Tájékoztató az újabb magyar őstörténeti kutatásokról

A magyar művészet történetének könyve megcsonkítva maradt ránk. A középkor gazdag lapjainak javarészét kitépte, A XVI., XVII. és XVIII. század fejezeteinek pedig létrejöttét akadályozta meg a török háborúk és a török hódoltságot felvált Habsburg-uralom elleni harcok szakadatlan áradata. A török hódítás ékként nyomult az ország szívébe és éppen a leggazdagabb központi részeken tűzzel-vassal pusztította a múlt művészeti emlékeit, úgyhogy jóformán csak a meg nem szállt országszélek emlékanyaga maradt meg. A nagymértékű pusztulás az amúgy is romlékony és könnyen kallódó rajzokat érintette a legsúlyosabban. A magyar rajztörténet néhány szórványosan megmaradt oldalát évszázadok hiányai választják el egymástól.

A Riport Kiadó 2011-ben jelentette meg Karácsony Benő Napos oldal című regényét. Felméri Kázmér kisfiával együtt visszatér falujába, hogy addigi küzdelmes élete után megnyugvást találjon. Hallatlan energiával fog hozzá apja összeomlott vízimalmának újjáépítéséhez és kisfia egyéniségének kifejlesztéséhez. A rengeteg kiadásra a pénzt szobrászkodással keresi meg. Megnyugvási kísérlete azonban sikertelenségre van ítélve: elvált felesége végül is magával viszi a városba kisfiát, aki pedig legerősebb támasza volt az új élet kiépítésében. A szobrász tragikus kimenetelű szerelmi bonyodalomba keveredik a báró feleségével. Felmérit súlyos betegség szögezi ágyhoz, s bár a malom végül is megindul, tudja, hogy sem szerelme, sem fia nem fog visszatérni hozzá. Remek emberábrázolás, irónia, öngúny, humor, fordulatosság jellemzik a regényt, amelyben felsorakoznak a harmincas évek második felének erdélyi falujának jellegzetes típusai.