Bölcseleti közlemények 10.

A K. dosszié "önéletrajz két hangra": regényes párbeszéd Kertész Imre életéről - szüleiről, szerelmeiről -, pályájáról - a szellemi szabadság kivívásáról - és arról, hogyan függ össze a saját élete hőseinek sorsával, az élet az irodalommal.
E páratlanul személyes könyvből megtudhatjuk, e kettő szétválasztása nem is olyan egyértelmű. Meddig valóság és honnan fikció? Szolgálhat-e az irodalom tárgyául az egyénileg megélt borzalom és boldogság, és mennyiben tartozik ez az "egyéni" mindnyájunkra, akik olvasunk - akik őt olvassuk? Milyen korban nőtt fel, milyen másikban lett íróvá? Mennyiben befolyásolták e korok és légkörök műveit, mennyi szivárgott be mindebből regényeibe, novelláiba, nem is beszélve a főhősök vonásairól: Köves Gyuriéról, az Öregéről vagy K.-éről.
"Egészében véve, én a derű pártján állok" - mondja az író. Ez a derű hatja át a K. dossziét, amely ugyanolyan "botrányos", mint Kertész Imre egész életműve.

"Lebilincselően izgalmas bibliai regény Krisztus köntösének – amelyre, beteljesítve a próféciát, "sorsot vetettek" – és az azzal kapcsolatba kerülő személyek kalandos útjáról. Kitalált történet amelynek folyamán a köntöst kísérő csodák mögött mindvégig ott ragyog a kegyelmes Isten hatalma és könyörülő, s mindenre elegendő szeretete."

Galgóczi Erzsébet írja válogatott riportjainak, szociográfiáinak előszavában:
Hogy az ember ma él-e, vagy száz évvel ezelőtt, itt él-e, vagy Afrikában, városon él-e, vagy falun, az meghatározza konfliktusai jellegét, erkölcsi értékrendszerét, választási lehetőségeit és irányát - de az ember belső szuverenitását, választási szabadságát nem determinálja. Csak adott történelmi, társadalmi és földrajzi keretek közé szorítja. Az ember számára a legszűkösebb keretek között is legalább két választási lehetőség van: vagy elfogadja az adott helyzetet, amiben él, vagy föllázad ellene. Írásaimban soha nem a parasztot kívántam ábrázolni, hanem az embert, aki történetesen falun él. És méghozzá ez a "falu" sem korlátozható többé a falura, hiszen már régen nem zárt világ, elszigetelt település, ezer hajszálér fűzi az ország, sőt a világ gazdasági és szellemi vérkeringéséhez. Az én "falum" végeredményben az egész Magyarország.

Az író - könyvéről:
"Egy közigazgatási reform 1876-ban letörölte Magyarország akkori térképéről, az Erdélyi Érchegység nyugati szárnyáról Zaránd vármegyét. Négy szomszédos közigazgatási egységhez darabolva hagyományos, ősi illetékességét.
A Játékosok és szeretők-ben én ezt a Zarándot feltámasztom, s területén s főként megyeszékhelyén járatom képzeletemet, míg az 1950 körüli esztendőkről emlékezem.
Nem azért a tűnt megye ál- és fedőneve, hogy ne ismerjenek valóságos magokra egyetlen megye jó vagy rossz hírnvének őrzői, hanem hogy inkább több helyt borzolódjék fel az önérzet. Lelkiismereti válságot aligha kever regényem, mert hol vannak már azok a lelkiismeretek?! Egyéb ellenérzést is csak keletkezése, 1960 táján ébreszthetett volna, ha akkor napvilágra tud vala jutni.Valódi és hamisjátékosok a szereplőim, igazi és harag nélküli szeretők.
Kísérlet a felidzéhetetlen és képtelen évek viszaidézésére, minthogy minden múlt s főképp a sajátunk hihetetlen és lehetetlen.
Ha regényem rövid summázására törekszem, régies és közönséges szavakkal: a szerelem és a halál játékai vannak rejtve itt."