének oktató-nevelő és tudományos-kutató munkájának főbb vonásait.

Spirituális esszék a mély belső bölcsesség és felismerés fényében. A Mount Everest a világ legmagasabb hegycsúcsa, amely az emberiség elszántságát is jelképezi, hogy elérje ezt a magasságot. A spirituális Everest az Isteni Valósággal való egység. Az Everestre vezető út meredek, szükség van egy tapasztalt vezetőre, hogy megmutassa a beteljesüléshez vezető utat. A könyvben szereplő esszék iránytűként, útmutatóként szolgálnak a spirituális beteljesülés eléréséhez.