Keresés

Mintegy nyolc esztendeje a Makkabi Kiadó, összeállításomban megjelentetett már egy zsidó útikönyvet és adattárt, Zsidó élet Magyarországon címmel. Ez a kiadvány akkor, a rendszerváltást követő hazai zsidó közélet és a megnövekedett zsidó turizmus elősegítésére igen nagy jelentőséggel bírt. Időközben azonban az adatok jelentős része megváltozott, számos új intézmény és szervezet jött létre, ami szükségessé tette a könyv átdolgozását. Az új kiadásnál felhasználtuk az előző tapasztalatait, valamint a hozzánk érkezett számos javaslatot is. Ezúttal a hazai és külföldi turista szempontjait helyeztük előtérbe, a zsidó látnivalók részletes, könnyen áttekinthető bemutatása érdekében. így ez a mostani kiadvány mondhatni teljesen új munka: könnyebben kezelhető formátumban, számos színes képmelléklettel lát napvilágot. A remekbeszabott fényképeket az egyik legnagyobb magyar fotóművész, Szelényi Károly (Magyar Képek kiadó) bocsátotta rendelkezésünkre. Emellett egy-két archív fotót is felhasználtunk a kötetben.

A ​magyar orsósmagnó gyártás története - magánkiadás -PIREHAB Nonprofit Kft. 2009 - 180 oldal „50 év. Ennyi volt a szalagos orsós magnetofonok élete. Rövidebb, mint egy emberöltő. Üstökösszerűen felívelő elterjedtség, népszerűség, több évtizedes egyeduralom, majd viszonylag rövid agónia után a teljes eltűnés. A technika fejlődése egyszerűen túllépett rajta. Ahogy pár évtizeddel ezelőtt túllépett az elektroncsöveken, vagy napjainkban a katódsugárcsöveken. Helyébe lépett az írható CD, a DVD, Blue Ray, a merevlemez (hard disc), a memória kártya, a pen drive. Az orsós, szalagos magnó néhány év alatt múzeumi tárgy lett. A múzeumi tárgyaknak pedig múzeumban van a helyük. Mert ha nem kerülnek időben oda, akkor nagy valószínűséggel roncstelepen, lomtalanítási akciókban, jobb esetben padlásokon, fészerekben fejezik be pályafutásukat. És néhány évtized múlva csodaszámba megy majd egy-egy épnek mondható készülék megtalálása.” 

A joghallgatók létszámának és ezzel a jegyzet iránti keresletnek a növekedésével 1996-ban sor került a jegyzet harmadik, változatlan kiadására, amibe csupán egy jogszabályi változásmutatót és egy kisebb hibaigazítót tudtunk beilleszteni. 1997-ben, a negyedik kiadáshoz újból átdolgoztuk a jegyzetet (különösen az állami tulajdon kizárólagos tárgyaira és a zálogjogra vonatkozó részeket), a második kiadás elvei szerint. 1997-98-ban is megjelent a jegyzet tartalmát érintő több fontos törvény és számos egyéb jogszabály. Ezek közül a két legfontosabb az ingatlannyilvántartásról és a társasházról szóló törvény, melynek alapján a jegyzet vonatkozó részeit újra kellett írni. A dologi jogra zúduló jogalkotási áradatnak tehát még mindig nincs vége, így ez a kiadás is csak egy tanévre szól. Bízva abban, hogy a jegyzet által is előmozdítani kívánt letisztulás hamarosan bekövetkezik, továbbra is eredményes tanulást kíván:
a szerző

Hatodik megbővített kiadás - Ismertető: Czifray szakácskönyve majd 200 éves kora ellenére a legkevésbé sem csupán kultúrtörténeti érdekesség, hanem olyan hasznos alapmű a ma háziasszonyának, amelyből gasztronómiai szempontból hihetetlenül gazdag és eddig ismeretlen világ rajzolódik ki. Igazi klasszikus magyar szakács-könyv.

Alexandriában a Nagy Sándor nyomdokain támadt hellénisztikus kultúra első városában települt át a görög élet melegében kibontakozott szellemi világ a hűvös könyvtárba, egy még sokkal forróbb keleti élet hevétől idegenül, távolságtartóan elvonulva. Egyiptomi papirusznádból megszövődik a könyvek úszó szigete, a hellasi vagy akár gyarmati - például kyrénéi - hazájuktól elszakadt szellemi görögök előkelő hajója. A kyrénéi Kallimachos legelső szigorú kormányosa és őre e csodálatos alkotmánynak, amelynek a titka e himnuszok megértésének kulcsa is.
A titok az, hogy itt Görögországot, az istenjelenésektől és minden ősi hagyománytól megszentelt tájakat, templomokat, helységeket és zugokat s a történéseket, ismétlődőket vagy egyszeri furcsákat, amiket ezek láttak, viszik magukkal a hajósok idegenbe, viszik magukkal az időből és feledésből emlékeztető és megtartó jelekbe tömörítve. Ezek a jelek veszik körül őket varázshajójukon, mint a halott egyiptomiakat a sír falára írt hieroglifák, amelyek elolvasva varázsigékké válnak s színes és eleven létet idéznek fel.

A szibériai Petőfi-kutatás eseményei és irodalma időrendi sorrendben.

Dr. Zalai Károly professzor a Magyar Gyógyszerészeti Társaság volt elnöke három kötetben, mindenre kiterjedő precizitással dolgozta fel a Társaság történetének háromnegyed évszázadát. Miután tehát a Társaság elnöksége úgy határozott, hogy a nyolcvan éves évfordulós ünnepség súlyát egy kiadvány megjelentetésével is növelni szeretné és felkérte e kiadvány szerkesztőit, Zalai professzor úr könyve mentesített attól, hogy a klasszikus történetírás szabályai szerinti szerkesztési elvek mentén készítsük el a "Nyolcvan év a magyar gyógyszerészet szolgálatában" című könyvet.
A nagyobb műfaji szabadság azonban annak kockázatát hordozta, hogy - egyrészt az ünnepi hangulat miatt, másrészt saját személyes élményeink "fogságában" - kevésbé figyelünk az események különböző súlyára, a történések kontextusaira, a változó, időnként kedvezőbb, máskor pedig igencsak mostoha körülmények szabta mozgástérre. Munkánk során ezeket a csapdákat szerettük volna elkerülni, miként azt is, hogy kétségkívül meglévő személyes elfogultságaink uralják el munkánkat.
Minden szervezetben lényeges, hogy kik, milyen felkészültséggel, milyen célok érdekében, mekkora elszántsággal vesznek részt a munkában és milyen szervezeti sstruktúrát alakítanak ki a működés során. Tudja-e a szervezet befolyásolni a környezetét, akar-e illeszkedni a világ uralkodó trendjeihez, s ha kell, képes-e alkalmazkodni a környezeti kihívásokhoz? A személyiségek szerepe mindig is meghatározó, különsen egy olyan társaságban, amelyik időről időre kimagasló intellektusú tudósokat állít legfőbb tisztségeibe, akik "társadalmi munkában" vállalják a közösség képviseletét. 

A fogalmazási gyorsírás anyagát a 47.388/1940. VKM. számú rendelet lényegesen átalakította. Ez a rendelet a fogalmazási gyorsírás keretébe utalt át több rövidítést és egész rövidítési csoportokat, amelyeket azelőtt az irodai gyorsításban tanítottunk. Az irodai gyorsírás anyagának ez a csökkentése kétségkívül könnyítést jelent az irodai rövidítések tanításában. De még nagyobb előnyt nyújt a rövidítések tanításában az a körülmény, hogy a tanuló már a fogalmazási gyorsírás tanulása közben megismerkedik a szabad rövidítésalakítás legfontosabb elvi feltételeivel és hozzászokik az önálló rövidítésalakítás gondolatához.
Nem újdonság tehát a tanuló számára, hogy mérlegelnie kell a rövidítési lehetőségeket, meg kell találnia az alkalmas grafikai eszközöket a szó lényeges hangzási elemeinek legrövidebb kifejezése. Szabad kezet engedünk a tanulónak a rövidítés mértékének megállapításában, tehát neki magának kell számot vetnie a rövidítés egyértelmű és biztos olvashatóságának feltételeivel. Az irodai gyorsírásban ilyenformán már azokra az ismeretekre támaszkodunk, amelyeket a tanuló a rövidítésalakítás terén a fogalmazási gyorsírás tanulása közben megszerzett. 

"Az elmúlt évtizedekben - legjobb tudomásom szerint - nem jelent meg hazánkban olyan munka, amely együtt s kölcsönös kapcsolataikban tárgyalta volna valóságunk egyes tömeges, nyugtalanító és konfliktusgerjesztő jelenségeit, folyamatait. E nyugtalanító jelenségeken ezúttal pontosan körvonalazható tartományt értek: a társadalmi beilleszkedés zavarait, a társadalmi deviáció tényeit. Az előbbi - kissé bőbeszédű - formula ugyanis ugyanazokat a társadalmi tényeket nevezi meg, amelyeket a nemzetközi tudományos irodalom hagyományosan a "deviáns viselkedés" fogalma alá rendel...
Azok a tények és tapasztalatok, amelyekről e könyvben olvashatunk, önmagukban véve semmiképpen sem újak és szokatlanok. Sem nálunk, sem a világ bármely más országában! Szokatlan viszont az, hogy a kötet szerzői ezúttal komplex módon, a tények pontos nyelvén, köntörfalazás nélkül beszélnek a szóba jöhető tényekről...
Félreértés ne essék: korántsem e lapokon olvashat először a hazai olvasó a bűnözés állapotáról és alakulásáról, az alkoholizmus okozta bajokról vagy az öngyilkosságok terén elfoglalt "világelsőségünkről", a veszélyeztetett fiatalok - főképpen az állami gondozottak - sorsáról... Az eddigi vitáknak, elemzéseknek azonban minden jel szerint nem sikerült kellően átütnük a közöny, a megelégedett rutin vagy a "szégyenlősség" falait. Az elhangzott szavak mennyisége, a javaslatok intése és megalapozottsága korántsem volt ugyanis arányban a széles körű cselekvésre, az intézményrendszer korszerűsítésére s a társadalmi aktivitás serkentésére fordított erőfeszítésekkel...
Nos, a kérdéseknek ez az összetettebb és egyúttal genetikus szemlélete, az összes érintett szakembercsoportok termékeny együttműködése alighanem újszerű mozzanatnak ítélhető...
Az olvasó olyan írást tart a kezében, amely minden tekintetben kollektív erőfeszítés, közös szellemi munka, sok és olykor kiélezett - bár mindig jóízű - vita gyümölcse... Hiszen a feladat az állampolgári felelősség leckéje is volt, nem csupán szakemberi minőségükben tartott igényt a résztvevőkre." 

Részlet a kötetből:

„Horatius noster"

NYUGATEURÓPA szellemi emberét abban a korban, amelyben a költészetnek megnyílni kezd, három latin költő ragadja meg hatásával: Vergilius, mint ,imádság és költészet' - vagyis az, amit e kettőben a misztikus lélek azonosnak érez -; Catullus, mint szenvedély és költészet; Horatius, mint életbölcseség és... tegyük-e hozzá, hogy költészet?
Annyira megszoktuk már a romantika kora óta a költőt belső oldaláról, az érzelmek hullámzása felől nézni, hogy Horatius líráját Catullusé mellett nem is merjük egészen költészetnek érezni. Iskolamesterei maguk szoktatták rá a nem-latin Európa szellemi emberét mindenütt, Angliában éppen úgy, mint nálunk, erre a különösségre.
Mintha a catullusi tűz, szabadszájúság, tiszteletlenség Caesarrfal szemben egy kiszáradt iskolás lelkületnek éppen azért volna legfőbb lírai ideálja, mert elérhetetlen a számára! S mintha ugyanez az erőtlen középszerűség találna megnyugvást Horatiusban, az ,arany középszer' költőjében. Mintha önmagát állítaná oda ideálnak, amikor Horatiusról eltanítgatja, hogy ez az a költő, akinek csak a fiatalság és szegénység adott szájára vakmerő szavakat, különben a tanult művészet embere ő, és Caesar nagy tisztelője...
Nálunk magyaroknál ez az utolsó dicséret azután teljesen ellenkező értelművé fordult. Mi negyvennyolcasokká lettünk Horatiusszal szemben. Nagyszerű alkalom volt ő: megvetni azt, aki - erre a pontra tapadtak rá legtöbbnyire a megvető tekintetek - Maecenas- és Caesar-tiszteletével érvényesült, megvetni az osztályteremben, elméletileg, irodalomtörténetileg. Nem mondta-e Horatius maga, hogy költeményein fogják a gyermekeket az elemekre oktatni? Azt nem sejtette, hogy egy magyar történetfelfogás elemeire is, - egy olyan történetfelfogáséra, amely a puszta oktatásban kimerült. 

A bányászati, kohászati és erdészeti felsőoktatás 250. évfordulójára.