Esterházy Péter - Fuharosok

A II. világháború után menekülttáborokban töltötte kisgyermek éveit, majd az Egyesült Államokban Clevelandben nőtt fel, ahol autót lopott, részegeket zsebelt ki, papokkal tűzött össze, kis híján börtönbe került. Forgatókönyvíróként kasszasikerek: Elemi ösztön, Kicsorbult tőr, Flashdance és látványos bukások: Showgirls, Jade, egyaránt fűződnek a nevéhez. Annak ellenére lázongó maradt, hogy filmjei több mint egymilliárd dollár jegyárbevételt hoztak, ő maga pedig Hollywood leghíresebb és leghírhedtebb forgatókönyvírójává vált. Joe Eszterhas bonyolult és ellentmondásos alak: öntörvényű kívülálló, ugyanakkor romantikus moralista. Többen ördögnek nevezték. Úgy emlegetik, mint a legtöbbet pocskondiázott amerikait. A Time magazin viszont feltette a kérdést: Ha Shakespeare ma is élne, vajon Joe Eszterhasnak hívnák? Emellett ő volt az első forgatókönyvíró, akit a filmszakma száz legbefolyásosabb személyisége közé választottak. A HOLLYWOODI FENEVAD bizonyos mértékig meghökkentő, sokszor lehangoló képet fest az amerikai filmiparról. Eszterhas föltárja a viszályokat, az alkukat, a zsarolásokat, az orvtámadásokat valamint a szex, a drogok és a bulizás világát, vagyis mindazt, ami Hollywood. Ám ez a korántsem szokványos mű sok más réteget is rejt. Beszámoló egy nehézségek és kínlódások között boldogulni kénytelen utcakölyökről... egy érzéki, fölemelő és véget nem érő szerelmi kaland krónikája... egy olyan férfi kíméletlenül aprólékos bemutatása, aki élete legádázabb ellenségével, a rákkal szembesül... és ami talán a legfontosabb, a Hollywoodi dúvad szívszorító apa-fiú történet, amely újraértelmezi a szeretet és az árulás fogalmát. Ez a könyv hol megdöbbenti, hol nevetésre ingerli, esetleg haragra gerjeszti az olvasót, vagy éppen könnyeket csal a szemébe. Hamisítatlan Joe Eszterhas az emberi szellem nyers és hátborzongató magasztalása.

A regény a zsidó-magyar együttélés huszadik századi történetét jeleníti meg. Egy alföldi félárva parasztfiú és egy felvidéki, zsidó származású lány tragikus szerelme és a nagy, történelmi sorfordító események (1944 és 1956) drámai pillanatai kapcsolódnak össze ebben filmszerű, remekül pergő kalandregényben.

"Ekkor a szintén ritmikusan, vagy inkább eltökélten folyamatosan körbe-körbe tekintgető Hitler pillantása ráesett a konyhai csapóajtóban összezsúfolódott fehérruhásokra, egészen pontosan Fanni arcára. Hideg szemeinek pillantását irtózatos energiával összpontosítva, szinte kényszerítette a lányt, hogy visszanézzen, sőt, hogy pillanatokig ne is moccanjon még a szemgolyója se. Miután ezt elérte, röviden összefoglalta azt, ami még hátravolt. - Legyenek nyugodtak! Egyszer, nem olyan soká, hatalomra kerülünk, és bevezetjük az egészséges kosztot! Sok nyerssel! A kémiai folyamatok kultúrbetegségeivel a táplálkozás forradalmát állítjuk szembe! Elhallgatott, biccentett, és kisétált a Tökfőzelékből. Az ajtóból még visszanézett. - A varangy elfajult béka – mondta. - Ki tudja, mit eszik. Biztosan olyasvalamit, ami nem esik jól neki."

Elmélkedések gyakori imáinkról

Kitartó gyűjtőmunka, szüntelen érdeklődés és ambíció eredményeként született meg ez a gyűjtemény. A Csíkszeredában élő nyugdíjas Duka János az anyag jó részét tanfelügyelőként gyűjtötte össze a Székelyföldön, miközben sorra látogatta a vidéki iskolákat, s feljegyzett minden tréfát, adományt, falucsúfolót, melyet a székelyekről hallott.
"Mindig szerettem a vidám, tréfás emberek társaságát - vallja Duka János-, és szívesen vettem részt ezek szellemfrissítő szórakozásaiban. Vonzódtam azokhoz, akik az élet ezerféle nehézségei ellenére is vidámak maradtak, megőrízték lelki egyensúlyukat, tréfás kedvükkel felderítették környezetüket. Nagyon sok vidám története, szellemes mondást hallottam, melyek megragadták érdeklődésemet. Ezeket nemcsak szívesen meghallgattam, hanem alkalomadtán tovább is mondtam."
Duka János gyűjteménye tehát nem hagyományos értelemben vett folklóralkotásokat tartalmaz, elsősorban nem a szakemberekhez, hanem az olvasók szélesebb tömegeihez szól. Hiányt pótol a romániai magyar művelődési életben, amennyiben egy néprajzi vidék humorából nyújt ízelítőt, jobbára Csík és Udvarhely népének tréfás kedvét jellemezve.