Antikvárium

Sokunkban megszólalnak ilyen kérdések: Ki vagyok én, mit érek, és kinek vagyok fontos, Mit értem el eddig az életben?
Mindenki szembetalálja magát egyszer az istenkérdéssel. Van vagy nincs? Ha van: lehet-e Vele találkozni?
Van-e valami ezen a világon ami biztos, amiben meg lehet kapaszkodni életünk kritikus pillanataiban és mélypontjain? Vannak-e olyan értékek, amik megmaradnak a halálon túl is? Azzal töltjük-e az életünket, amire azt Isten adta? Mi lesz velünk, ha meghalunk?
Nem felesleges az, ha egyszer az ilyen kérdésekkel szembenézünk, és megpróbálunk választ adni rájuk a Biblia alapján.

Az éjszakai harcot a második világháború előtti időben rendkívül nehéz és kockázatos vállalkozásnak tartották, harci értékét, jelentőségét nem tekintették számottevőnek. Az első világháború éveiben több ízben sor került éjszakai harc megvívására, eredményei nem voltak jelentősek. A hadvezetés ugyanis még nem rendelkezett olyan technikai eszközökkel, amelyek lehetővé tették volna a korlátozott látási viszonyok előnyeinek kihasználását. Ez a helyzet a harmincas évek technikai fejlődése következtében radikálisan megváltozott. Ennek eredményeként a második világháború éveiben már valamennyi hadszíntéren sikeresen folytak éjszakai harcok.
A nagy honvédő háború tapasztalatai bizonyítják, hogy a harcot éjjel-nappal folytatni kell. A támadó hadműveletek, különösen a háború második időszakában a megszakítás nélküli harctevékenységeket nemcsak lehetővé tették, hanem meg is követelték. Az éjszakát a csapatok mozgatásán, a csapásmérő csoportosítások létrehozásán kívül, adott esetben támadás megkezdésére is felhasználták. A támadó csapatok sok esetben tovább fejlesztették a nappal elért sikereket, üldözték az ellenséget és kialakították a rejtett manővernek, az ellenség bekerítésének és megsemmisítésének feltételeit. A nappal és éjszaka megszakítás nélkül vívott harcot többek között az a törekvés hozta létre, hogy a támadók a védő ellenséget megfosszák annak lehetőségétől, hogy a védelme mélységében újabb, szervezett ellenállást készítsen elő, megelőzzék abban, hogy a mélységből előrevont tartalékaival, illetve az arcvonalból kivont erőivel kedvező terepszakaszokat szálljon meg.
A szocialista hadtudomány, felhasználva a nagy honvédő háború gazdag tapasztalatait és a fegyveres küzdelem háború utáni fejlődésének irányait, nagy jelentőséget tulajdonit a csapatok éjszakai tevékenységének. Az új harceszközök, a tömegpusztító fegyverek, a harckocsik, a páncélozott harcjárművek alkalmazása, valamint a csapatoknak rádiólokációs és éjjellátó eszközökkel történő felszerelése az aktív éjszakai tevékenységek lehetőségét jelentősen megnövelte. 

A kiadó az 1981-ben megjelent Hadműveleti művészet című tanulmánygyűjtemény folytatásaként, közreadja a hadművészet másik alkotóeleme, a harcászat alapvető kérdéseiről készült tanulmányokat. E kötet írásai a hazai és baráti hadseregek katonai folyóirataiból kerültek ki, nagy részük a hadtudomány elfogadott és alkalmazott elvei mellett - kimondva vagy kimondatlanul - tükrözi az elmúlt évek helyi háborúinak tapasztalatait is. A könyv kiadásával kettős célt kívánunk elérni. Olyan gyűjteményes kötetet óhajtunk az olvasó kezébe adni, amely olvasmányossága mellett mint kézikönyv szolgálja a parancsnokok, a tisztek napi gyakorlati munkáját, kiképző tevékenységük elméleti megalapozását. Ugyanakkor tanúsítani akarjuk, hogy a hazai és a baráti katonai folyóiratokban megjelent írások jó része időtálló, előremutatóan tükrözik a hadtudomány új vonásait, így válogatásukkal, és közreadásukkal egy-egy választott témáról átfogó kép adható. Szeretnénk, ha a kötet olvasása segítséget nyújtana az olvasóknak a harcászat és a harc elvi és gyakorlati kérdéseinek jobb és mélyebb megismeréséhez. Mindezek előrebocsátásával ajánljuk a jelen kiadványt olvasóink figyelmébe, melynek anyagát a Honvédelem, a Honvédségi Szemle, az Akadémiai Közlemények, az Armejszki Pregled (bolgár), a Mysl Wojskowa, a Przegled Wojek Ladowych (lengyel), a Militarwesen (NDK), a Vojennaja Miszl, a Vojennüj Vesztnyik (szovjet) folyóiratokból válogattuk, valamint a Szovjet Katonai Enciklopédia és a Harcászat című, Szovjetunióban kiadott könyv felhasználásával állítottuk össze. A külföldi folyóiratokból átvett cikkfordítások többsége hazai kiadványainkban is megjelent.

Az elmúlt hét évben megtanultam pár dolgot a hitelekről, amit szeretnék minél több családnak átadni. El akarok oszlatni sok, a pénzügyekkel kapcsolatos tévhitet. Tisztázni alapvető hibákat. Szeretném, ha a családok világosan láthatnák a saját helyzetüket és magát az egész témakört.

Ez nem egy amerikai „hogyan gazdagodjunk meg” típusú könyv. Magyar problémákról, magyar megoldásokról szól, magyar környezetben, magyar embereknek. Van benne szó a tartozások leépítéséről és a bevételek növeléséről is. Mindenről, amely egy pénzügyileg stabilabb jövőt biztosíthat az olvasója számára.

Ezzel a könyvel kiképezheti magát, mert Önnek okosabbnak kell lennie, mint a rendszer!

Czakó Zsófia bemutatkozó kötetének elbeszélője egy olasz férfival él, távol a magyarországi kisvárostól, amelynek katolikus miliőjében felnőtt. A milánói dóm konténerkasszájában dolgozik, ahol jegyeket értékesít. Jól fizető állást hagyott ott ezért a munkáért, és - bár sem az olasz, sem a magyar családja nem érti, mit keres ezen a helyen - hosszú ideje először érzi szabadnak magát.
Kötelességtudat és megfelelési kényszer, kompromisszumkészség és az elvárásoktól való félelem, komplexusok és szorongások kölcsönhatásait vizsgálja a szerző a kötet írásaiban. Mit fog szólni Rosaria néni, Ica néni, mit gondol az olasz szomszéd és Gábor atya? A jó szándékú tanácsokból és javaslatokból kifogyhatatlan környezet nyomása alatt pedig annak a lehetőségét keresi: mit tenne, ha csak a saját kedvére cselekedne?

Tudod, mikor minden bejön. Most is libabőrös leszek, ha eszembe jut. Mikor minden bejön! Fönt is, lent is. Tiszta libabőr vagyok. Mondom, hogy nem vagyok normális!

Időszámításunk első évszázadában, a Vezúv egyik félelmetes kitörésekor a földrengés elpusztította Pompeji itáliai városkát, mely a mai Nápoly közelében terült el. A katasztrófa a 79. év augusztusában zúdult a városra.
Pompeji eltűnt a föld színéről: romjai fölött hosszú évszázadok alatt új talajrétegek képződtek. A XVIII. század folyamán azonban megkezdődtek az első ásatások. Eleinte csak szórványosan és találomra kutattak a hajdani város elsüllyedt maradványai után, de később tudományosan megszervezett, technikailag tökéletesebb módszerekkel fojtatták az ásatási munkálatokat. Sok minden került napvilágra, mégpedig - hogy úgy mondjuk - konzervált állapotban, mert a városra hullott forró hamueső vastag rétege légmentesen elzárta a betemetett épületeket, tárgyakat, embereket. A régészek előtt feltárultak a város tereinek, lakóházainak, középületeinek maradványai, lakóinak mindennapos használati tárgyai, szerszámai. Elolvasták a kőbe vésett feliratokat, feltárták a részben megsérült falfestményeket és szobrokat; sőt még egy-egy ott pusztult ember vagy állat testi körvonalait is sikerült rekonstruálniuk, mert ha maguk a testek rég porrá vállatak is, formáik világos lenyomatot hagytak a kővé szilárdult hamuban.

A szovjet állam politikája kezdettől fogva a világbéke megőrzésére irányult. A szovjet párt és kormány a lenini útmutatásoknak megfelelően minden tőle telhetőt megtett a szovjet emberek békés életének biztosítása érdekében, politikájában következetesen a népek barátságának és együttműködésének megteremtésére, erősítésére, a béke megszilárdítására, a fegyverkezési hajsza megfékezésére és a háború megakadályozására törekedett.
Nemes külpolitikai célja konkrét megvalósítása során a párt és a kormány számos békés kezdeményező lépést tett a fegyverzet csökkentése, a földteke különböző térségeiben keletkezett válsághelyzetek és konfliktusok feloldása és megelőzése, a kölcsönös előnyökön alapuló államközi együttműködés fejlesztése érdekében. Világméretű, élénk visszhangot keltett a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának a világ parlamentjeihez, kormányaihoz, politikai pártjaihoz és népeihez intézett felhívása, hogy fogjanak össze, minden erőt mozgósítsanak az atomháborús katasztrófa elhárítására. A béke megóvásának követelése rendkívül fontos kérdés, különösen napjainkban, amikor az államok olyan fegyverrel rendelkeznek, amely az egész emberi civilizációt, sőt magát az életet is megsemmisítheti a Földön. A békeharc tehát a szovjet állam külpolitikájának egyik központi problémája.
A Szovjetunió és a szocialista államok békekezdeményezései ellenére a 80-as évek kezdetére rendkívüli mértékben megerősödött az Egyesült Államok és a NATO politikájának militarizálására irányuló folyamat. Az imperialisták minden addiginál fokozottabban kezdték a katonai fenyegetést a szocialista közösség országai, a nemzeti felszabadító mozgalmak és a fejlődő államok irányában alkalmazott külpolitikájuk fő eszközének tekinteni. Az Egyesült Államok hivatalban lévő politikusai nyíltan hangoztatták, hogy megengedhetőnek, sőt szükségesnek tekintik az atomháborút, és úgy vélik, győzelmet is lehet aratni benne. Olyan kijelentésektől sem riadtak vissza, hogy „vannak a békénél fontosabb dolgok is".

Hazai városaink abban különböztek a többi nyugat-európai várostól, hogy külföldi bevándorlottak alapították, akik nem csupán idegen nyelvet, hanem idegen szokásokat is hoztak magukkal. Az idegen nyelv akadályává lett annak, hogy összeforrjanak az ország többi lakosságával, az idegen szokások pedig 'alapul szolgáltak a polgári társadalom kialakulására. Minthogy ezek az idegen telepesek jórészben iparosok és kereskedők voltak, gazdasági szempontból nagy értéket képviseltek, miértis uralkodóink előszeretettel telepítették meg őket királyi területeken, megtelepedésük állandóságának biztosítására pedig különböző kiváltságokkal ruházták fel azokat. Királyaink példáját a magánföldesurak is követték s idővel ilyen idegen eredetű, külön jogszokásokkal élő s kiváltságokkal felruházott települések egész sorozata árasztotta el az ország területét. Az idegen telepeseket úgy az uralkodók, mint a magánföldesurak is azért látták szívesen, mert a honfoglalás utáni Magyarország népessége gyér volt s a honfoglaló magyarság száma távolról sem volt elegendő ahhoz, hogy az ország egész területét betölthette volna. Sok volt a lakatlan föld, márpedig a földnek csupán az esetben volt értéke, ha hasznosítására elegendő munkaerő állott rendelkezésre.

Az első bécsi döntés történelmi körülményeinek és következményeinek objektív, ideológiáktól és előítéletektől mentes bemutatására vállalkozik a kötet. A két világháború közötti nemzetközi-politikai összefüggések vázlatán, a magyar külpolitika revíziós törekvésein, a korszak vezető magyar politikusainak revíziós elképzelései vizsgálatán és a csehszlovákiai magyarság helyzetének bemutatásán keresztül jut el az 1938 nyarától az első bécsi döntésig terjedő, majd a döntést követő időszak részletes diplomácia és politikatörténeti feldolgozásáig, érintve bizonyos társadalomtörténeti vonatkozásokat is.