Antikvárium

Megrázó, mélyen felkavaró regény az elsőkönyves Pearl Abraham műve. Hősnője Rachel Benjamin, egy chászid rabbi lánya, aki tizenhárom éves, amikor először kerül összeütközésbe az apjával. Mivel életének egyetlen öröme a regényolvasás, szeretne beíratkozni a helyi könyvtárba, apja azonban választás elé állítja: vagy lemond a regényolvasásról, vagy kiveszik az iskolából. Rachel ettől fogva titokban olvas, titokban visel a vallási előírás szabályainak nem megfelelő fehérneműt, titokban tanul meg úszni, és végzi el az úszómesteri tanfolyamot. Kettős élete egyre jobban elidegeníti családjától, s a chászid közösségben is rossz hírét kelti. Szenvedései azonban megacélozzák, önmagába vetett hite erőt ad ahhoz, hogy egyedül is kivívja magának a boldogságot. A rabbi lánya, akárcsak a Chaim Potok regények, olyan élményt nyújt, mely egy életen át elkísér.

A hajózás dolgozóinak régi kívánsága a belvízi és tengeri hajózás alapvető ismereteit részletesen tárgyaló szakkönyv, amely mind oktatási célokra, mind szakmai továbbképzésre megfelel. E kívánalmak megvalósulását jelenti Kádár Ferenc hajós- és tengerészkapitány e könyvének megjelenése. Ez a könyv a folyami hajós és a tengerész számára szükséges ismeretanyagon túlmenően az általános használatba még nem került korszerű megoldásokat, gépeket, szerkezeteket, műszereket is tárgyalja s így sokoldalú szakmai ismeretek megszerzésére nyűjt m ódot.
Hazánk szocialista újjáépítésével kapcsolatban, nagymúltú folyami hajózásunkra éppúgy mint egyre fejlődő Duna-tengeri hajózásunkra nagy feladatok várnak, ami szükségessé teszi, hogy hajósaink, tengerészeink szakmai tudásuk gyarapításával segítsék ezt a munkát. Jelentős lépés ezen a téren e könyv; általa a szerző több évtizedes hajózási gyakorlata, tapasztalata válik közkinccsé. E könyvből a ahjózás dolgozói úgyszólván minden helyzetben segítséget kapnak munkájuk elvégzéséhez - akár navigálásról, rakodásról, karbantartásról, vagy bármely más, a hajósmesterséghez tartozó kérdésről legyen szó. 

A stetl, a kelet-európai zsidó kisváros jelentős szerepet kapott a legújabb kor irodalmában, Sólem Aléchemtől a Nobel-díjas I. B. Singerig. Ezt a sort folytatta az Angliában élő Dávid Kossoff, akinek egyik legismertebb művét adjuk most át a magyar olvasónak.
A könyvben szereplő Klanestetl nem létező hely, jiddis szó, jelentése kisváros. Ám létezett vagy száz ilyen zárt, kis önálló világ, Oroszország, Lengyelország és Litvánia határvidékén. Ezen a területen ötmillió zsidó élt, akiket szigorúan igazgattak, s az életük rendkívül nehéz volt. Mégis, zsidó módon éltek, és szinte minden szinten virágzó tevékenységet folytattak: az irodalomban, a közgondolkodásban, a művelődésben, a vallásban és a lelki életben.
A szerző humoros és tanulságos rabbi történetek segítségével mutatja be ezt a hajdan volt, a holocaust áldozatául esett zsidó népi életet, a kisvárost, egy egész világot. Ám ha ezeket a szórakoztató, bölcs történeteket olvassuk, előbb-utóbb belátjuk, hogy általános emberi mondanivalót hordoznak, elvégre - ahogy a mű alcíme jelzi - „kisváros az egész világ". A most megjelenő könyvet a szerző eredeti rajzos illusztrációit díszítik. 

Gary Gilmour bűnös. Kétszeres rablógyilkos. Pár nap múlva kivégzik. A harmincöt éves amerikai férfi élete java részét börtönökben töltötte. Legutolsó szabadulása alkalmával beleszeret a hasonlóan hányatott életű Nicole-ba, de a sors nem kegyes hozzájuk, szerelmük nem tart örökké. Gary végső elkeseredésében egy alkoholos ámokfutás során két rablógyilkosságot követ el... Norman Mailer a megtörtént eseményen alapuló regényben az emberi esendőséget, az élethez és a boldogsághoz való ragaszkodást, a bűn és erény harcát írja meg torokszorító hitelességgel. Egy második világháborús történettel, a Meztelenek és holtakkal - sokak szemében a valaha volt legjobb háborús regénnyel - indult Norman Mailer nagyszabású írói pályája. Két emberöltő – káprázatos mesterművek, viharos pálya, látványos köz- és talán még látványosabb magánélet, nagy bukások és harsány sikerek jellemezték életét. A hóhér dala Mailer talán legfontosabb tényregénye, mellyel világhírű lett.

Holtak és utódok, családok és barátságok, eszmék és szerelmek két nemzedéke.
Závada regénye Buchbinder fényképész 1942-es életképével veszi kezdetét, és az elmúlt század ötven évét íveli át. A Jadviga párnája és a Milota után a trilógia harmadik darabja csoportkép egy történelmi korról, amely a szerző "műtermében" személyes fikcióvá, párhuzamos élettörténetekké bomlik ki és fonódik össze. Hitek és tévhitek, köz- és magánbűnök, kis és nagy hazugságok, érzékek és érzelmek iskolája ez a könyv. Úgy húz magába, mint valamely lassú örvény, s ha mélyéről végül fölenged, láthatóbbá válik ez a közös, nehéz dolog - hívjuk nemzeti múltnak-, tót, zsidó és magyar magyaroké, mindannyiunké, akik a történetet mint narrátorok, névtelen ismerősök magunknak elbeszéljük.
A fényképész utókora mi vagyunk.
"Biztosan ez fog majd Violának jutni, dőlt végig, bebújt a takaró alá, s elképzelte, hogy ezt a teret, amelyben ő kialvatlanul vacog éppen, pár óra múlva annak az asszonynak a teste fogja kitölteni. Ahogy megforult, a fejénél penészes gerincű fényképalbumokat pillantott meg fölstószolva a polcon, belelapozott az egyikbe... Talált egy letört drót-szemüvegszárat is, melynek rugós fülkampója az album gerincébe volt beakasztva. A hátsó borító alól egy paszpartura kasírozott piaci csoportkép fordult ki a takaróra, sok figurával, vitatkozásszerű jelenettel a közepén. Koren hiába bámulta, nem segíthettünk, de azt se bántuk, hogy - mint afféle ölébe hullott szökevény-képet - gondolta, eltulajdonítja. Becsúsztatta hát a válltáskájába, s bedugta mellé a szemüvegszárat is." 

Amikor kipattant a brit királyi herceg és az amerikai színésznő románcának híre, a világ szinte csak rájuk figyelt, a média fokozott érdeklődéssel követte az eseményeket. Ám hiába olvashattuk folyamatosan a sussexi herceggel és hercegnével kapcsolatos címlapsztorikat - eljegyzésükről, esküvőjükről, Archie fiuk születéséről, majd arról a példátlan döntésükről, hogy szakítanak a királyi udvarral -, kevesen ismerik Harry és Meghan igaz történetét.

A szabadság nyomában révén most először tekinthetünk a szalagcímek mögé, feltárva Harry és Meghan közös életét, eloszlatva a sok pletykát és félreértést, melyekkel a párnak meg kellett küzdenie. Omid Scobie és Carolyn Durand a brit királyi család programjairól tudósító újságírócsapat tagja, így náluk jobban kevesen ismerhetik a fiatal pár életét.

Scobie és Durand interjúkat készítettek a párhoz legközelebb álló emberekkel, így A szabadság nyomában egyedülállóan őszinte, közeli és lefegyverző portré egy magabiztos, befolyásos, forradalmi gondolkodású párról, akik nem féltek szakítani a hagyományokkal. Elhatározták, hogy a reflektorfénytől távolabb fognak élni, és az egész világon egyedülálló humanitárius örökséget hagynak hátra.

"Szeretek filmzenét, színházi kísérőzenét írni, de balettet is (...)de a dalírástól sehogy sem lehet engem eltéríteni, a végén mindig oda lyukadok ki."

Ez az a Presser Gábor, akit jól ismerünk. Aki nekünk írja a dalt és nekünk énekel. De most itt ez a könyv, több száz oldalnyi sajátkezű Presser-szöveg: emlékek, jegyzetek, meglátások, tévedések, megtörtént - vagy a szerző szerint megtörtént - valós események, hallomások, látomások, dokumentumok és áldokumentumok, dalszövegek, filmnovellák, fotók, lábjegyzetek, netán még kották is.

Presser Gábor elérkezettnek látta az időt, hogy elmondja, ő hogyan élte meg a "Presser-sztorit". Azt a történetet, aminek hosszabb vagy rövidebb fejezeteit oly sokan ismerik az Omegától (1967) az LGT-n át - leginkább a dalain keresztül. A személyes hangú életrajzi könyvből most új megvilágításba kerülnek egy legendás korszak ismert (és ismeretlen) történetei, beleshetünk a stúdiók, a Vígszínház kulisszái mögé, és olvashatunk a "barátok és ellenségek" közt, munkával eltöltött több, mint 50 évről. Presser megírta az év egyik legjobban várt könyvét, amit oly sokan szeretnének ajándékba kapni.
 

A szibériai Petőfi-kutatás eseményei és irodalma időrendi sorrendben.

A balti államok (Észtország, Lettország, Litvánia) 20. századi történetének ez a két egybeszerkesztett kötete eredetileg külön jelent meg.
Az első kötet az ismert német történész, Georg von Rauch tollából Geschichte der baltischen Staaten címen 1970-ben, mg a második, amit két amerikai szerző, a litván származású Romuald J. Misiunas és az észt származású Rein Taagepera írt, The Baltic States címen 1983-ban.
A két könyv együttes kiadása nem önkényes. G. Rauch munkája az 1974-es angol kiadásban azt az alcímet kapta, hogy The years of independence 1917–1940 (A függetlenség évei), s a litván-észt páros tudatosan ennek folytatását rta meg, amint ezt az alcímmel is jelzik: Years of dependence 1940–1980 (A függőség évei). Könyvüket azután egy folyóiratban megjelent hosszú tanulmánnyal egészen 1986-ig hosszabbították meg, s R. J. Misiunas mindezt megtoldotta egy, a Kalinyingrádi területről szóló fejezettel.