Bárczy János - Zuhanóugrás (Tények és Tanúk sorozat)

1979 novemberében jelent meg önéletírásom első része. Most, életem 79. esztendejében befejeztem a második kötetet is. Tanúságot teszek benne viszontagságos életem két periódusáról: a Tanácsköztársaság hősi napjairól és az 1945-48-ig végzett forradalmi munkánkról.

Száz éve foglalkoztatja a történészeket. Megőrült-e széchenyi 1848 nyarán? Meggyógyult-e a döblingi tébolydában? Mennyire mérte föl személyes helyzetét, Magyarország 48 utáni lehetőségeit és az európai erőviszonyokat, volt-e új mondanivalója az öreg Széchenyinek? Valóban összeesküvés színhelye volt-e dr. Görgen elmegyógyintézete? S végül: mi okozta Széchenyi végső, a halálba vezető összeomlását.

"Kossuth... megkérdi Görgeit, mit szólna hozzá, ha a kormány Bemet nevezné ki fővezérré. Görgei válasza rövid, de annál határozottabb. Ha most Bemet neveznék ki, akkor ő nyomban elhagyná az állását, mert Bem nem magyar, s így semmi biztosíték nincs arra, hogy nem fogná-e a háborút tisztán személyes érdekeiből még akkor is folytatni, amikor a nemzet érdeke a harc továbbviteléről való teljes és rögtöni lemondást parancsolná. Kossuth további kérdéseire Görgei azt feleli: ha a temesvári csata a magyarokra kedvezően végződik, akkor teljes erejével az osztrák hadsereg ellen fordulna. Ha viszont Temesvárnál az osztrákok győznek, akkor leteszi a fegyvert. Estére befutott Arad várába Guyon tábornok jelentése, hogy a magyar fősereg teljesen megsemmisült."

Nyugalmazott miniszter, író vagyok. Tanúságot teszek háromnegyed évszázados viszontagságos kommunista életemről. Pontosabban annak csak 1945-ig terjedő periódusáról. Készül a folytatás is, de ez már egy következő kötet anyaga lesz.