Kazinczy Ferenc - Az én életem (Nemzet és Emlékezet sorozat)

Nyugalmazott miniszter, író vagyok. Tanúságot teszek háromnegyed évszázados viszontagságos kommunista életemről. Pontosabban annak csak 1945-ig terjedő periódusáról. Készül a folytatás is, de ez már egy következő kötet anyaga lesz.

"Életrajzi regényemből, amely egyben családregény, Gyurka bátyámat nem hagyhattam ki. Ám alig kezdtem foglalkozni vele, kiderült, hogy zsúfolt, gazdag, hatalmas élete szétverné a már megkezdett munka kereteit. Külön regényben foglalkozom hát vele..."

"Kossuth... megkérdi Görgeit, mit szólna hozzá, ha a kormány Bemet nevezné ki fővezérré. Görgei válasza rövid, de annál határozottabb. Ha most Bemet neveznék ki, akkor ő nyomban elhagyná az állását, mert Bem nem magyar, s így semmi biztosíték nincs arra, hogy nem fogná-e a háborút tisztán személyes érdekeiből még akkor is folytatni, amikor a nemzet érdeke a harc továbbviteléről való teljes és rögtöni lemondást parancsolná. Kossuth további kérdéseire Görgei azt feleli: ha a temesvári csata a magyarokra kedvezően végződik, akkor teljes erejével az osztrák hadsereg ellen fordulna. Ha viszont Temesvárnál az osztrákok győznek, akkor leteszi a fegyvert. Estére befutott Arad várába Guyon tábornok jelentése, hogy a magyar fősereg teljesen megsemmisült."

Molnár Ferenc három hosszabb elbeszélését, kisregényét gyűjti egybe kötetünk. Nem csupán azért éppen ezt a hármat az író gazdag életművéből, mert tematikai és stiláris tájékozódásának különféle változatairól tanúskodnak, hanem azért is, mert talán legsúlyosabb, legértékesebb elbeszélései. A Széntolvajok bravúrosan fölépített, remekül ellenpontozott története a századelő hagyományos novella-formájában azt a szociális nyugtalanságot jelzi már, amely ekkoriban a magyar társadalmat feszíti. Az aruvimi erdő titka gyilkos szatíra: ebben a "rémregény"-ében - ahogyan maga nevezte - Molnár Ferenc az abszurd környezetben abszurd figurákat mozgatva a becsületes kisember, sőt maga a becsület kálvária-járását, tragikomédiáját írja meg. A gőzoszlop egy különc császári és királyi lovaskapitány fura kalandjainak históriája; ebben a gazdagon áradó, a valós és romantikus részleteket szellemesen váltakoztató kisregényben, végsőkig oldva a hagyományos elbeszélő-formát, Molnár egyszerre engedi szabadjára realista-ironikus művészetét és képzeletét, mesélőkedvét.