Antikvárium

A ​magával ragadó regény a történelem egyik legvitatottabb, ugyanakkor legbefolyásosabb királynőjének, Medici Katalinnak az életét beszéli el. Egyesek szerint kegyetlen királynő volt, aki a méregtől a gyilkosságig minden eszközt bevetett, hogy megőrizze a hatalmát, míg mások a monarchia szenvedélyes megmentőjeként tartják számon, aki eltökélte, hogy megvédi a családi trónt. Medici Katalin serdülő lányként kerül a francia udvarba, de negyvenévesen már megözvegyül, s hat kicsi gyerek marad rá. Uralkodnia kell egy vallási háborúkkal sújtott országban. Miközben hajthatatlanul békére és a monarchia megőrzésére törekszik, nem látja, milyen sors vár rá: ha meg akarja menteni Franciaországot, fel kell adnia az eszméit, a jó hírnevét, a saját boldogságát. A naplószerűen megírt regényben egy szenvedélyes asszony drámai fordulatokban bővelkedő élettörténete elevenedik meg. A személyes hangvételnek köszönhetően részesei lehetünk a Loire völgyében megbúvó meseszerű kastély életének, elvegyülhetünk a tömeggel a reneszánsz kori párizsi utcákon. Az igazság az, hogy egyikünk sem ártatlan. Mindenkinek van bevallandó bűne.

Schratt Katalinnak, a sokat emlegetett udvari színésznőnek ez az első életrajza számos eredeti levél, távirat, feljegyzés és napló alapján készült. Mindennek az anyagnak a megszerzése rendkívül nehéz volt, mert Schratt asszony feljegyzéseinek és levelezésének nagyrészét kevéssel halála előtt megsemmisítette; kiderült azonban, hogy megbízható másolatok állanak rendelkezésre, valamint hogy nagyszámú eredeti dokumentumot őriznek barátok és rokonok, úgy hogy a könyv anyagához adalékok egész tömegét szolgáltathatják. Kiegészítik még mindezt Schratt Katalin legnagyobbrészt még életben lévő ismerőseinek közlései. Nevüket a források jegyzékében találja az olvasó. Ugyanitt található az együttműködésre megnyert levéltári igazgatóságok, színházak, múzeumok felsorolása is, valamint a felhasznált könyvek és folyóiratok jegyzéke. Mindehhez a terjedelmes anyaghoz járul még Schratt asszonnyal való személyes ismeretségem.
Schratt Katalinnal 1915-ben ismerkedtem meg Bécsben és utoljára 1938-ban látogattam meg kärntnerringi házában. Ez időközben szerzett személyes benyomásaim kiegészítették ezt a képet és Schratt Katalin jelen életrajzának megírására buzdítottak.

A II. Vatikáni Zsinatot megelőző időkben a liturgia bizonyos vonatkozásban egy olyan freskóhoz hasonlított, mely ugyan sértetlenül megőrződött, ám azt egy későbbi átfestés csaknem teljesen elfedte. A liturgikus mozgalom és meghatározó módon a II. Vatikáni Zsinat napvilágra hozta e freskót, és egy pillanatra lenyűgözött bennünket színeinek és formáinak szépsége. Közben azonban a klimatikus viszonyok, valamint bizonyos restaurálások és rekonstrukciók veszélyeztetik, hacsak nem tesszük meg haladéktalanul a káros befolyások megszüntetése érdekében szükséges intézkedéseket. Természetesen nem szabad azt újból átfesteni, szükséges azonban, hogy újra alázattal közelítsünk feléje, és újra megértsük valódi üzenetét. Ennek a könyvnek az a szándéka, hogy a megújuló megértéshez segítsen.

"Dávid csak egyedül állhat a talpazaton... Ha a véres fej nincs ott, Góliátnál nagyobb ellenségek legyőzésének diadalmas szimbóluma lehet... Az ő Dávidja nemcsak erős harcos, de az emberi szellem, a lélek és értelem gigásza is, nagyot mert az élet minden vonatkozásában..." "Megvan hozzá az esze, akarata, belső ereje, hogy egy új világot teremtsen és betöltse azt az emberi szellem alkotásaival. Az ő Dávidja Apolló lesz, de több, mint az, Héraklész lesz és Ádám, de sokkal több azoknál - az ember legtökéletesebb megvalósulása lesz, aki egy értelemmel és emberséggel áthatott világban fejti ki a maga erőit..." - És megszületett az utolérhetetlen szépségű, erőt és értelmet sugárzó szobor, hogy Firenze és a reneszánsz szimbólumává válva, századokon át hirdesse egy izgalmas, véres küzdelmekben és hatalmas szellemi tettekben egyaránt bővelkedő kor eszményeinek, s egy nagy alkotó teremtő erejének csodálatos találkozását. Stone hatalmas felkészültséggel, nagylélegzetű, sokrétű reneszánsz korképet festve kíséri végig Michelangelo eseményekben, szenvedésekben és sikerekben gazdag életútját. Szakemberek számára is sokat mondóan, rendkívüli gondossággal követi nyomon a nagy alkotások elkészülésének minden fontos állomását, kitérve a freskófestés, a márványfaragás és a márványbányászás megannyi izgalmas technikai kérdésére. - A legnagyszerűbb azonban Stone regényében az, ahogyan a nagy alkotások szellemi mondanivalójának megszületését, Michelangelónak a rendkívüli intellektuális feszültségű szoboróriások alkotójának, a gondolatok kifejezéséért és az azoknak legmegfelelőbb formai megoldásért vívott harcát eleveníti meg. - Elsősorban ezét lesz izgalmas olvasmány Stone könyve mindenkinek, aki szereti a művészetet és szeretné egyre értőbben csodálni a nagy alkotásokat. 

Kiszáradt, fehér folyómeder. A sivár magányosság jelképe. Inoue Jaszusi elbeszélései közös problémája: az emberi magány. Miszugi Dzsószuke, Miike Suntaró és Konkóbó szent atya életük válságos pillanatában mind magukra maradnak, s szembe kell nézniük a múlttal. Életük nagyon is különbözőképpen folyik. Miszugi Dzsószuke két nő között vergődik, s végül elhagyja a felesége, és meghal a szerelme; Miike Suntaró csak a tudománynak él, családjával ridegen bánik, barátai elmaradnak mellőle, csak soha el nem készülő könyvéhez lehet hűséges: Konkóbó szent atya egy lélekvesztőben a tengerre száll, hogy elérje a Fudaraku-paradicsomot, amelyben maga sem nagyon hisz, s amíg felkészül élete utolsó útjára, sorra elvonul előtte a korábban tengerre szállt szent emberek alakja, akik hivőn vagy hitetlenül a végtelen hullámokra bízták magukat. Ki-ki másként néz szembe önmagával.

"AZ ISZLÁM KELETKEZESE ÉS AZ ARAB VILÁGIRODALOM KIALAKULÁSA
I. ARÁBIA
Az Iszlám bölcsője a szabálytalan téglányra emlékeztető, kb. 3 millió négyzetkilométer területű, átlag 1000 m. magas fennsík, az Arab-Félsziget, amelynek oldalait a partvidékkel párhuzamos párkányhegység szegélyezi- A nyugati párkányhegység dél felé haladva, fokozatosan emelkedik; Medina vidékén magassága helyenként kb. 1800 méter, Áden táján több, mint 3000 méter magasra tornyosul és szinte alpesi méreteket ölt. Ugyanilyen magasságot ér a keleti párkányhegység, a Dzsebel al-Akhdar is.
Arábiának több, mint fele csaknem lakatlan sivatag. Ennek főokát a Félsziget partvidékét szegélyező párkányhegységben kell keresnünk, amely a monszunszelek páráját felfogja, minek következtében a hegység magasabb régióit dúsabban öntöző csapadék a földmívelést lehetővé teszi ugyan, viszont a mögötte elterülő fennsík csapadékban nem részesül és lakatlan sivataggá lesz. Mennél magasabb a párkányhegység, annál kietlenebb a tőle keletre elterülő sivatag. Innen van, hogy Boldog-Arábia (Jemen) alpesi hegyei mögött a borzalmas Dehna-sivatag fekszik, amely a Félsziget csaknem egyharmadát borítja."

Ebben az összefoglaló jellegű munkában szeretném bemutatni a magyarországi délszláv, magyar, román, ruszin, valamint az igen kis létszámú szlovák görög katolikusok történetét. Előre kell bocsátanom, hogy a magyarországi görög katolikusoknak egységes egyháztörténetük nincs. Kezdetben hazánk területén csak magyar görög katolikusok éltek, majd megindult a keleti szertartású népcsoportok bevándorlása. Ezek különböző időben érkeztek, különböző helyeken telepedtek le, fejlődésük egyházi szempontból is független volt egymástól, érthető tehát, hogy közülük mindegyiknek külön egyháztörténete van. A keleti szertartású magyarság a bevándorolt román, vagy ruszin közösségekhez csatlakozott és nagyon sokáig az ő sorsukban osztozott. Munkámban előbb ismertetem a magyarországi keleti szertartású keresztények helyzetét, majd az egyházi unió megvalósulását, végül pedig külön-külön bemutatom minden egyes egyházmegye történetét. Minden részletkérdésre nem térhettem ki. így nem foglalkoztam az egyházi képzőművészettel s csak érintettem az egyházi irodalmat, a kiemelkedő személyiségeket pedig a készülő Katolikus Lexikon örökíti meg. Azt is előre kell bocsátanom, hogy ebbe a munkába beledolgoztam „A görög katolikus magyarság története" című könyvem minden jelentős részét. A magyarországi görög katolikusok történetét négy korszakra oszthatjuk: I. A vándorlás során a kialakuló magyarság megismerkedett a keleti kereszténységgel. A honfoglalás után, a X. század közepén egyes magyar vezérek Bizáncban megkeresztelkedtek, majd a bizánci egyház szerzetesei megkezdték őseink megtérítését. A térítést azonban a nyugati egyház papjai fejezik be, mert Géza fejedelem politikai okokból Nyugatról kért hittérítőket, István király pedig az ország egységének érdekében kizárólag latin szertartású egyházmegyéket szervezett.

A Riport Kiadó 2011-ben jelentette meg Karácsony Benő Napos oldal című regényét. Felméri Kázmér kisfiával együtt visszatér falujába, hogy addigi küzdelmes élete után megnyugvást találjon. Hallatlan energiával fog hozzá apja összeomlott vízimalmának újjáépítéséhez és kisfia egyéniségének kifejlesztéséhez. A rengeteg kiadásra a pénzt szobrászkodással keresi meg. Megnyugvási kísérlete azonban sikertelenségre van ítélve: elvált felesége végül is magával viszi a városba kisfiát, aki pedig legerősebb támasza volt az új élet kiépítésében. A szobrász tragikus kimenetelű szerelmi bonyodalomba keveredik a báró feleségével. Felmérit súlyos betegség szögezi ágyhoz, s bár a malom végül is megindul, tudja, hogy sem szerelme, sem fia nem fog visszatérni hozzá. Remek emberábrázolás, irónia, öngúny, humor, fordulatosság jellemzik a regényt, amelyben felsorakoznak a harmincas évek második felének erdélyi falujának jellegzetes típusai.

A kötet nagy felkészültséggel és irodalmi háttérrel mutatja be a New Age mozgalom gyökereit (gnoszticizmus, szabadkőművesség, jóga, okkultizmus, mágia és modern pszichológiai iskolák), majd teszi azt a józan ész és a Biblia mérlegére, végül pedig lexikonszerűen leírja a New Age mozgalom eszméit, iskoláit és különféle megjelenési formáit.

Budapest, 2015. A miniszterelnök születésnapi partija tragikus véget ér. A közjogi méltóság ugyanis belefullad egy tál minestrone levesbe. Kitör az országos pánik, a sajtó csak találgat, a rendőrség tehetetlen. Ferenczy nyomozó is abban a csapatban teljesít szolgálatot, amelyet a titokzatos, váratlan és felettébb kínos haláleset felderítésére hoztak létre. Szigorú államérdek, hogy minél előbb kézre kerítsék az elkövetőt, de hogy az Ébredő Magyarok terrorszervezet, az ellenzék mesterkedése, vagy valami egészen más áll a háttérben, annak kiderítése kizárólag az életközepi válsággal küzdő nyomozó tehetségén múlik
A Budapest Noir-ral külföldön is egy csapásra ismerté vált Kondor Vilmos első kortárs krimijének hősei itt járnak közöttünk. Éppen ezért húsbavágó, időszerű és csípős.

Fekete falú erődjében, Inujamában a kegyetlen gyilkos, Iida Szadamu a híres fülemülepadlót nézi. Zseniális építője úgy tervezte, hogy minden egyes lépésre tüstént dalolni kezd. Nincs az az orgyilkos, aki zajtalanul keresztül tudna osonni rajta. Ám él egy kivételes képességekkel megáldott - vagy megvert? – fiú egy isten háta mögötti hegyi faluban, a Hármas Birodalom ősi földjén. Hogy kicsoda ő s milyen titkok tudója, amelyek révén meghiúsíthatná Iida halálos becsvágyát - maga sem tudja még. Takeo a Rejtettek között nevelkedett, csak ennek a békeszerető, imádságos szektának az életmódját ismeri. De megvannak benne a Törzs természetfeletti képességei is - a példátlanul éles hallás, az, hogy két helyen tud lenni egyszerre, az, hogy láthatatlanná tud válni. Amikor a rejtélyes Otori Sigeru nagyúr megmenti az életét, Takeo elindul azon az úton, amely a végzetéhez vezet, Inujama falai közé. A bosszú és a hitszegés, a becsület és a hűség, a szépség és a mágia s a szenvedélyes szerelem útja ez. Az Otoriak történetének lenyűgöző és véres világa tovább színesedik majd a trilógia második és harmadik kötetében, A fűpárná-ban és a Ragyog a hold-ban. Lian Hearn modern nyelveket tanult az Oxfordi Egyetemen, filmkritikusként