Dr. Baktay Ervin - India bölcsessége - A hindu világszemlélet ismertetése

Az elmúlt tizenöt évben a vendéglátási és étkezési szokásokban bekövetkezett fejlődés lényegesen megváltoztatta a vendéglátóiparral szemben támasztott követelményeket, a vendéglátóipari termelés jellegét és feltételeit. A két ismert szerző legújabb szakkönyvében az új követelményeknek megfelelően a táplálkozástudomány eredményeire támaszkodva tárgyalja a táplálkozási, az értékesítési és a termelési ismereteket. Külön fejezetek szólnak a termelés-értékesítés kapcsolatáról, az élelmi anyagok feldolgozásáról és az ételkészítési műveletekről.
A könyv mintegy 2600-2700 receptet tartalmaz, amelyek között a magyar konyha specialitásai mellett megtalálhatók a nemzetközi gasztronómia legismertebb ételei is. Az egyes fejezetek ételcsoportonként a legjellemzőbb ételeket tartalmazzák, anyaghányadokkal és teljes technológiai leírásokkal, a rövidebb - anyaghányadok nélküli, csak a legszükségesebb technológiai leírásokkal közölt - receptek pedig az ételválaszték bővítéséhez és variálásához nyújtanak lehetőséget.
Igen érdekesek a nemzetközi gasztronómiával foglalkozó fejezetek, amelyek - a magyar konyha jellegzetességei mellett - a nemzetközi gasztronómia általános szabályairól, a különböző népek jellegzetes étkezési szokásairól, speciális ételeiről adnak áttekintést.
A kötet nemcsak a magyar konyha hagyományait őrző alapkönyv, hanem egyben a jelen és a jövő vendéglátásának feladatait segítő, a szakemberek számára korszerű, sokrétű, átfogó ismereteket nyújtó munka.

Faludy tárlata. Görög költészet. Műfordítások.

Faludy tárlata. Latin költészet. Műfordítások.

Faludy tárlata. Középkori költészet. Műfordítások.

Faludy tárlata. Perzsa költészet. Műfordítások.

Faludy tárlata. Petronius: Satyricon. Műfordítás.

Rostoványi Zsolt professzor, Közel-Kelet szakértő új könyvében a palesztin-izraeli kapcsolatok történetét és jelenét vizsgálja. Az elemzést a bibliai időkbe visszanyúlva, "Ábrahám fiai"-nál kezdi, részletesen bemutatva a "Szentföldet", Palesztinát, a zsidó honfoglalástól az iszlám hódítás koráig. Szót ejt az iszlám és a zsidók kapcsolatáról, a judoizmus és az iszlám mitikus színhelyéről. A következőkben a diaszpórával, a zsidóság szétszóródásával foglalkozik, felvetve a kérdést: létezik-e zsidó civilizáció? Ezután - Theodor Herzl és a korai teoretikusok munkássága nyomán - a cionizmus problémájára tér át, eljutva a 20. század első feléig, Palesztina brit megszállásáig. Nyomon követhetjük, miként alakult meg Izrael állam, és ezzel együtt hogyan bontakozott ki a palesztin nemzeti mozgalom. Kitér az arab-izraeli háborúkra, a hatvanas évek különféle békeszerződéseire, béketerveire. A szemben álló felek részletes jellemzésénél kényes témák is szóba kerülnek: így a szélsőséges zsidó radikalizmus vagy a palesztin mozgalom megosztottsága. Mindezeket a jelenségeket a szerző szervesen beilleszti a nemzetközi folyamatokba, jellemezve a nagyhatalmaknak a közelkeleti folyamatokban játszott szerepét, az USA-nak a térségben folytatott politikáját vagy az Európai Unió és a Közel-Kelet viszonyát. Vizsgálódásában eljut egészen napjainkig, feltéve a kérdést: hogyan tovább, van-e megoldás a palesztin-izraeli (és egyáltalán a közel-keleti) válság rendezésére? Az elemzés egész sor problémát vet fel: Jeruzsálem státusát, a menekültkérdést, a zsidó telepek helyzetét, a gazdaság állapotát stb. Vajon eljön-e valaha az az idő amikor a közel-keleti válságról már múlt időben beszélhetünk? Könyvének záró részében ennek megválaszoIására tesz kísérletet a szerző. Munkájában számos dokumentumot közöl, hatalmas szakirodalommal dolgozva fel a témát. A kötetet több térkép teszi szemléletessé.

Ez a lexikon mintegy 1500 olyan címszavat tartalmaz, melyek mind a történelmi, mind a modern időmérő eszközökre vonatkoznak. Olyan fogalmak ismertetése található e kötetben, melyek az időmérők szerkezetére, fajtáira, funkcionális elveire és fizikai alapelveire vonatkoznak, emellett olvashatunk napórákról, vízórákról, mechanikai kerekes órákról, elektromos és elektronikus órákról, kvarc- és atomórákról, valamint a kalendáriumi időfogalomról, illetve olyan szócikkeket is találunk itt, melyek az időmérést a tudomány, a közlekedés és technika szempontjából érintik.