Az orvosdoktor

Tudod, mikor minden bejön. Most is libabőrös leszek, ha eszembe jut. Mikor minden bejön! Fönt is, lent is. Tiszta libabőr vagyok. Mondom, hogy nem vagyok normális!

Friedrich ​Nietzsche (1844-1900) filozófus, költő, esszéista, klasszika filológus, a német kultúra óriása szakít a német – és egyáltalán – a filozófia hagyományaival. A modernség előfutáraként lázadó lángelméjével lerombol minden korábbi értéket, és Zarathustra költői látomásában egy új, eszményi embertípus eljövetelét hirdeti. Halála óta mindmáig világszerte talányt és kihívást jelent minden jelentős gondolkodónak, filozófusnak, teológusnak és művésznek egyaránt. Alakját s életművét mítosz lengi körül. Nevével éltek és visszaéltek politikai irányzatok és politikai demagógok.

Vajon miként látja önmagát a „minden érték átértékelője”? Negyvennégy évesen megírja az Ecce homo című önéletrajzi esszét, életének és munkásságának páratlan értékű, végső számadását. Ebben a kis írásban elsősorban önmagát vizsgálja és értékeli: az embert és a gondolkodót, méltatja életművének minden fontos állomását és darabját, tükröt tart nem csupán önmaga, hanem az egész emberiség elé: ecce homo – íme, az ember, az emberré vált istenség, a Megfeszítettel dacoló Dionüszosz, aki kétségbeesve igyekszik felhívni a figyelmet a világot felforgató, romboló-újító tanítások jelentőségére és veszélyeire.

Nietzsche a mű nyomdai korrektúrájának javítása közben, 1889. január első napjaiban súlyosan megbetegszik. Tíz esztendeig él még elborult elmével – kivárja annak a századnak az eljövetelét, amely majd az istenek közé emeli és porig alázza.

Egymásra találnak a műemlékek, egymásra találnak az emberek...
Talán ez is lehetne a Norvég és EGT Finanszírozási Mechanizmus, valamint a Magyar Köztársaság támogatásával létrejött könyv címe, hiszen egymáshoz térben közel, de a határátkelés nehézségei miatt mégis távol élőket buzdítja a közös történelmi örökség megismerésére.
A történelem kovácsolta eggyé Szabolcsból, Szatmárból, Beregből, Máramaros, Ung és Ugocsa vármegyékből a jelenleg Kárpátalja és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeként nyilvántartott terület, mely közös gyökerekben gazdag műemlékállományt tudhat magáénak. Kiadványunkban nem pusztán várakat, kastélyokat, templomokat mutatnak be a programban résztvevő szakértők és fényképészek, hanem elindítottak bennem is és remélem a kedves Olvasóban is egy vágyakozást, mely kettős. Egyrészt szeretnénk ott lenni a történelmet idéző helyszíneken, hiszen nemhogy gyermekeink, hanem még mi is vajmi keveset tudunk közös múltunkról, másrészt szeretnénk, ha a leromlott állapotban lévő műemlékek felújításához közösen tudnánk szakembereket és forrásokat találni, mely új fejezetet nyithat a két terület kapcsolatában.
Külön örömmel tölt el a csodálatos fényképek és leírások mellett a túravonal javaslatok ill. adattár rész, mely fogódzót jelent a terület bátortalanul megközelítő turistáknak. Ezek segítségével teljesülhet régi közös álmunk, hogy a térségbe látogatók, nem csupán egy-két napig,hanem akár egy hétig is hasznosan tölthessék szabadidejüket megismerve az épített örökség mellett az itt élők különleges vendégszeretetét.