Antikvárium

Regényeket és novellákat talál a könyvben az olvasó, de a fantázia teremtette szereplők között ott lesz maga a szerző is, hol mint gyermek, ifjú, majd katona - s végül író, zenész, kabarétulajdonos, feltaláló. Hiteles Tersánszky-hős maga Tersánszky is, de a könyv figurái is valamennyien: a szülők, testvérek, rokonok, barátok - Nagygányán és Budapesten -, katonák az első világháború frontjain és végül a pályatársak a kávéházakban, szerkesztőségekben, sőt bárokban, kabarékban.
Nagy társadalmi regény szereplői valamennyien, s az idő, melyben "játszanak", meglehetősen tekintélyes: több mint félszáz esztendő!

Izrael állam létezése szerves része a közel-keleti konfliktusnak. Izrael múltjáról és jövőjéről rengeteg mű született - ezek közül az egyik legjobb Els van Diggele könyve. A kötetet az érdeklődők a zsidó állam történetének forrásértékű feldolgozásaként lapozhatják. Könyvében a szerző arra a kérdésre próbál választ adni, melyek azok a tények és tendenciák, amelyek Izrael állam megalapításáig elvezettek, melyek az izraeli nemzettudat meghatározói és jellegzetességei. A könyv szerzője holland újságíró - egyébként keresztény - aki 1997-től Izraelben élt, ahol Izrael vezetőivel és egyszerű állampolgáraival készített riportokat, ezekből áll össze érdekes portréja a sokarcú Izraelről.

A Mezei gazdaság könyve hét kötetben megjelent monumentális szakkönyv, mely a mezőgazdaság, az állattartás és a kertészeti munkák teljességre törekvő útmutatója, oldalszámozáson belül szövegközti ábrákkal gazdagon illusztrálva. A magyar fordítók az angol eredetit a hazai viszonyokra való tekintettel alaposan átdolgozták, azzal a céllal, hogy a kapitalizálódó agrárszemléletet itthon is meghonosítsák.

A Magyar Püspöki Kar kiadásában 1975-ben megjelent Ideiglenes Zsolozsmáskönyvből egy hétre szóló Kis Zsolozsma készült az Opus Mystici Corporis Wien kiadásában 1977-ben dr. Török Jenő szerkesztésében.
Ezt a válogatást adjuk mindazok kezébe, akik bele akarnak kapcsolódni az Egyház közös Zsolozsma imádkozásába.
Akár magunkban, akár közösen mondjuk, egy a lényeges, hogy éljük! Ahogyan az ősegyház és századokon át az igazán keresztények élték
"szentségben és igazságban...
napról-napra, amíg élünk"
Valóságosan magunkban hordozva Jézust, - mint Mária.

Útmutató szülőknek és mindazoknak, akik gyerekekkel és fiatalokkal foglalkoznak.

A „kütyük”! Mennyi mindenre jók, és mennyi gond is van velük, miattuk… Inkább hasznosak vagy inkább veszélyesek? És tulajdonképpen miért is lennének veszélyesek? Ellentmondásos szakértői vélemények, kutatások… Szabályok, egyezségek, amelyeket mindig újra kell tárgyalni… Az elkeserítő látvány, amikor fiatalok, felnőttek egymás mellett ülve, ki-ki a saját kütyüjére tapad, és szinte falat von maga köré, miközben a kezében levő apró tárgy varázslatszerűen szüntet meg időt és távolságot… Micsoda ellentmondás megint!

A kevesebb mint egy éve megjelent, német tudósok és kutatók által írt útmutató, melyet további 20 nyelvre fordítanak szerte a világon, hiánypótló olvasmány minden szülő és pedagógus számára. Hiánypótló, mert egy tárgyilagos képet ad egyrészt arról, hogy mik az egészséges fejlődés követelményei egy-egy életszakaszban, másrészt pedig élhető kompromisszumot próbál javasolni, hogy mennyire engedhetjük be gyermekeink életébe a feltartózhatatlanul terjedő digitalizációt, úgy, hogy a lehető legkevesebbet ártson.

Vekerdy Tamás utolsó írásai közé tartozik az előszó, melynek megírását boldogan vállalta, mert annyira fontosnak tartotta, hogy magyarul megjelenik ez a kalaúz. Ebből álljon itt egy rövid idézet:
„A külső kép elnémító kép. A képernyő kapcsolat nélküli világba vezet be. Ezek a csodás kütyük valójában varázseszközök, olyasmiket valósítanak meg, amikről az emberiség mindig is álmodott, fantáziált vagy mágikus eszközökkel próbált megidézni. A távolba látok, hallok, beszélek… De ők használnak minket – elbűvölnek, lenyűgöznek, nem tudunk szabadulni –, nem pedig mi őket. Legalábbis ma még így van, túl újak, túl szokatlanok, túl varázslatosak.”

Peller ​Mariann televíziós műsorvezető első regénye egyszerre bölcs és szórakoztató, csábító és izgalmas történet, amely azt is megmutatja, miként lehet a spiritualitás a mindennapok része.

Egy szerető férj, egy gyönyörű kisfiú és egy remekül alakuló színésznői karrier – Kékkuti Annabellának nem lehet oka panaszra.
Egy csipetnyi spiritualitással fűszerezett élete azonban nem várt fordulatot vesz: megkapja élete filmszerepét és egyben élete legnagyobb dilemmáját is… Amikor kollégája, Johnny keze megpihen Annabella derekán, minden megváltozik. Olyan vággyal, olyan természetességgel ölelnek a karok, hogy az nem lehet véletlen. És valóban, ez a férfi és ez a nő számos korábbi életükben kapcsolatban volt már. Annabellát soha véget nem érő kísértésnek teszi ki ez a karmikus szerelem. Képes ellenállni neki? Vagy felborítja a mások által irigyelt, ideális életét, hogy Johnnyval végre beteljesedjék a szerelmük? Legyőzi-e a béke és a család feladására biztató, mindent elvakító, lángoló szerelem, a végtelen kísértés?

Egy szerelmi történet, amelyet átjár a spiritualitás, és amely megmutatja, mi is a karmikus összefonódáson alapuló szerelem, milyen a lélektársi kapcsolat, hogyan működik a karma. A Végtelen kísértés mindannyiunkat arra késztet, hogy átgondoljuk, vajon valóban csak mi irányítjuk-e az életünket, és van-e erőnk és lehetőségünk ellentmondani akkor is, amikor úgy tűnik, már minden elrendeltetett?

Gazdiképző kisokosunkban minden olyan alapvető információt összegyűjtöttünk, amit a leendő vagy gyakorló kutyatulajdonosoknak tudniuk kell ahhoz, hogy felelősségteljesen bánhassanak kedvencünkkel. A kézikönyv többek közt választ ad arra, hogyan válasszuk ki, ápoljuk, etessük, neveljük, tanítsuk, tenyésszük négylábú társunkat, és még arra is találunk ötleteket, miként készítsük fel egy kiállításra vagy milyen játékokkal tehetünk a kedvére.

Jóllehet a "szocreál" fogalmának tisztázása évtizedek óta viták tárgya, napjainkban is több meghatározása él párhuzamosan. A kötet két művészettörténész szerzője az 1948-as fordulattól az 1950-es évek végéig tartó periódusra, ezen belül a Rákosi korszakra összpontosít. Ebben az időszakban érvényesülnek a magyarországi művészetben az "új korszak" jellegzetességei: a politika legfelsőbb szintjein megfogalmazott és általános érvényűvé tett stiláris, tematikai irányelvek, amelyeket folyamatosan számon kértek a művészektől, valamint a személyi kultusz, a munkás osztály forradalmi harcainak előtérbe helyezése, a politikai és párt propaganda dominanciája, és mindenek előtt a szovjet példák kritikátlan követése. Az építészetben a klasszicizmus volt a hivatalos körök által ajánlott "mintakészlet", ezért az építészeket a modernista jegyek továbbélése miatt érte bírálat. Ugyanekkor a festők és szobrászok heroikus küzdelmet vívtak, hogy megleljék a programoknak megfelelő kifejezési formát. Ám összességében a művészet szocreál "kísérlete", a doktriner elvek kiforratlansága ellenére, vagy éppen azért, nemegyszer valódi képzőművészeti értékeket is felvillantott.

Rostoványi Zsolt professzor, Közel-Kelet szakértő új könyvében a palesztin-izraeli kapcsolatok történetét és jelenét vizsgálja. Az elemzést a bibliai időkbe visszanyúlva, "Ábrahám fiai"-nál kezdi, részletesen bemutatva a "Szentföldet", Palesztinát, a zsidó honfoglalástól az iszlám hódítás koráig. Szót ejt az iszlám és a zsidók kapcsolatáról, a judoizmus és az iszlám mitikus színhelyéről. A következőkben a diaszpórával, a zsidóság szétszóródásával foglalkozik, felvetve a kérdést: létezik-e zsidó civilizáció? Ezután - Theodor Herzl és a korai teoretikusok munkássága nyomán - a cionizmus problémájára tér át, eljutva a 20. század első feléig, Palesztina brit megszállásáig. Nyomon követhetjük, miként alakult meg Izrael állam, és ezzel együtt hogyan bontakozott ki a palesztin nemzeti mozgalom. Kitér az arab-izraeli háborúkra, a hatvanas évek különféle békeszerződéseire, béketerveire. A szemben álló felek részletes jellemzésénél kényes témák is szóba kerülnek: így a szélsőséges zsidó radikalizmus vagy a palesztin mozgalom megosztottsága. Mindezeket a jelenségeket a szerző szervesen beilleszti a nemzetközi folyamatokba, jellemezve a nagyhatalmaknak a közelkeleti folyamatokban játszott szerepét, az USA-nak a térségben folytatott politikáját vagy az Európai Unió és a Közel-Kelet viszonyát. Vizsgálódásában eljut egészen napjainkig, feltéve a kérdést: hogyan tovább, van-e megoldás a palesztin-izraeli (és egyáltalán a közel-keleti) válság rendezésére? Az elemzés egész sor problémát vet fel: Jeruzsálem státusát, a menekültkérdést, a zsidó telepek helyzetét, a gazdaság állapotát stb. Vajon eljön-e valaha az az idő amikor a közel-keleti válságról már múlt időben beszélhetünk? Könyvének záró részében ennek megválaszoIására tesz kísérletet a szerző. Munkájában számos dokumentumot közöl, hatalmas szakirodalommal dolgozva fel a témát. A kötetet több térkép teszi szemléletessé.

ELŐSZÓ
A művészet fogalma felölel minden emberi tevékenységet, a mely azzal, a mit alkot, nemcsak arra törekszik, hogy értelmünket foglalkoztassa vagy gyakorlati szükségleteinket elégítse ki, hanem hogy érzelmi világunkra is hasson, rövidebben szólva: gyönyörködtessen.
Az első emberpárt, a Biblia tanítása szerint, Isten a paradicsomban helyezte el, ebbe a szép jelenségek változatlan harmóniájának a teljében pompázó környezetbe, a mely öt érzékének, szívének-lelkének és természeti szükségleteinek önként szolgáló gyönyörűségeivel fölöslegessé tett minden küzdelmes munkát s így fölöslegessé tette a törekvést is, a mely ezt a gyönyörködtetésre irányozza. Ősszüleink bűnbeesése után életszükségleteinek megszerzésében az emberiség osztályrésze a verejtékes munka lett. Csak a létért való küzdelemben kifejtett tevékenységgel karöltve léphetett föl a törekvés is, a mely az embert arra késztette, hogy az, a mit alkot, ne csak szükségleteit elégítse ki, hanem gyönyörűségére is szolgáljon. S ez a törekvés az emberi tevékenységben, ránk maradt emlékeinek bizonysága szerint, a történelem előtti időnek már legrégibb korszakaiban is nyilvánul, a melyekben pedig a művelődés kezdetleges fokán álló ember erejét fizikai szükségleteinek a kielégítése ugyancsak kimerítette; rúgója az emberi léleknek a szellemi szórakozás és nemesebb ideálok után való vágyakozása volt s vele született utánzási ösztöne, a mely a tudás fája gyümölcsének megízlelése óta az emberiséget részben a fizikai szükségletei kielégítésére szolgáló eszközök föltalálására is rávezette.