Termékek szűrése

Ez a könyv bingeni Szent Hildegárd gyógymódját ismerteti. Új, természetes gyógymód ez, mely a tőle ránk maradt orvosi könyvein alapszik. Hildegárd orvosi könyvei kincset érő recepteket tartalmaznak, amiket - s az egész hildegárdi gyógymódot - dr. Gottfried Hertzka orvos tett közkinccsé, s a nép széles rétegeinek hívta fel figyelmét erre az új, természetes gyógymódra. A könyv visszhangja minden várakozást felülmúlt. A szerző rengeteg levelet kapott, melyekből nyilvánvalóvá lett, hogy az embereknek elegük van már a káros mellékhatású tablettákból és injekciókból, s olyan gyógymódot keresnek, melyet éppen Hildegárd kínál.
"Minden betegség gyógyítható - írta Hildegárd -, Isten soha nem engedett volna betegséget megszületni, ha nem teremtett volna ellene való gyógyszert is." "Csak keresni kell! Én kerestem, s rátaláltam Hildegárdra" - írja dr. Hertzka, aki ebben a könyvében olyan betegségeket említ, amelyekre alapvetően új, természetes gyógyszerekkel rendelkezik.
A könyv mintegy 50 eredeti Hildegárd-receptet tartalmaz, kitűnő útmutató arra, hogy az egészséges ember egészséges maradjon, a beteg pedig meggyógyuljon.

Ez az inkább szociológiai mint történeti felfogású munka a következő címet kívánná, ha nem volna igen hosszú: "A XIX. századi román civilizáció kialakulásának folyamata". Minthogy a "Műbírálataim" című sorozatban kerül kiadásra, a munkát a következő három önálló kötetre kellett osztanom:
1. A forradalmi erők
2. A reakciós erők
3. A román civilizáció kialakulásának törvényei.

Mi történt Kormival? - a magabiztos, mindenkit elbűvölő lány, aki körül csak úgy pezseg az élet, milyen valójában? Milyen akkor, amikor a pirulák és az alkohol mindent elrejtő gőze nem lengi körül? Mi zajlik a ragadós kacagás, a rummámoros éjszakák legmélyén?
Hogyan történhetett, hogy a város legmenőbb, feketebakancsos leszbije saját otthona rabjaként, az éhhalál szélére sodródva tengeti vegetáláshoz hasonlító „életét”? A kötet elbeszélőjének nagy szerelme, Kormi elszigeteli magát saját lakásában. Nem vásárol, nem mozdul ki, még csak szemetet sem meri levinni, sőt már éjjel sem merészkedik emberek közé. Szorongástól szenvedve még a legegyszerűbb dolgoktól is visszariad. Kormi hosszú éveken át sikerrel rejtette el lelki betegségét - S AMIKOR MÁR FELTÁRULKOZNA, AMIKOR MINDEN IDEGSZÁLA KÖNYÖRÖGNE A SEGÍTSÉGÉRT, SENKI SEM ÉRTI… A SZAVAK ROSSZKOR, ROSSZ HELYEN HANGZANAK EL, ÉS SÜKET FÜLEKRE TALÁLNAK.
A világhírű finn írónő második regényében különös szerelmi háromszög bontakozik ki, és érzéki szerelmi dráma játszódik le a magával ragadó leszbikus lány, Kormi pánikbetegségének az árnyékában. Mámoros nevetés, elsöprő szenvedély, fojtogató féltékenység és könnyek vezetnek a megtörhetetlen magány és a végső lemondás felé.
Sofi Oksanen a Baby Jane-ben tabutémákhoz nyúl: az Oksanenre oly jellemző dühvel és szívbemarkoló átéléssel hívja fel a figyelmet a melegek zárt világának emberségére, illetve a lelki betegekről való gondoskodás csődjére, a kirekesztettségükre, a társadalom velük szembeni értetlenségére, az alkoholon, nyugtatókon, drogokon élő Prozac-nemzedék magára hagyatottságára.

Elmélkedések gyakori imáinkról

Az Alföldi Nyomda fennállása és folyamatos működése 430. évfordulóját azzal is emlékezetessé kívánja tenni, hogy régi, hozzáférhetetlen könyvritkaságokká vált, és azóta jobbára elfelejtett kiadványai közül három, mind művelődéstörténetileg, mind pedig tipográfiailag jelentős darabot újra megjelentet. Mindhárom kiadvány Debrecen városa kultúrtörténetének kimagasló tényezője volt; annak idején nagy hatást váltottak ki, eredményeik beépültek városunk kultúrájába. Mindhárom munka úgy volt ízig-vérig debreceni, hogy bár debreceni helyi kérdésekkel foglalkoztak, önmagukon, a tárgyalt helyi tárgykörökön túlmutatva nem váltak provinciálisakká. Hatásaikban is "debreceniek" ezek a kiadványok: mindhárom erősen befolyásolta a közvéleményt a városról szóló jellemvonások meghatározásában és vélemény kialakításában. Eredményeik ma is élnek, ma is jellemzik Debrecen városát, annak ellenére, hogy a könyvekből idővel könyvritkaságok lettek. Az Alföldi Nyomda vezetősége, munkatársi gárdája a Debrecenről kialakult kép forrásaira kívánva rámutatni, jutott arra az elhatározásra, hogy az intézmény fennállása 430. évfordulójára, a jubileum emlékezetessé tétele céljából, a kiválasztott három munkát újra kiadja. Ez a szándék tartja össze az azonos tárgyon kívül három kiadványunkat a nagy időbeli távolság és a különböző tartalom ellenére is. Végső kicsengésében mindhárom munka együttesen egyfajta dicsérete a századokon át nyomdát fenntartó, folyamatosan üzemeltető városnak, Debrecennek. Szeretnénk, ha az olvasó így érezné, így látná.

Johan Sletten középszerű, kulturális cikkeket publikáló újságíró megtudja, hogy halálos beteg, életéből körülbelül fél év van hátra. Hogyan dolgozza ezt fel feleségével? Visszatekintések és visszaemlékezések során át kirajzolódik az olvasó előtt Johan érzelmi világa és kapcsolatrendszere. A mű minden giccs nélkül, letisztultan képes ábrázolni, miképp kapaszkodik egymásba a két ember, a férj és a feleség.

Soros Tivadar 1966-ban eszperantó nyelven írt könyve, Álarcban, nácivilág Magyarországon címmel már megjelent Budapesten 2002.ben. Kiadásunk mellékeli a Szibériai Robinzonok című, 1922-ben az általa alapított folyóiratban, a Literatura Mondo-ban folytatásokban közzétett, az első világháborús túlélés-edzőtábor tanúságát is.
A Soros név már 2002-ben sem volt ismeretlen Magyarországon, azonban a holokauszt egészen rendkívüli budapesti túlélése krónikája nem keltett figyelmet. Mára azonban megkerülhetetlenné vált, mert ez a családnév, mint egy apokaliptikus konteo emblematikus hívószava, a leggyakrabban hangzik el Magyarországon, s új fejleményként, az egész világon. Ezért azért adjuk most újra, és új apparátussal a - sokféle irányba elkötelezett és táborokba tartozó - olvasók kezébe, mert igazi aktualitása nem a 20., hanem a 21. században támadt.
Mindaz, amit a Soros fiúk (a kevésbé ismert, de legalább annyira sikeres karriert befutó Pál) megvalósítottak és képviseltek a pályájukon az apjuk filozófiájának és élettapasztalatainak a hatványozott beteljesítésének számít. Ez az igencsak praktikus know how a magyar társadalomból gyilkos kirekesztettségből született: azaz a lélegzetállító sikernek és a szintén hasonló intenzitású elutasítottságnak ugyanaz az oka. A magyar holokauszt tapasztalatából kibontakozott túlélés stratégia ma is választásra, gondolkodásra késztet. A körülményekhez való nem a szolgai alkalmazkodás, vagy az azok elemző mérlegelésen alapuló megváltoztatása vezet a megváltó eredményekhez? Párosulva a még hasznosnak is mutatkozó követelménnyel, hogy legyünk szolidárisak embertársainkhoz minden körülmények között és ellenére

A RÉGIEK előtt a tengerek csak sivatagok voltak, amelyek felett üvöltő viharok száguldanak, vágtatnak. Csak a mitológia népesítette be ezt az örökké mozgó, folyton vonagló, majd leapadó, majd emelkedő óriási víztömeget hitregék csodálatos alakjaival. Ez volt a hazája a háromszigonyú Poseidonnak, itt élte víg életét a szakállas Neptunus enyelgő nimpháival. Derült, csendes időben itt játszadoztak a pajkos szirének. Enyelegve követték a hajókat, hogy csábító dalaikkal tengerbe szédítsék a hajósokat. Amíg az emberek barátságosan, szeretettel jártak-keltek a végtelen vizeken, béke uralkodott. Egyszer csak azonban megváltozott minden. A békés tengereket harci zaj verte fel. Véres csaták, nehéz küzdelmek lángja lobogott fel itt is, ott is. A gyűlölködő, harcoló emberek megjelenése mélységbe kergette a hitregék isteneit. Szabad kalandozások korlátlan színtere lett a tenger, de egyúttal a szabad boldogulás korlátlan színhelye is. Szárazföldön is éltek mindenkor könnyűvérü, szabadság után vágyó kalandos természetű emberek, de ezek elé az országhatárok, városok és várak sok-sok akadályt gördítettek. Mennyivel szabadabb teret nyitott számukra a végnélkülinek látszó, hegyekkel, folyókkal föl nem darabolt tenger!...

Makkai Sándor hagyatékát áttekintve kiderül, hogy személyét érdekelte az önéletrajzírás, hiszen többször nekifogott megírásának. Végül 1944-ben ezt a formát találta jónak, elfogadhatónak. "A háború után a nemzetnevelés köteles­sége fog előttünk állani, - vetem fel ezúttal először ezt a gondolatot. Egyházunknak, a saját területén és eszközeivel szintén nemzetnevelő tényezőnek kell lennie."

A Babonások és kártyavetők kézikönyvének folytatása. Az 1984-ben megjelent könyv a szerző mai napig is legismertebb műve. Ez a folytatás különösen azok számára érdekes, akik el akarnak jutni a szellemvilág és spiritiszta szeánszok izgalmas világába, sőt néhány mágikus szertartás ismeretével párkapcsolatuk megjavítását vagy gonosz erőktől való védelmet akarnak. A könyv kiemelt érdekessége a 42 lapos igazmondó pasziánsz melléklete és használatának ismertetése, ami jövendőmondáson kívül társasági összejövetelek hangulatának emelésére is szolgál. SCHMIDTNÉ DR. HOLLÓ ERZSÉBET