Antikvárium

Domokos Mátyás (válogatta); Cseh Mária (válogatta); Szarka Anita (válogatta); Saly Noémi Reprezentatív album, amely körülbelül nyolcszáz egykorú képeslap művészi reprodukciójának felhasználásával mutatja be a második világháború előtti Magyarország hagyományos tájegységeit és városait. Ezek a képek dokumentumerővel és hitellel idézik meg ennek az eltűnt világnak a légkörét, épületeit, az akkori élet jellegzetes színtereit. Az album képeihez a magyar irodalom "szerelmes földrajzának": a klasszikus magyar irodalom költőinek és íróinak az ideillő szövegeit társította a kiadó.

„Költőnek lenni: veszélyes foglalkozás” – olvashatjuk a népszerű orvos-genetikus szerző könyvében, melyben huszonegy magyar költő egészségi állapotát tárta fel. Diákéveinkben megtanulhattuk: költőóriásaink legtöbbje korán meghalt, többen saját kezükkel vetettek véget életüknek. „A magyar költészet itt bemutatott nagy alakjainak jelenleg már idealizált szobraikkal tiszteleg a nemzet. Éltükben inkább megkeserítették küldetésük teljesítését, amit gyakorta önpusztítással tetéztek. Legszebb költeményeik ezért a pokolra menéseiket kísért megpróbáltatásaik, sőt szenvedéseik termékei. Testi bajaik és szélsőséges kedélyük megismerése érthetőbbé teszi esendőségüket és még szeretetreméltóbbá emberségüket” – vallja könyvében Dr. Czeizel Endre

A modern pápák történetének kezdetét, az általam nagyon kedvelt XIII. Leó jelzi és jelenti. Apostoli lendülete kitartott XXIII. Jánosig. Aztán jött két csoda, akik még inkább fel akarták gyorsítani ezt a változást: VI. Pál és II. János Pál pápa. Őutána érkezett a "csodák csodája" II. János Pál pápa személyében. Ő valóban kikötötte két pillérhez az egyház hánykolódó hajóját: az Oltáriszentséghez és a Szűzanyához.
A világosság a természet feletti fény öt titkát nyilvánosságra hozó Rózsafüzér enciklika, valamint a 2003. Nagycsütörtök este, az Eucharisztia krisztusi alapításának ünnepén kiadott Oltáriszentségről szóló körlevél világos és egyértelmű jövőképet rajzol. A Szentatya legutolsó két enciklikájára odafigyelve, kiderül, hogy előbb-utóbb bekövetkezik a katarzis, a montforti Grignon Szent Lajos által írásban dokumentálódó "Mária dicsőséges uralmának korszaka". Hajrá és ébredő magyarok!
2003. Pünkösd vasárnap

Lorenz tollas majmoknak nevezte a papagájokat, ezzel tanulékonyságukra, játékosságukra utalt. Tartásuk az utolsó évtizedekben kezdett fejlődni hazánkban is, szép tenyészeredmények is mutatkoznak már (ez egyre fontosabb, ugyanis természetes élőhelyükön többségük szigorúan védett). A könyv különösen értékes része az állatok egészségvédelmét, betegségeit, gyógyítását leíró fejezet. Ez a madártartók mellett állatorvosok is használhatják. A szerző részletesen leírja 112 viszonylag gyakran tartott faj küllemét, ismerteti természetes előfordulási helyüket, a tartásukkal kapcsolatos speciális feladatokat (táplálás, röpde), utal képességeikre, szelídíthetőségükre. A tenyésztési feltételeket és lehetőségeket viszonylag bővebben írja le. A könyvet jól használhatják a tenyésztők és a "családtag" jellegűen tartott madarak gazdái is. Egyívnyi színes fényképmelléklet a Magyarországon tartott fajokat ábrázolja.

Hindu legenda az igaz szerelemről.

A harag és a büszkeség című könyvével Oriana Fallaci tízéves csendet tört meg. Azt a csendet, amelyben otthonában a szeptember 11-ei apokalipszis pillanatáig élt. Most fülsüketítő zajjal törte meg ezt a csendet. Európában e könyv évtizedek óta nem tapasztalt felzúdulást váltott ki. Vitákat, veszekedéseket, szócsatákat, szenvedélyes dicséreteket, vad támadásokat. Olaszországban, ahol több mint egymillió példány kelt el, a mai napig a könyveladási listák élmezőnyében áll. Több százezren vették meg és bestseller lett Franciaországban, Németországban, továbbá Spanyolországban is.Közismert bátorságával Oriana Fallaci az iszlám terrorizmus által előtérbe tolt kérdéseket feszegeti: az iszlám világ és a nyugati világ közötti ellentétet, sőt - véleménye szerint - összeférhetetlenséget, a Dzsihád világméretű realitását és az erre adandó válasz hiányát, a Nyugat nemtörődömségét. Fallaci brutálisan nyers szókimondásával és őszinteségével sorolja megalkuvás nélküli vádpontjait és szenvedélyes érveit, és leplezi le azokat a kényelmetlen igazságokat, amelyekről mindnyájan tudunk, de egyikünk sem meri kimondani azokat. Könyörtelen logikával és szárnyaló értelemmel veszi védelmébe kultúránkat, és ítéli el vakságunkat, süketségünket, mazochizmusunkat, kényelemszeretetünket és a politikailag korrekt arroganciánkat. Minderről Fallaci modern Kasszandraként, egy próféta szavainak költői ihletettségével ír könyv hosszúságúvá nőtt nyílt levelében, amelynek mindnyájan címzettjei vagyunk.

Dokumentumregény egy tizenkilenc éves fiatalemberről, aki egy primitív, őserdei indián törzs fogságába kerül - és keresztény hitre téríti őket

Makkai Sándor hagyatékát áttekintve kiderül, hogy személyét érdekelte az önéletrajzírás, hiszen többször nekifogott megírásának. Végül 1944-ben ezt a formát találta jónak, elfogadhatónak. "A háború után a nemzetnevelés köteles­sége fog előttünk állani, - vetem fel ezúttal először ezt a gondolatot. Egyházunknak, a saját területén és eszközeivel szintén nemzetnevelő tényezőnek kell lennie."

Rajk Júlia élete a XX. századi magyar történelem különös és tragikus sorsfordulóit példázza. Rajk Lászlóné néven 1945 és 1949 között fontos politikai pozíciókat töltött be, ám 1949-ben, férje letartóztatásakor a bíróság ötévi börtönbüntetésre ítélte, gyermekét idegen néven állami gondozásba vették. Szabadulása után nevét a beleegyezése nélkül megváltoztatták. Éveken át küzdött saját maga és férje rehabilitásáért, férje méltó eltemettetéséért és emlékének megőrzéséért, valamint "saját nevéért". A "Júlia-féle szabadságakciók" az első, valóban civil szervezet megalakításától a bebörtönzött ellenzékiek védelmén át az abortuszjogszabályok szigorítása ellen indított aláírásgyűjtő akció megszervezéséig terjedtek. Ennek a harcnak az állomásai, a börtönévek, a romániai fogság a Nagy Imre-csoport tagjaként, majd a hazatérés utáni győzelmek és vereségek, vagyis Rajk Júlia élete mutatja, miként valósítható meg a mindennapok apró harcain keresztül az utópia: az autonóm, a férivilágtól független női-emberi lét.

Ha egy-egy költő előtt kitárul az irodalomtörténet kapuja, többnyire be is csapódik mögötte, azontúl az iskolai olvasókönyvek zsákmánya és poétikai példatárak vendége. Akinek szobrot állítunk, ezzel kiemeljük az élet üteméből; az emberek el-elsietnek a talapzat mellett, de kevesen tekintenek fel az érc-alakra. Arany János azon ritka nagyságok közé tartozik, akik haláluk után is itt maradtak az életben. Ez a valódi nagyság jegye, - ez a valódi halhatatlanság.
Ötven éve, hogy írói tolla megállott, de betűi egy félszázad alatt sem halványultak el. Mint Kelet sziklába vésett törvényei, századok viharai és napsütései közt állandón hirdetik kinyilatkoztatásaikat.
Arany János a maga korában merész újító volt; sok újítása alapja lett a további fejlődésnek, vagy ma is újság és nincs meghaladva. Példája és tanításai, mint ,a tenger lámpatornyai', sugárzó fényökkel mutatják az utat a küzdő csónakoknak.
Azelőtt a költők szemében az Alföldön ,Ceres koszorúja' lengett, Dunántúl lankáin ,bíbor thyrsus' piroslott, Lollik és Chloék karcsú alakjai suhantak a bokrok között; Petőfi és Arany költészetében az a nyelv zendült meg, mely a nép dalaiban és mindennapi beszédében él; leírásaikban, érzéseikben az az egyszerű igazság jelent meg, melyet a nép is megért és ösmer; ebben áll magyarságuk; - de mindent költőivé emelt tehetségök, ebben van nagyságuk. Nincs a világon nemzet, melynek legnagyobb költői a népnek is annyira érthetők volnának, mint ők; roppant kár, hogy máig sincsenek kellőképpen elterjesztve a nép körében.

Mi történt Kormival? - a magabiztos, mindenkit elbűvölő lány, aki körül csak úgy pezseg az élet, milyen valójában? Milyen akkor, amikor a pirulák és az alkohol mindent elrejtő gőze nem lengi körül? Mi zajlik a ragadós kacagás, a rummámoros éjszakák legmélyén?
Hogyan történhetett, hogy a város legmenőbb, feketebakancsos leszbije saját otthona rabjaként, az éhhalál szélére sodródva tengeti vegetáláshoz hasonlító „életét”? A kötet elbeszélőjének nagy szerelme, Kormi elszigeteli magát saját lakásában. Nem vásárol, nem mozdul ki, még csak szemetet sem meri levinni, sőt már éjjel sem merészkedik emberek közé. Szorongástól szenvedve még a legegyszerűbb dolgoktól is visszariad. Kormi hosszú éveken át sikerrel rejtette el lelki betegségét - S AMIKOR MÁR FELTÁRULKOZNA, AMIKOR MINDEN IDEGSZÁLA KÖNYÖRÖGNE A SEGÍTSÉGÉRT, SENKI SEM ÉRTI… A SZAVAK ROSSZKOR, ROSSZ HELYEN HANGZANAK EL, ÉS SÜKET FÜLEKRE TALÁLNAK.
A világhírű finn írónő második regényében különös szerelmi háromszög bontakozik ki, és érzéki szerelmi dráma játszódik le a magával ragadó leszbikus lány, Kormi pánikbetegségének az árnyékában. Mámoros nevetés, elsöprő szenvedély, fojtogató féltékenység és könnyek vezetnek a megtörhetetlen magány és a végső lemondás felé.
Sofi Oksanen a Baby Jane-ben tabutémákhoz nyúl: az Oksanenre oly jellemző dühvel és szívbemarkoló átéléssel hívja fel a figyelmet a melegek zárt világának emberségére, illetve a lelki betegekről való gondoskodás csődjére, a kirekesztettségükre, a társadalom velük szembeni értetlenségére, az alkoholon, nyugtatókon, drogokon élő Prozac-nemzedék magára hagyatottságára.