Leírás és Paraméterek
TARTALOM
A nyelvtan fogalma, tárgya és felosztása | 13 |
A nyelvtan és a nyelvművelés összefüggése | 17 |
Hangtan | |
A hangtan fogalma, tárgya és felosztása | 25 |
A beszélőszervek és működésük | 26 |
A beszédhang fogalma és az egyes beszédhangokat meghatározó sajátságok | 31 |
A magán- és a mássalhangzó fogalma és különbsége | 33 |
A magyar beszédhangok | 36 |
A magyar magánhangzók leírása és rendszere | 36 |
A magyar mássalhangzók leírása és rendszere | 43 |
A hangzósság, a hangsúly, a hanglejtés fogalma és nyelvi szerepe | 55 |
A szótag fogalma és a szótagalkotás törvényei | 62 |
A hangkapcsolatok törvényei | 67 |
A magánhangzók egymásra hatása | 67 |
A hangred | 67 |
A hangrendi illeszkedés | 68 |
A magánhangzó kivetés és betoldás | 70 |
A mássalhangzók egymásra hatása | 73 |
Az igazodás | 73 |
A hasonulás | 74 |
A részleges hasonulás | 74 |
A teljes hasonulás | 76 |
Az összeolvadás | 77 |
A réshangúvá válás | 78 |
A zár-réshangúvá válás (affrikáció) | 78 |
A palatális képzésűvé válás | 78 |
A mássalhangzók rövidülése, kiesése és betoldása | 78 |
Az élőszóbeli nyelvhasználat | |
A beszéd és a beszédművelés | 83 |
A beszéd belső és külső követelményei | 87 |
A beszédtechnika | 87 |
A beszédlégzés | 90 |
A hangindítás | 99 |
A magán- és mássalhangzók helyes képzése | 101 |
A hangmagasság | 101 |
A hangszín | 108 |
A toldalékcső | 109 |
A helyes kiejtés kérdései | 116 |
A szóelemek kiejtése és a hangkapcsoatok | 128 |
A régies írású családnevek és az idegen szavak kiejtése | 135 |
A mondatfonetikai eszközök | 138 |
A beszédhibák | 147 |
A változatos beszéd | 149 |
A beszélő mozdulatai | 153 |
Szótan | |
A szótan fogalma, tárgya és felosztása | 163 |
A szó fogalma és a magyar szavak jellemző sajátosságai | 165 |
A szó alakjának és tartalmának kapcsolata | 169 |
A szójelentés | 177 |
A szójelentés fogalma | 177 |
Az egy- és többjelentésű szavak | 179 |
Az állandó és az alkalmi jelentés | 181 |
A szó értelme és a többértelműség | 184 |
A szavak alaki, illetve tartalmi egyezése, rokonsága és eltérése | 188 |
Az azonos alakú szavak | 189 |
A rokon értelmű szavak | 193 |
Az eltérő és ellentétes értelmű szavak | 198 |
A szóhangulat és forrásai | 201 |
A szókincs fogalma és rétegződése | 208 |
A nemzeti nyelv teljes szókészlete és a köznyelvi szókincs | 209 |
Az egyén szókincse | 210 |
A nyelvrétegek szókincse | 211 |
Szókincsünk eredeti és idegen elemei | 213 |
Az eredeti szókincs és belső keletkezésű szavaink | 214 |
Szókészletünk idegen szerzeményei | 215 |
A szóértékű közkeletű állandó nyelvi szerkezetek | 217 |
A szófajok | |
A szó lexikai és grammatikai általánosító jellege | 222 |
A szófaj fogalma és a szófajok rendszere | 224 |
Az ige | 231 |
Az ige fogalma és fajai | 231 |
Az igeként használt egyéb szófajok | 234 |
A névszó | 238 |
A főnév | 238 |
A melléknév | 247 |
A számnév | 252 |
A névmás | 256 |
A határozószó | 266 |
A valóságos határozószó | 266 |
A módosító szó | 267 |
A határozói igenév | 269 |
Az igekötő | 270 |
A viszonyszó | 273 |
A névutó | 273 |
A kötőszó | 275 |
A névelő | 277 |
Az indulatszó | 280 |
A valóságos indulatszó | 280 |
Az állathívogató és terelő szó | 281 |
A réják | 281 |
A szóalak általános kérdései | |
A szóelem fogalma és fajtái | 283 |
A szóelemek kapcsolódásának sorrendje és módja | 284 |
A szótövek tárgyalásának lehetséges szempontjai | 286 |
Az igetövek | 290 |
A többalakú változatlan tőhangzójú tövek | 291 |
A többalakú változó tőhangzójú tövek | 291 |
A névszótövek | 294 |
Az egyalakú tövek | 294 |
A többalakú változatlan tőhangzójú tövek | 294 |
A többalakú változó tőhangzójú tövek | 295 |
A többi szófaj tőtípus-vonatkozásai | 298 |
A szóalkotás | |
A szóalkotás fogalma és fajtái | 301 |
A szóösszetétel | 301 |
A szóösszetétel fogalma és jelentésvonatkozásai | 301 |
A szóösszetétel szerkezetvonatkozásai | 302 |
Az összetételtípusok szófaji, alaki stb. vonatkozásai | 304 |
A szóképzés | 307 |
A szóképzés fogalma | 307 |
A képzők alakja, funkciója, jelentése és hangulati értéke | 307 |
Igeképzés | 311 |
Az igéből képzett igék | 311 |
A névszóból képzett igék | 314 |
Más szófajból képzett igék | 315 |
Névszóképzés | 315 |
Az igéből képzett főnevek | 315 |
A névszóból képzett főnevek | 315 |
Más szófajból képzett főnevek | 316 |
Az igékből képzett melléknevek | 317 |
A névszóból képzett melléknevek | 317 |
Más szófajból képzett melléknevek | 318 |
A számnévképzők | 318 |
A névmásképzők | 319 |
Egyéb szófajok képzése | 319 |
A játszi szóképzés és az idegen képzőkkel alkotott szavak | 320 |
A szóalkotás ritkább módjai | 320 |
Az analógiás kikövetkeztetés | 320 |
A szóalakvegyülés | 321 |
A népetimológia | 321 |
A szórövidítés fogalma és módjai | 321 |
A hangrendi átcsapás | 322 |
A szóhasadás | 322 |
A jelezés és ragozás | |
A szófajok szerepe a jelzésben és ragozásban | 325 |
A magyar ragozásrendszerek áttekintése | 325 |
Az igéhez járuló jelek és ragok | 326 |
Az igemódok és igeidők | 327 |
Nyelvünk igealakjainak rendszere | 332 |
A rendhagyó és hiányos ragozású igék | 337 |
A névszóhoz járuló jelek és ragok | 339 |
A többes szám jelei | 340 |
A birtokjel | 341 |
A fokozás fogalma, köre és rendszere | 342 |
Az ún. meghatározó jel | 343 |
A névszói személyragozás | 343 |
A névragozás | 349 |
Mondattan | |
A mondattan fogalma, tárgya és felosztása | 355 |
A mondatértékű közkeletű állandó nyelvi szerkezetek és mondatsémák | 356 |
A közmondások és szállóigék főbb csoportjai | 347 |
A köszöntések, jókívánságok, szitkok, udvariassági formák | 360 |
A mondatsémák | 362 |
A szó- és a mondatértékű szólások összefüggése és különbsége | 363 |
A mondat | |
A mondat fogalma és tagolódása | 366 |
A mondatok fajai | 368 |
A mondatok szerkezeti osztályozás | 368 |
A mondatok osztályozása a beszélő szándéka szerint | 370 |
A mondatok tartalmi osztályozása | 371 |
A közlő mondatok lehetnek | 371 |
A kérdő mondatok lehetnek | 376 |
A mondatokben kifejezett tartalom minősége szerint | 377 |
Állító, mégpedig feltétlenül vagy feltételesen állító mondatok | 377 |
Tagadó, mégpedig feltétlenül vagy feltételesen tagadó mondatok | 378 |
A szabályos formáktól eltérő mondatfajták | 379 |
A szószerkezet fogalma és fajai | 384 |
A mondat kéttagúságának lényege és a mondattag fogalma | 384 |
A szószerkezet fogalma | 384 |
A szószerkezet és a szókapcsolat tartalmi, funkciós és nyelvi különbségei | 387 |
A szószerkezetek fajtái | 389 |
A szószerkezetek szófaji és alaktani vonatkozásai | 391 |
Az egyszerű mondat | |
Az alany-állítmányi (predikatív) szerkezet | 395 |
A predikatív szerkezet alanyi funkciójú tagja | 396 |
A predikatív szerkezete állítmányi funkciójú tagja | 398 |
A predikatív szerkezet alanyi és állítmányi tagjának egyezése | 403 |
A tárgyas (objektális) szerkezet | 407 |
A tárgyas szerkezet fogalma | 407 |
A tárgyas szerkezet fajtái és kifejezésmódjai | 408 |
A tárgyas viszony jelentésárnyalatai | 410 |
A tárgyas szerkezetek mondatbeli szerepe | 410 |
A tárgyas szerkezet szófaji vonatkozásai | 411 |
A tárgyas szerkezet alaki vizsgálata | 412 |
A tárgyas szerkezet bővített tagjának alaki vonatkozásai | 413 |
A határozós (determinatív) szerkezet | 415 |
A határozós szerkezet fogalma | 415 |
A határozók rendszere | 415 |
A határozók kifejező eszközei | 417 |
A határozós szerkezetek mondatbeli szerepe | 418 |
A magyar határozórendszer | 420 |
A helyhatározók | 420 |
Az időhatározók | 425 |
Az állapothatározók | 427 |
A módhatározók | 430 |
Az okhatározó | 433 |
A célhatározó | 434 |
Az állandó határozók | 435 |
A jelzős (attributív) szerkezet | 439 |
A jelzős szerkezet fogalma | 439 |
A jelzős szerkezetek mondatbeli szerepe | 439 |
A jelzők rendszere | 440 |
A minősítő jelzős szerkezetek | 441 |
Az elöl álló, tulajdonképpeni minősítő jelző | 442 |
Az utójelző vagy értelmező | 447 |
A birtokos jelzős szerkezet | 449 |
Az egyszerű és az összetett szerkezetek sajátos típusai | 454 |
A kettős komplex szerkezetek | 455 |
A kereszteződő komplex szerkezetek | 459 |
Az átmeneti komplex szerkezetek | 463 |
A kihagyásos szerkezetek | 464 |
A szervetlen mondatrészletek | 466 |
Az egyszerű mondat összetett szószerkezetei | 469 |
A hangsúly szerepe az egyszerű mondatban | 477 |
A mondathangsúly fogalma és főbb típusai | 477 |
A nyomatékos és a nyomatéktalan mondat | 480 |
A mondathanglejtés fogalma és főbb típusai | 480 |
Az egyszerű mondat szórendje | 483 |
A szórend fogalma és fajtái | 484 |
Az igekötők szórendi helye | 487 |
Az összetett mondat | |
Az összetett mondat fogalma és fajtái | 491 |
A mellérendelt összetett mondat fogalma, kifejezésmódjai és fajtái | 491 |
Az alárendelt összetett mondat fogalma, kifejezésmódjai és fajtái | 199 |
A többszörösen összetett mondatok | 528 |
A mondatrend és a mondatátszövés kérdései | 531 |
Szerző | Rónai Béla, Temesi Mihály |
Fordította | |
Kiadó | Tankönyvkiadó Vállalat |
Kiadás Éve | 1975 |
ISBN | |
Kötés Típusa | papír / puha kötés |
Állapot | közepes |
Vélemények
Hasonló termékek
Lapzárta - A Népszabadság-sztori
Miért végezték ki idén október 8-án a Népszabadságot? Ki hozta meg az ítéletet és ki vezényelte a kivégzőosztagot? Hogyan élte túl a Népszabadság egykori gazdáját, az MSZMP-t és miként tudott az 1990 utáni Magyarországon az ország vezető minőségi lapjaként megmaradni? A lap ismert szerzői beszélnek munkamódszereikről, újságírói elképzeléseikről is.
A szerzőket most másik oldalukról ismerheti meg az olvasó. Nem az ország, a világ ügyeiről számolnak be, hanem személyes sorsukról, ami egyben a magyarsajtószabadság sorsa is. Az olvasó megtudhatja, milyen eljárásban volt részük a változó tulajdonosok részéről, végül hogyan élték át ezeket a heteket. Milyen furfangos csellel zárta ki a munkatársakat a kiadó? Hogyan fosztották meg őket elektronikus levelezésüktől, bizalmas anyagaiktól? Miért lebegteti a titokzatos új tulajdonos a Népszabadság újraindításának lehetőségét, miközben a kiadó új vezetői a kormánybarát laptól érkeztek?
A kötetben sok olyan történet is helyet kap a lap elmúltévtizedeiről, amelyekről eddig nem beszéltek. Szó lesz a pártállami Népszabadságról és az újságírók 1989-es lázadásáról. Tisztázódnak a redszerváltás utáni évtizedek ügyei, kiderül, mi igaz abból, hogy a lap veszteséget okozott a tulajdonosoknak. A Népszabadság holtában is világhírű: a szerzői kollektíva összegyűjtötte a lap elleni merénylet hazai és nemzetközi visszhangját. Az előszóban Spiró György vall a Népszabadsághoz fűződő több évtizedes kapcsolatáról.
Andorka Rudolf, Buda Béla, Donga Katalin, György István - Társadalmi beilleszkedési zavarok Magyarországon
"Az elmúlt évtizedekben - legjobb tudomásom szerint - nem jelent meg hazánkban olyan munka, amely együtt s kölcsönös kapcsolataikban tárgyalta volna valóságunk egyes tömeges, nyugtalanító és konfliktusgerjesztő jelenségeit, folyamatait. E nyugtalanító jelenségeken ezúttal pontosan körvonalazható tartományt értek: a társadalmi beilleszkedés zavarait, a társadalmi deviáció tényeit. Az előbbi - kissé bőbeszédű - formula ugyanis ugyanazokat a társadalmi tényeket nevezi meg, amelyeket a nemzetközi tudományos irodalom hagyományosan a "deviáns viselkedés" fogalma alá rendel...
Azok a tények és tapasztalatok, amelyekről e könyvben olvashatunk, önmagukban véve semmiképpen sem újak és szokatlanok. Sem nálunk, sem a világ bármely más országában! Szokatlan viszont az, hogy a kötet szerzői ezúttal komplex módon, a tények pontos nyelvén, köntörfalazás nélkül beszélnek a szóba jöhető tényekről...
Félreértés ne essék: korántsem e lapokon olvashat először a hazai olvasó a bűnözés állapotáról és alakulásáról, az alkoholizmus okozta bajokról vagy az öngyilkosságok terén elfoglalt "világelsőségünkről", a veszélyeztetett fiatalok - főképpen az állami gondozottak - sorsáról... Az eddigi vitáknak, elemzéseknek azonban minden jel szerint nem sikerült kellően átütnük a közöny, a megelégedett rutin vagy a "szégyenlősség" falait. Az elhangzott szavak mennyisége, a javaslatok intése és megalapozottsága korántsem volt ugyanis arányban a széles körű cselekvésre, az intézményrendszer korszerűsítésére s a társadalmi aktivitás serkentésére fordított erőfeszítésekkel...
Nos, a kérdéseknek ez az összetettebb és egyúttal genetikus szemlélete, az összes érintett szakembercsoportok termékeny együttműködése alighanem újszerű mozzanatnak ítélhető...
Az olvasó olyan írást tart a kezében, amely minden tekintetben kollektív erőfeszítés, közös szellemi munka, sok és olykor kiélezett - bár mindig jóízű - vita gyümölcse... Hiszen a feladat az állampolgári felelősség leckéje is volt, nem csupán szakemberi minőségükben tartott igényt a résztvevőkre."
Kovács Endre, Zsilinszky Sándor, Bárány István - Mindenki lexikona I-II.
Ez a könyv mindenkinek szól, s ez a megállapítás egyben azt is jelenti, hogy a legkülönbözőbb kérdésektől tartalmaz rövid és könnyen érthető felvilágosítást. A széles olvasókörre tekintettel fokozott nyomatékot kaptak a sport, színház, filmművészet, az újságokban szereplő politikai, földrajzi, gazdasági, technikai adatok és fogalmak.
A lexikonoknak millió olvasójuk van. Ezek két csoportot alkotnak. Az egyikbe azok tartoznak, akik rövid felvilágosítást keresnek egy felmerült kérdésben. Ezeket az olvasókat igyekszünk itt kielégíteni. A másik csoport tagjai viszont iránymutatást keresnek arra vonatkozóan, merre induljanak behatóbb tájékozódásért az őket foglalkoztató problémával kapcsolatban. Ez utóbbi olvasók érdekében lexikonunk címrendszerét összehangoltuk az Új Magyar Lexikonéval, amelynek világnézeti felfogását is követtük.
Öveges József - Kísérletezzünk és gondolkodjunk!
