Termékek szűrése

Sokunkban megszólalnak ilyen kérdések: Ki vagyok én, mit érek, és kinek vagyok fontos, Mit értem el eddig az életben?
Mindenki szembetalálja magát egyszer az istenkérdéssel. Van vagy nincs? Ha van: lehet-e Vele találkozni?
Van-e valami ezen a világon ami biztos, amiben meg lehet kapaszkodni életünk kritikus pillanataiban és mélypontjain? Vannak-e olyan értékek, amik megmaradnak a halálon túl is? Azzal töltjük-e az életünket, amire azt Isten adta? Mi lesz velünk, ha meghalunk?
Nem felesleges az, ha egyszer az ilyen kérdésekkel szembenézünk, és megpróbálunk választ adni rájuk a Biblia alapján.

Részlet a könyvből:
"Abban a küzdelemben, melyet a "formájában nemzeti, tartalmában szocialista" új irodalomért, művészetért folytatunk, erőnk egyik főforrása népi-nemzeti irodalmunk nagy hagyatéka. És bár a magyar lírai örökség jóval gazdagabb a prózainál, ez a tény csak még inkább arra ösztönözzön bennünket, hogy újból meg újból kezünkbe vegyük regényíróink, elbeszélőink írásait, keressük ki és adjuk át népünknek mindazt, ami emberségre, szabadságra, a nép, a haza iránti hűségre nevel.
Ahogy a magyar költészet ismerete nem merülhet ki a legnagyobbak: Petőfi, Ady, József Attila ismeretében, úgy a magyar szépprózai örökség feltárása sem állhat meg Jókai, Mikszáth, Móricz regényeinél.
Móra Ferenc népies elbeszélés mikszáthi hagyományainak folytatója. Tömörkény írásaiban több az erő, életteljesebb az ábrázolás, Tolnai Lajoséban több az erkölcsi bátorság, a realista társadalmi probléma. Móra jelentőségét elbeszélésének népies jellegében, előbeszéddel rokon elevenségében, ízes, szép nyelvében és népszeretet lírai hangjaiban kell megtalálnunk."

Mit ír az illír? Rólunk. E szavakkal játszottam, midőn Sokcsevits Dénes tanáros eleganciával asztalomra tette eme könyv kéziratát. A pécsi és a zágrábi egyetemen tanító szorgos ingázó kutató-történész, horvát-magyar identitásával karöltve papírra vetette közös múltunk egymásra néző jellemzőit. Tudományos alapossága tovább specializálódott; hogyan láttak, néztek, értékeltek a horvátok minket, magyarokat. Évszázadokon át. Kissé bűntudattal is olvashatjuk a levéltárakból előkotort dokumentumokat, de néha azért lesújthat véleményünk is…, hogy azért igaztalan is volt a minket ért vád. A több száz éves szomszédság, a történelem csalafintasága és a horvátokra és ránk is jellemző néha túlzott nemzeti érzelgősség – hogy finomkodóan fogalmazzak– viszályossá fagyasztotta a két gyakran egymásra utalt nép kapcsolatát. A viszonosság mindig oda-vissza értendő. Így vagyunk a lakószomszédainkkal is, nem? Hol jóban, hol rosszban, hol tartózkodóan. Mondják, hogy legjobb a három méteres távolság. A színtelen semlegesség sem hasznos, mert a bajbakerült akkor jószomszédi segítség nélkül marad, mint ahogy elképesztő viszonyt is gerjeszthet a harag és a düh. Eme olvasmányos-tudományos mű nem kommentál. Elénk teszi a dokumentumokat, –a tükröt. Ítéljünk mi, húzzuk a szánkat mi, és ha kell, akkor jólesően derüljünk. Nem árt ez a visszatekintés, különösen mostanában, midőn a fél-magyarország a horvát tengerparton nyaral. Most vajon hogy látnak –és milyennek a szomszédok minket? Azért is fontos ez a könyv, mert több tízezer magyar nemzetiségű honfitársunk él ott, akik természetesen inkább velünk azonosulnak, mint a történelem szabta hazájukkal –de ott élnek. Ott állampolgárok, s nekünk gondolni és gondoskodni illik velük kapcsolatban –a horvát nemzet önérzetének megsértése nélkül. Figyelnek minket a horvátok. Mi is Őket. Évszázadok óta. Biztosan jól esett nekik, hogy látszólagos semlegességgel segítettünk a kilencvenes évek balkáni háborújában. Talán ez az érzés még jól jöhet nekünk. S mi se emlékezzünk csak úgy Jellasicsra, ahogyan Petőfitől tanultuk. Gondoljunk közben a bécsi udvarra is. Közös császárunkra. De maradjunk inkább csak Zrínyi Miklósnál! Mindkét nép tiszteli, s mindkettőnké. Most és mindörökké.

A Desirée a legnagyobb sikerű klasszikus történelmi szerelmes regény az Elfújta a szél megjelenése óta, filmváltozatában Marlon Brando és Jean Simmons játszott. Főhőse Napóleon első jegyese, egy marseilles-i selyemkereskedő lánya, akiből kalandos élete betetőzéseként svéd királynő lett. Az ő szemszögéből, fiktív naplójának bejegyzéseiből ismerkedhet meg az olvasó a császári udvar alakjainak szenvedélyes életével, intrikáival, fondorlataival, s hogy miként versenyeztek Desirée kegyeiért magas rangú katonatisztek, politikusok. Igen ritka az olyan irodalmi mű, melyben a szerzőnek ilyen bensőséges, emberi képet sikerül felvázolnia valóságos történelmi szereplőkről. A pletykákkal, barátságokkal, árulásokkal és sok egyéb regényes fordulattal átszőtt történet fél évszázaddal ezelőtti megjelenése óta szerte a világon mindenütt felejthetetlen élménnyel ajándékozta meg a szerelmes regények kedvelőit.

Tartalomjegyzék:
1. A BIOGEOGRÁFIA FOGALMA, TÁRGYKÖRE, KUTATÁSTÖRTÉNETE
1.1. Alapfogalmak
1.2. A környezeti tényezők mint a fajok elterjedésének feltételei
1.3. Flóra- és faunabirodalmak a Föld felszínén
1.4. Fiziognómiai növényföldrajzi egységek

2. A FÖLD NÖVÉNYZETI ÖVEI ÉS AZOK ÁLLATVILÁGA
2.1. A trópusi területek biomjai
2.1.1. A trópusi esőerdők biomja
2.1.2. Szavanna biom
2.1.3. A félsivatagi és sivatagi területek biomja
2.2. A mediterrán területek biomjai
2.3. Melegmérsékelt babérlombú és nedves erdők biomja
2.4. A sztyepp területek biomja
2.5. A nyáron zöld lombos erdők biomja
2.6. A boreális tűlevelű erdők biomja
2.7. A tundra területek biomja

3. A MAGASHEGYSÉGEK ÉLŐVILÁGA
3.1. A mérsékeltövi magashegységek biomja
3.2. A trópusi magashegységek biomja

4. A TENGEREK ÉLŐVILÁGA
4.1. A hideg tengerek biomja
4.2. A meleg tengerek biomja

5. A MANGROVE ERDŐSÉGEK ÉLŐVILÁGA

6. TAVAK ÉS FOLYÓVIZEK ÉLŐVILÁGA
6.1. A tavak életközösségei
6.2. A folyók életközösségei

7. MAGYARORSZÁG NÖVÉNY- ÉS ÁLLATFÖLDRAJZI SAJÁTOSSÁGAI
7.1. Magyarország növényföldrajzi területei
7.2. Magyarország állatvilága

TARTALOM
Az olvasóhoz 9
Bevezetés 11
Az alvásvizsgálatok módszerei 15
Az éjszakai alvás poligráfiás regisztrálása 15
EEG-vizsgálat 15
A motoros funkciók vizsgálata 17
A vegetatív funkciók vizsgálata 17
Egyéb módszerek 19
Az alvásregisztrátumok értékelése - alvásváltozók 19
Az éjszakai alvás folyamata 23
Az alvásfázisok 23
A vegetatív működések és a mozgatórendszer viselkedése alvásban 32
A vegetatív működések változásai lassú hullámú alvásban 32
Vegetatív változások a REM fázisban 35
A mozgatórendszer viselkedése lassú hullámú alvásban 36
Mozgatórendszeri változások a REM fázis alatt 38
Alvásmintázat 38
Az alvás mechanizmusa 42
Az agyműködés idegélettani sajátosságai alvásban 42
Az alvás-ébrenlét szabályozása 46
Idegi szabályozás 46
Humorális szabályozás 55
Az agyi monoaminrendszerek szerpe az alvás szabályozsáában 56
Egyéb humorális befolyások szabályozó hatása az alvásra 62
Gyógyszerek és élvezeti szerek hatása az alvásra 64
Az alvás biológiája 67
Az alvás ontogenezise 67
Az alvás filogenezise (az állatok alvása) 75
Az alvás és a biológiai ritmusok 83
Az alvás biológiai szerepe 92
Az alvó és a külvilág 103
A REM fázis és az álomjelenség 109
A REM fázis és az álmodás összefüggései 109
Az álom pszichológiai sajátosságai 116
Ami az álomban az éber gondolkodástól elétrő 116
Ami az éber gondolkodáshoz képest az álomból hiányzik 122
Az álmok felejtése 124
Az álmodás mechanizmusa és funkciója 130
Az álomfázis és a tudati funkciók kapcsolata 136
Az álmok pszichoterápiás felhasználása 141
Az alvászavarok és kezelésük 147
Az alvászavarok osztályozásának problémái 147
Inszomniák 149
Az inszomnia meghatározása 149
Az inszomniák lehetséges mechanizmusai és osztályozásuk 150
Biokémiai vagy strukturális károsodásra vissza nem vezethető inszomniák 153
Az alvásrendszer biokémiai megalapozottságú működészavarából, illetve strukturális károsodásából eredő inszomniák 174
A biogén amin háztartásban bekövetkezett zavarra visszavezethető inszomniák 176
Az alvásrendszer strukturális károsodására visszavezethető inszomniák 177
Hiperszómniák 178
Strukturális károsodásból származó hiperszomniák 178
Strukturális károsodásra vissza nem vezethető ébresztőrendszeri működészavarból eredő hiperszomniák 179
Alvásrendszeri túlsúlyból eredő hiperszomnia 182
Az alvás-ébresztőrendszer komplex együttműködési zavarai 183
Narkolepszia 183
A Pickwick-szindróma és egyéb alvási apniék 190
Az alvási apnoés szindrómák patomechanizmusa 194
Az alvási apnoés szindrómák kezelése 199
Somnabulismus, pavor nocturnus, lidércnyomás, enuresis nocturna mint az alvás- és ébresztőrendszer együttműködési zavarai 200
Somnambulismus 200
Pavor nocturnus; lidércnyomás 203
Enuresis nocturna 206
Az alvás- és ébresztőrendszer együttműködési zavarainak patomechanizmusa 209
Diagnosztikus célú alvásvizsgálatok 212
Alvásvizsgálatok és alvásmegvonás használata az epilepsia diagnosztizálásában 214
Alvásvizsgálatok diagnosztikai jelentősge depressióban 217
Alvásvizsgálatok organikus és pszichogén eredetű impotenciában 219
Irodalom 221

Pier Paolo Pasolini 1965-ben két filmrendező előtt emelte meg a kalapját: az egyik Luis Bunuel volt, a másik a fiatal magyar filmrendező Gaál István, akinek első játékfilmjét, a Sodrásbant az év legemlékezetesebb filmjének nevezte. S valóban: a Sodrásban elsőként adta tudtul a világnak, hogy Magyarországon „másfajta raj" állt a kamera mögé. Gaál István tevékeny részese és meghatározó egyénisége az új magyar film megteremtésének: mint rendező, olykor meg mint operatőr alkotója szociográfiai ihletésű lírai dokumentumfilmeknek (Pályamunkások, Oda-vissza, Cigányok), más filmjeiben Bartók vagy épp Gluck zenéje inspirálja költői képi világ megformálására, de mindenekelőtt játékfilmjei (Sodrásban, Zöldár, Keresztelő, Holt vidék, Legato, Cserepek, Orfeusz és Eurydiké) bizonyítják kivételes filmrendezői tehetségét. Magasiskola című filmjét a cannes-i filmfesztivál zsűrije külön-díjjal tüntette ki. Az ő fordításában ismerhettük meg Renato Mny A film formanyelve és a neves filmrendező, Carlo Lizzani Az olasz film története című művét. Tanított a római filmfőiskolán, a legutóbbi években pedig Indiában vezetett mesterkurzusokat. A kötet föleleveníti e gazdag életpálya kevésbé fontosnak látszó, mégis meghatározó eseményeit éppúgy, mint a nyilvánosság előtt lezajlott történéseit. Érdekes kordokumentumokat (műhelyvitákról készült feljegyzéseket, barátok, alkotótársak - Huszárik Zoltán, Szőllősy András és mások - leveleit, fényképeket, rajzokat stb.) tartalmazó különös életrajz

Ez a könyv kiváló útmutatást ad ahhoz, hogyan végezhetünk kellemes és lazító masszázst másokon vgy akár önmagunkon. Közérthetően, lépéről lépésre, színes fényképeken is bemutatva ismerteti azokat az egyszerű, de hatásos technikákat, amelyek segítségével enyhíthetjük például a fejfájást és a leggyakoribb izomfájdalmakat.
A bevezető oldalakon leírja a legfontosabb maszázsfogásokat és technikákat, és példákkal szolgál arra is, hogyan kombinálhatjuk őket. Ez után a hátfájás és fejfájás enyhítéséről szóló fejezetek következnek, majd relaxáló és feszültségoldó technikákat ismertet, melyek közül többet akár a munkahelyünkön is gyakorolhatunk. Külün fejezetekben foglalkozik azzal, hogy milyen jótékony hatású lehet a masszázs terhesség idején és szülés után, illetve miként nyugtassuk meg a csecsemőt és a hiperaktív gyermeket, vagy hogyan enyhíthetjük a csecsemők hasgörcseit.
Könyvünk különböző technikákat javasol az izomfájdalmak enyhítésére, beleértve az arthritis óvatos és biztonságos kezelését, a sportolók masszírozását mind a bemelegítéskor, mind a könnyebb sérülések ellátása során.
Ajánljuk ezt a könyvet mindazoknak, akik valamilyen fájdalmukat szeretnék enyhíteni, vagy kellemes és hatásos lazító technikákat szeretnének megismerni, vagy akár csak gyermeküknek akarják megkönnyíteni az elalvást. Vissza

Sárvár, amely néhány éve nyerte vissza városi rangját, dinamikusan fejlődő városaink egyike. Nemcsak Magyarországon, de Európában is elismeréssel emlegették történelmünket formáló szerepét csakúgy, mint a Nádasdy-vár kincseit. Ez a kötet a városi múzeum megteremtéséért folytatott sok évtizedes küzdelem néhány állomását mutatja be: a Nádasdy-vár birtokbavételét és Nógrády Gézának, az első néprajzos-muzeológus igazgatónak egy gazdag muzeális fegyvergyűjtemény létrehozására irányuló törekvését. A fiatalon elhunyt, Sárvárt rajongásig szerető kutató sajnos nem érhette meg az általa egybegyűjtött anyag szakmai feldolgozását és kiadását, de közel két évtizedes munkája nyomán bizonysággá lett: "Sárvár merít saját múltjából, de el nem merül benne, hanem attól felfrissülve új tettekre tüzesedik".

Ki az Isten és ki az ember? Isten: csak szeretetet; az ember: Isten életében való részvételre alkotott teremtmény, de nem késztermék, neki kell felépítenie, emberré teremtenie önmagát, hogy betölthesse hivatását.
Ezeknek az igazságoknak a fényébe állítja Varillon hitünk nagy misztériumait. a keresztény vallásnak nem lehet feladata minden létkérdésre magyarázatot adni, de kutatja az értelmet, a jelentést a számunkra legérthetetlenebbnek tűnő dolgokban is, mint például a szenvedés és a rossz. Isten szeretetének világánál felcsillan előttünk ez a jelentés, és felfedezzük, mi a teendőnk mindennapi munkánk során, családi vagy közösségi életünkben, hogy elérhessük az isteni létet.