Antikvárium

Száz magyar író száz legjobb novellája

A Desirée a legnagyobb sikerű klasszikus történelmi szerelmes regény az Elfújta a szél megjelenése óta, filmváltozatában Marlon Brando és Jean Simmons játszott. Főhőse Napóleon első jegyese, egy marseilles-i selyemkereskedő lánya, akiből kalandos élete betetőzéseként svéd királynő lett. Az ő szemszögéből, fiktív naplójának bejegyzéseiből ismerkedhet meg az olvasó a császári udvar alakjainak szenvedélyes életével, intrikáival, fondorlataival, s hogy miként versenyeztek Desirée kegyeiért magas rangú katonatisztek, politikusok. Igen ritka az olyan irodalmi mű, melyben a szerzőnek ilyen bensőséges, emberi képet sikerül felvázolnia valóságos történelmi szereplőkről. A pletykákkal, barátságokkal, árulásokkal és sok egyéb regényes fordulattal átszőtt történet fél évszázaddal ezelőtti megjelenése óta szerte a világon mindenütt felejthetetlen élménnyel ajándékozta meg a szerelmes regények kedvelőit.

Kr. u. 79. augusztus 24-én kitört a Vezúv, amely elpusztította Pompeji városát. A város a Vezúv lábánál, egy lávatalapzaton épült. Gazdasági és politikai fejlődését jelentősen befolyásolták a Nápolyi-öbölben megtelepülő görögök. A görög művészet hatása néhány templomban, valamint néhány helyiség díszítésében és részben magán a várost körülvevő falon ismerhető fel. Rövid ideig az etruszkok is birtokolták, illetve a szamniszok. A Vezúv kitörése pusztította el 79-ben. Hatalmas hamu- és lapillitömeg lepte be a várost, teljesen eltemetve azt.
Alábbi kötet Pompeji városát, történelmét és főbb épületeit mutatja be.

Fatima az Aire-hegység északi lejtőjén fekszik, kb. 340 m magasan a tengerszint felett.
A Cabeco, Fatima környékének legismertebb és legjellegzetesebb hegycsúcsa. Tetején egy ódón szélmalom romja áll, s körülötte az év minden szakában ritka szép mezei virágok dicsőítik a fönséges Teremtőt.
Ha a zaráondok merész és felmászik a romok tetejére, leírhatatlan panorama nyílik meg előtte, középpontjában a fatimai magyar Szent István kápolnával. Mögötte emelkedik a bazilika magas tornya, s terül el a jelenési völgy, ahol már eléggé kiépült a Boldogságos Szűz új városa - a Cova da Iria - több mint félszáz szemináriumával és szerzetesházával. Tőle jobbra a régi fatimai plébániatemplom szorosan köréje zárkózó másfél tucat lakóházzal, előterében Aljustrel, a három fatimai látnok szülőházaival.
A Cabeco-hegycsúcs közvetlen közelében a Loca, az angyal megjelenésének helye s Valinhos, ahol a Szűzanya jelent meg a három gyermeknek 1917. augusztus 19-én.

Antiszemitizmus, a megfélemlítés légköre, zsidóüldözés, kitelepítések, fasizálódás az 1940-es évek Amerikájában? Igen - legalábbis Philip Roth új regényében, amely a "mi lett volna, ha" jegyében vizsgálja az adott korszakot. Mi lett volna, ha 1940-ben F. D. Roosevelttel szemben Charles Augustus Lindbergh, a repüléstörténet egyik legismertebb alakja, amerikai nemzeti hős nyerte volna a választásokat? Az a Lindbergh, akinek náciszimpátiája és antiszemitizmusa nem fikció, hanem dokumentált történelmi tény? Nos, akkor ebben a képzeletbeli Amerikában felülkerekedtek volna az izolacionisták, az "európai" háborúba való beavatkozást ellenzők, a Lindbergh-adminisztráció lepaktált volna Hitlerrel, és az amerikai zsidóság, ha nem is európai sorstársaiéhoz fogható, de lelkileg és egzisztenciálisan is megnyomorító üldöztetéseket szenvedett volna el. Roth ezt a nyomasztó légkört egy érezhetően önéletrajzi elemekkel átszőtt családregényben ábrázolja A kortárs amerikai próza nagymesterének gondolatébresztő kirándulása a történelmi fikció terepén igazi meglepetést kínál az olvasónak. 1997-ben Philip Roth elnyerte a Pulitzer-díjat Amerikai pasztorál című regényével. 1998-ban átvehette a Nemzeti Művészeti Érdemrendet a Fehér Házban, 2002-ben pedig megkapta az Amerikai Művészeti és Irodalmi Akadémia legmagasabb kitüntetését, a Szépirodalmi Aranyérmet, amelyet korábban a többi közt olyan íróknak ítéltek oda, mint John Dos Passos, William Faulkner és Saul Bellow. Kétszer nyerte el a Nemzeti Könyvdíjat, a PEN/Faulkner Díjat és a Kritikusok Országos Szövetségének Díját. 2005-ben Philip Roth lett a harmadik élő amerikai író, akinek átfogó életműkiadása jelenik meg a Library of America sorozatban. A nyolc kötetből az utolsó 2013-ban fog megjelenni.

TARTALOM
Ady Endre: Magyar fa sorsa 6
Juhász Gyula: Fák 8
Babits Mihály: Botozgató 10
Tompa László: Fiatal fa a hegyen 12
Kosztolányi Dezső: Üllői úti fák 14
Tóth Árpád: Gesztenyefa-pagoda 16
Kassák Lajos: Magányos fa a parton 18
Áprily Lajos:É Fűzfa-zsongás 20
Erdélyi József: Szomorúfűz 22
Gulyás Pál: A fák lassú szíve 24
Szabó Lőrinc: A fákhoz, a költőkhöz 26
Illyés Gyula: A szil s a szél 28
József Attila: Fák 30
Zelk Zoltán: Mint égő lelkiismeret 32
Dsida Jenő: Pasztell 34
Radnóti Miklós: Októberi erdő 36
Képes Géza: Lelkes táj 38
Vas István: Arany hálóban 40
Kálnoky László: Ballada az őszi erdőkről 42
Jékely Zoltán: Városvégi gesztenyefasor 44
Weöres Sándor: A hársfa mint virágzik 46
Devecseri Gábor: Szerepcsere 48
Csanádi Imre: Berdicsevi nyírfák 50
Somlyó György: Mese a gyertyánról 52

Doktor Pfeiflein Telemach különös írása az elmebetegek felszabadításáról

Régi, jól bevált receptek az almaecet felhasználására. Új ízek a konyhában, csillogás a lakásban, ápolt, egészséges test - természetes módon.

A test különleges pontjaira gyakorolt nyomással - ennek a könyvnek az útmutatásai alapján - mozgósíthatjuk azt a finom energiát, amely serkenti az immunrendszert és meggyógyít számos egyszerű betegséget.
Az angol szerzőpáros nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy lényegretörően, tankönyvszerű didakszissal és közérthető módon összefoglalja mindazt, amit az akupresszúráról tudni kell, és amely ismeretek birtokában bárkiből akupresszúrás terapeuta válhat. A könyv első részében igen velős áttekintés található az ősi keleti gyógymód alkalmazásának lelki és fizikai feltételeiről, alapfogásairól, valamint a keleti orvoslás elméletéről (pl. a jin és jang tanáról, a betegségek okainak nyilvántartott érzelmi, időjárási és testi tényezőkről, az akupresszúrás kezelésben kulcsfontosságú vezetékekről - meridiánokról - és nyomáspontokról). A második rész a gyakorta előforduló panaszok, vagyis A hétköznapi bajok kezelésének foglalata, éspedig panasztípusonként és szervrendszerenként csoportosítva a fogásokat: az általános életerő csökkenése, ideg- és immunrendszer, légzés, emésztés és kiválasztás, keringés, a nemi szervek, csontozat, izomrendszer, érzékszervek zavarai. A sok alfejezetre tagolódó oktatókönyvben a magyarázó ábrák dominálnak, az ezeket kísérő képaláírások közlik a leendő terapeuták tananyagát (testhelyzetek, fogások, nyomások, kísérő információk stb.). A képes útmutatót az akupresszúrás pontok áttekintő táblázata, tárgymutató és rövid irodalomjegyzék zárja. - Az akupresszúra és a keleti gyógymódok iránt elmélyülten érdeklődők kereshetik.

Hubert Jedin századunk egyik legkiválóbb, nemzetközileg elismert és nagyra értékelt egyháztörténésze. Munkásságának legfontosabb területe a középkor végi és az újkor eleji egyház, azon belül kiemelten a zsinatok története. Könyveit az teszi élvezetes olvasmánnyá, hogy a tudományos anyagot kiváló elbeszélői készséggel elegyíti a kor és a bemutatott esemény hangulatát is érzékeltető epizódokkal. A jelen könyv egyháztörténészi munkásságának kiemelkedő darabja, mely a zsinatok tanácskozásainak és vitáinak megismertetésén keresztül lényegében a keresztény közösségen belül a századok folyamán lezajlott dogma-, illetve eszmetörténeti fejlődést mutatja be.

Néhány hónappal ezelőtt bejárta a katolikus világsajtót a hír, hogy a birminghami érsek megkezdte Newman kardinális boldoggá avatási eljárásának előkészületeit. Az egyik legelterjedtebb egyháztörténelmi összefoglalás szerzője (Funkc) így ír róla: „Az angol egyház legszellemibb és legzseniálisabb alakja, a legnagyobb angol író, a XIX. század egyik legnagyobb teológusa, aki a gondolkodás élességét és a pszichológia mély-látását a misztikus jámborságával és a költő lendületével köti össze." Egy másik jeles egyháztörténész a nagy mintaképnek nevezi, amely korunknak jobban kell, mint bárki más (Lortz). Nem kisebb arányokban festi meg képét a teológus is: Przywara szerint méltó rá, hogy az legyen a modern kornak, ami Szent Ágoston volt az antik világnak és Aquinói Szent Tamás a középkornak. Szintétikus szellemének gazdagságára, gondolatainak forró elevenségére semmi sem jellemzőbb, mint hogy a mai katolicizmusnak mindhárom eszmei irányzata: a haladó, a konzervatív és a közvetítő egyaránt hivatkozik rá. A róla szóló és egyre szaporodó tanulmányok egyre többször emlegetik az újkori egyházatya címen. Hosszú élete (1801-1890) nemcsak a múlt század - és bizonyos fokig az abból szervesen kinövő XX. század - teológiai szintézisét valósítja meg, hanem egy egészen kivételesen nagyarányú emberi személyiség kivételesen tiszta és heroikus pályáját is. Ex umbris et imaginibus in veritatem - mondja maga készítette sírfelirata. Tömörebben aligha lehetne összefoglalni életét. Nagyszabású ez a pálya, de harmincas éveitől kezdve tragikus jellegű; negyvennégy anglikán és negyvenöt katolikus évét egyaránt külső és belső harc tölti be az igazságért és - nem kevesebb intenzitással - az életszentségért.