Idegen hadseregek harcászata: alegységek (Tisztek Könyvtára)

1998 nyarán Nathan Zuckerman író világvégi házának ajtaján kopogtat a szomszéd. Coleman Silk a közeli Athena Főiskolán tanított, amíg két évvel korábban meg nem vádolták, hogy rasszista megjegyzést tett két diákra. A hajdani teljhatalmú dékán, a klasszika-filológia professzora hiába bizonygatta ártatlanságát, végül az üldözés elől kénytelen volt idő előtt nyugdíjba vonulni. Felesége szélütést kapott, halálát Silk szintén a főislolai tanárok számlájára írja. Zuckermantól egyetlen dolgot kér: rendelkezésére bocsát minden dokumentumot, és az író írja meg pokoljárásának történetét. Ő maga már megpróbálta, de a minden sorból áradó heves gyűlölet miatt kénytelen beismerni, hogy kudarcot vallott. Nathan Zuckerman, aki azért költözött erre a tájra, hogy megszabaduljon minden emberi kapcsolattól és békésen élhessen, lassan Silk dékán bűvkörébe kerül. Amikor, egyetlenként, megtudja, hogy hetvenegy éves új barátjának, két évvel felesége halála után, még szeretője is akadt, egy harmincnégy éves írástudatlan takarítónő személyében, Zuckermanban felébred a kíváncsiság. Kíváncsi Coleman Silkre, kíváncsi Faunia Farley-re, a szeretőjére. De a dokumentumok, a barátság, a közös titok elegendő-e arra, hogy megismerjünk, megértsünk egy másik embert? Miért volt olyan érthetetlen Coleman Silk számára a rasszizmus vádja? Mi kapcsol össze egy fiatal, sok tragédiát megért takarítónőt és egy idős professzort? Miért kellett egy gyanús balesetben meghalniuk? Mi volt Coleman Silk titka? Amíg az író ezekre a kérdésekre keresi a választ, megismerkedhetünk a politikai korrektség önkényuralmával, az amerikai individualizmus halálával és a puritanizmus új életre kelésével. Clinton elnök és a nyugdíjas professzor sorsa összekapcsolódik, s a görög sorstragédiát semmi sem tartóztathatja föl. A Szégyenfolt Philip Roth "amerikai trilógiájának" harmadik része. Az első kettőt már olvashattuk magyarul Amerikai pasztorál és Kommunistához mentem feleségül címmel.

Egymásra találnak a műemlékek, egymásra találnak az emberek...
Talán ez is lehetne a Norvég és EGT Finanszírozási Mechanizmus, valamint a Magyar Köztársaság támogatásával létrejött könyv címe, hiszen egymáshoz térben közel, de a határátkelés nehézségei miatt mégis távol élőket buzdítja a közös történelmi örökség megismerésére.
A történelem kovácsolta eggyé Szabolcsból, Szatmárból, Beregből, Máramaros, Ung és Ugocsa vármegyékből a jelenleg Kárpátalja és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeként nyilvántartott terület, mely közös gyökerekben gazdag műemlékállományt tudhat magáénak. Kiadványunkban nem pusztán várakat, kastélyokat, templomokat mutatnak be a programban résztvevő szakértők és fényképészek, hanem elindítottak bennem is és remélem a kedves Olvasóban is egy vágyakozást, mely kettős. Egyrészt szeretnénk ott lenni a történelmet idéző helyszíneken, hiszen nemhogy gyermekeink, hanem még mi is vajmi keveset tudunk közös múltunkról, másrészt szeretnénk, ha a leromlott állapotban lévő műemlékek felújításához közösen tudnánk szakembereket és forrásokat találni, mely új fejezetet nyithat a két terület kapcsolatában.
Külön örömmel tölt el a csodálatos fényképek és leírások mellett a túravonal javaslatok ill. adattár rész, mely fogódzót jelent a terület bátortalanul megközelítő turistáknak. Ezek segítségével teljesülhet régi közös álmunk, hogy a térségbe látogatók, nem csupán egy-két napig,hanem akár egy hétig is hasznosan tölthessék szabadidejüket megismerve az épített örökség mellett az itt élők különleges vendégszeretetét.

A szerző hajdani ajánlása ma is helytálló: "Kezdők és haladók, hagyománytisztelők és forradalmárok, szegények és gazdagok, egészségesek és diétások mind nagy haszonnal forgathatják e kötet lapjait s kellemes ismeretséget köthetnek a konyhaművészet legmodernebb újdonságaival is." Ínyesmester néven lett Magyar Elek, a fehér asztal örömeinek és a konyha gondjainak egyik legismertebb szakembere. Fejezetek az ínyesmesterség köréből címmel 1928-tól a reggeli lapban, a Pesti Naplóban minden vasárnap egy teljes újságoldalon jelentek meg gasztronómiai írásai. A Pesti Naplóban közölt írásainak első néhány évi terméséből született meg Az Ínyesmester szakácskönyve (1932). Ezt hamarosan követte Az Ínyesmester 1000 új receptje (1935), melynek néhány fejezetével kiegészítve kerül ez az irodalmi szakácskönyv újra meg újra az olvasók elé.