Vértes László - Archäologische Funde In Ungarn (német nyelvű)

A hajózás dolgozóinak régi kívánsága a belvízi és tengeri hajózás alapvető ismereteit részletesen tárgyaló szakkönyv, amely mind oktatási célokra, mind szakmai továbbképzésre megfelel. E kívánalmak megvalósulását jelenti Kádár Ferenc hajós- és tengerészkapitány e könyvének megjelenése. Ez a könyv a folyami hajós és a tengerész számára szükséges ismeretanyagon túlmenően az általános használatba még nem került korszerű megoldásokat, gépeket, szerkezeteket, műszereket is tárgyalja s így sokoldalú szakmai ismeretek megszerzésére nyűjt m ódot.
Hazánk szocialista újjáépítésével kapcsolatban, nagymúltú folyami hajózásunkra éppúgy mint egyre fejlődő Duna-tengeri hajózásunkra nagy feladatok várnak, ami szükségessé teszi, hogy hajósaink, tengerészeink szakmai tudásuk gyarapításával segítsék ezt a munkát. Jelentős lépés ezen a téren e könyv; általa a szerző több évtizedes hajózási gyakorlata, tapasztalata válik közkinccsé. E könyvből a ahjózás dolgozói úgyszólván minden helyzetben segítséget kapnak munkájuk elvégzéséhez - akár navigálásról, rakodásról, karbantartásról, vagy bármely más, a hajósmesterséghez tartozó kérdésről legyen szó. 

A balti államok (Észtország, Lettország, Litvánia) 20. századi történetének ez a két egybeszerkesztett kötete eredetileg külön jelent meg.
Az első kötet az ismert német történész, Georg von Rauch tollából Geschichte der baltischen Staaten címen 1970-ben, mg a második, amit két amerikai szerző, a litván származású Romuald J. Misiunas és az észt származású Rein Taagepera írt, The Baltic States címen 1983-ban.
A két könyv együttes kiadása nem önkényes. G. Rauch munkája az 1974-es angol kiadásban azt az alcímet kapta, hogy The years of independence 1917–1940 (A függetlenség évei), s a litván-észt páros tudatosan ennek folytatását rta meg, amint ezt az alcímmel is jelzik: Years of dependence 1940–1980 (A függőség évei). Könyvüket azután egy folyóiratban megjelent hosszú tanulmánnyal egészen 1986-ig hosszabbították meg, s R. J. Misiunas mindezt megtoldotta egy, a Kalinyingrádi területről szóló fejezettel.

Toszkánában nemcsak Firenze és Siena tündöklő műemlékeiben, a pisai ferde toronyban, Leonardo da Vinci, Michelangelo, Brunelleschi vagy Leon Battista Alberti, munkásságában gyönyörködhetünk, hanem Olaszország legszebb hegyi városkáiban is. Toszkána déli vidéke kellemes tengerparttal is büszkélkedhet, különösen Monté Argentario félszigetén és Elba szigetén. Umbria vidéke olajfákkal hímes, szőlővel borított, varázslatos hegyvidéki táj. A régió még nem hódolt be a turizmus zsarnokságának; táj meglepően nagy része olyan, mintha észrevétlenül szállt volna el fölötte az idő.
- útvonalajánlatok, részletes programjavaslatok
- Toszkána és Umbria történelmének színes bemutatása
- részletes művészettörténeti leírások
- gazdag étterem választék
- különféle kategóriájú szálláshelyek a kempingtől az ötcsillagos luxus szállodáig
- gyakorlati tudnivalók, hasznos címek, telefonszámok
- részletes, könnyen áttekinthető térképek
- az alapszókincset felölelő, praktikus kisszótár

Mintegy tizenöt esztendő telt el azóta, hogy ennek a kötetnek az első kiadása megjelent. Az ezen idő alatt történt változásokat Ázsia partjain, főképen a „Szélső-Keleten", chronologikusan felsorolni vagy a változások folyamán létrejött mai viszonyokat terjedelmesen ismertetni, messze túlterjedt volna ezen kötet határain s annak tulajdonképeni czélján. És mert később - az V. kötetben - bőségesen lesz alkalmunk a ma fennálló viszonyokkal foglalkozni, azaz a „modern Khinát és Japánt" ismertetni, ezen okból jelenleg csak arra szorítkoztunk ezen kötet teljes és gyökeres átdolgozásában, hogy mellőztük azokat a részleteket, a melyek helyükön voltak annak idejében, de ma, mint teljesen elévültek és helyenkint a viszonyokat nem hűséges igazsággal visszatükrözők, meg nem állhatnak. A leggyökeresebb átdolgozásra ugyanis a khinaiakról szóló czikkekben volt szükség. A régibb kiadásokban a khinai társadalomról és a khinaiakról adott ismertetések helyenkint nagy mértékben magukon viselték a pillanatnyi benyomás alatt létrejött „színezéseket", amelyek, ha higgadtabb megfigyelés, tárgyilagosabb tanulmányozás után s az írójuknak valamivel - érettebb korában íródtak volna, aligha lettek volna olyan élénkek és túlszínesek.
Ma, tizenöt évvel későbben, a midőn időközben újból alkalmam nyílott megismerkedni a khinaiakkal, tehát „higgadtabb megfigyelés s tárgyilagosabb tanulmányozás után", de főképen - és sajnos - jelentékenyen „érettebb korban" bocsátom nyilvánosságra a khinaiakról szóló ismereteimet, teljes tudatában vagyok annak, hogy a személyes bátorságnak egyik árnyalata szükséges ahoz, hogy valaki ilyen őszinte vallomást téve, könyvének hibáját önmaga beismerje. Úgy hiszem, hogy behatóbb tanulmányozás és közvetlenebb érintkezés következtében ezúttal sikerült közelebb jutnom a nekünk még most igen sok tekintetben exotikus néphez s ennek folytán a róla adott ismertetés sokkal közelebb áll az igazsághoz, mint állott a tizenöt évvel ezelőtt adott ismertetés.
Már a mennyire valamely nép vagy nemzet leírásában az igazsághoz meg a valósághoz közel lehet jutni. Hiszen már a tulajdon népének vagy nemzetének a megismerése egyike az ember legnehezebb feladatának! Budapesten, 1907. február hóban.