Termékek szűrése

Azt szoktuk mondani: Shakespere a világ legnagyobb drámaírója.
Hogy tudjuk ezt az állítást bebizonyítani?
Úgy, ha kimutatjuk, hogy mindabban, ami a drámai műfaj lényege, fölötte áll elődeinek és fölötte áll utódainak. 

"Lebilincselően izgalmas bibliai regény Krisztus köntösének – amelyre, beteljesítve a próféciát, "sorsot vetettek" – és az azzal kapcsolatba kerülő személyek kalandos útjáról. Kitalált történet amelynek folyamán a köntöst kísérő csodák mögött mindvégig ott ragyog a kegyelmes Isten hatalma és könyörülő, s mindenre elegendő szeretete."

) A korszerűség problémája és a gyakorlati teológia Az egyház a „mai világban" él. „Az egyháznak, hogy feladatait teljesíthesse, szüntelenül vizsgálnia és az evangélium fényénél értelmeznie kell az idők jeleit - írja az Egyház a mai világban című zsinati rendelkezés, majd így folytatja: - Ez kötelessége, hogy ezáltal minden egyes nemzedéknek korszerű választ adhasson az örök emberi kérdésekre... Ismernünk és értenünk kell tehát a világot, amelyben élünk." (4. pont) E mondatok annyira nyilvánvalóak, hogy az egyház, illetve a teológia történetébe kevésbé járatos személy nem érti, miért hatottak a szenzáció erejével a II. vatikáni zsinatnak ilyen és hasonló kijelentései. Vajon nem természetes-e az, hogy az egyháznak meg kell ismernie a mai ember, a mai világ problémáit, ha választ akar adni rájuk? Nem természetes-e, hogy mai nyelven kell szólnia, ha hirdetni akarja Krisztus tanítását a mai embernek? Stb. Valóban mindez önmagában természetes. Sajnos azonban az is „természetes" - azaz a közösség természetével járó tulajdonság -, hogy minden szervezet, minden intézményesülő közösség szükségképpen ki van téve a megmerevedés veszélyének. S mindenütt ahol törvényeket hoznak (de hisz emberi közösség nem létezhet írott vagy íratlan törvények nélkül), máris fennáll a veszély, hogy a törvények túlhaladottá válnak: Hiszen az idő múltával mindig új igények jelentkeznek, amelyekre az előzőleg hozott törvények nem tudnak válaszolni. 

A ​száz esztendővel ezelőtti szórakozási szokások, az ital, a kártya, a nők és az elfüstölt milliók világának, ám mindenekelőtt a pécsi vendéglátás neves emlék­helyeinek gyűjteményes összeállítása ez a könyv. Megismerhetjük belőle a szál­lodákat és fogadókat, a vendéglőket és kiskocsmákat, előbbieket a Magyar Ko­ronától a Hétfejedelemig, utóbbiakat a Fekete Sastól a Fehér Hollóig. Megtud­hatjuk, hogy milyen volt a korabeli Nemzeti, a Nádor, az Arany Hajó, a Pannonia, a Vadászkürt, a Vadember és a Mátyás Király fogadó illetve szálloda, hol és hogyan működtek a leglátogatottabb sörözők, kiskocsmák. Részletesen bemu­tatja a szerző a kávéházakat és a kávéházi életet, a legendás Ribaytól az Ottho­nig, a Bedőtől a Royalig. Nem kerüli el a figyelmét a Pécsi Nemzeti Kaszinó, a Polgári Kaszinó és a Vigadó bemutatása sem. „Édes óráknak” is részesei lehe­tünk a leghíresebb cukrászdákban, a Caflishban, Oroszy Sándor, Benczenleitner Sándor, Gindl Dezső, Murányi József és Vasicsek János remekeit kóstolgatva. Végezetül ellátogathatunk az Ostende mulató piros lámpás házába is. Igazán nem rossz programösszeállítás…

Még Babits figyelt fel erre a drámai feszültségekkel teli könyvre, mely egy pap meneküléséről szól az 1920-30-as évek Mexikójában: "... az egyházi büntetések mindinkább elvesztették jelentőségüket egy olyan államban, ahol a polgári büntetés egyedüli módja a halál volt." (G. G.) Hajtóvadászat indul a boriszák pap után, s az író bravúrosan meséli el az atya vándorlását, mely a félelmekkel, bűnbánattal teli üldözött megtisztuláshoz vezető útja is egyben. Miközben társadalmi keresztmetszetet is kapunk - arról, hogyan élnek, reagálnak a katonai diktatúrában élő emberek, családok -, kibomlik a hatalmat minden eszközzel kiszolgáló, a papot valamint gyilkost megszállottan üldöző hadnagy története.

"Nehézlelkű Bakó Mihály harcban állott magával, harcban a családjával, harcban Hortobágy-utcával, harcban az egész világgal.
Magával azért nem volt békés, mert az a kutya feje mindig gőzölgött. Mióta a Nagy András akasztását végig nézte, megpattant a homloka megett valami. Nagyon különös álmai voltak; Sóvágó, az elemésztett kupec, untalan bezörgetett az ablakán. Néha, komor téli délutánokon, ahogy ott ült az ablak mellett, az öreg kanapé, csak elsötétült előtte a külső világ, valami szürke árnyék állt meg az ablak alatt és halkan bekocogott..."

Az elmúlt hét évben megtanultam pár dolgot a hitelekről, amit szeretnék minél több családnak átadni. El akarok oszlatni sok, a pénzügyekkel kapcsolatos tévhitet. Tisztázni alapvető hibákat. Szeretném, ha a családok világosan láthatnák a saját helyzetüket és magát az egész témakört.

Ez nem egy amerikai „hogyan gazdagodjunk meg” típusú könyv. Magyar problémákról, magyar megoldásokról szól, magyar környezetben, magyar embereknek. Van benne szó a tartozások leépítéséről és a bevételek növeléséről is. Mindenről, amely egy pénzügyileg stabilabb jövőt biztosíthat az olvasója számára.

Ezzel a könyvel kiképezheti magát, mert Önnek okosabbnak kell lennie, mint a rendszer!

A könyvet, amelyet az olvasó a kezében tart, olyan magyar orvosok és más egészségügyi dolgozók írták, akik a természetes gyógymódokat napi praxisukban is alkalmazzák, sőt sok éves tapasztalattal a hátuk mögött azt is merték vállalni, hogy egy általános ismertető kötetet megalkossanak.

77 színes térkép segítségével külön fejezetek mutatják be a Szentírásban szereplő tájak, országok, birodalmak történelmét, földrajzát, bibliai eseményekhez fűződő viszonyát, valamint Jeruzsálem történetét.

Hindu legenda az igaz szerelemről.

Ez a könyv az istenkeresés és Isten megtalálásának a regénye. A külső keret: Cassius Longinus római százados páratlan írásművészettel megjelenített élettörténete, mely Tiberius császár fülledt levegőjű, politikai intrikákkal át- meg átszőtt Rómájától a Messiás-várás lázában élő Júdeáig ível, hogy ott Krisztusba torkolljon, új irányt kapjon, és a megtalált Isten megvallásában teljesedjék ki.
Mert az ifjú Cassius Longinus is hiába keresi az élet teljességét, a boldogságot, a fényes katonai pályafutásban, a szerelemben vagy éppen a jogosnak vélt bosszúban. Boldogság helyett csalódásokban és kudarcokban van része, s bár a legrosszabból - az apja megmentéséért önként vállalt rabszolgaságból - a szó szoros értelmében kiverekszi magát, szíve kiég, lelke elfásul, kiábrándul és reménytelen emberré válik.
Mivel az élet teljessége: Isten. Nem azok az istenek, akik - a Longinusszal társalgó Seneca szerint - olyanok, mint a mértani feladatok megoldásához húzott segédvonalak: a továbbjutáshoz szükség van rájuk, létük feltételezésére, de a megoldásnak nem részei, mert nem léteznek. Hanem az az Isten, Aki Van, és aki úgy szerette a világot, és benne Cassius Longinust, hogy egyszülött Fiát adta érette.
Longinus századosnak megadatott, hogy sok hányattatás után találkoznék Jeruzsálemben Jézussal. Szerelmét Naomit, Jézus menti meg a megkövezéstől: ő az a házasságtörő asszony, aki felett elhangzanak Jézus felejthetetlen szavai: Az vesse rá az első követ, aki bűntelen közületek (Jn 8, 7). De Naomi Jézus nyomába szegődik, kerüli Longinust, aki ezért a Názáretit okolja, és gyűlöletre lobban iránta.
Közben beteljesedik Jézus sorsa is. A nagyhét - történelmileg hitelesen, az evangéliumi leírásokhoz hűen ábrázolt - drámájában Longinus is szerepet kap. Ő vezeti a Golgotára azokat a katonákat, akiknek össze kell törniük a három elítélt lábszárcsontjait, hogy siettessék halálukat. De Jézus már halott. Longinusé a történelmi tett, hogy lándzsát szúrva Jézus szívébe, bizonyítsa halálát és későbbi feltámadásának valódiságát.
És ez a lándzsadöfés elindít valamit Longinus lelkében.
Szombat este a lelkifurdalás a Golgotára hajtja Longinust. A sírtól nem messze letelepszik, s addig birkózik a lelkében ágaskodó kérdőjelekkel, míg elnyomja az álom. Hajnalban földrengésre és izzó fénytengerre ébred: Krisztus feltámadt! A sír őrsége eszét vesztve menekül. Longinus lelkében pedig új világosság gyúl. Számára ugyanaz a hajnali élmény, mint pár órával később Szent János számára az üres sír és a hátrahagyott gyolcsok. "Látta és hitt" (Jn 20, 8).
Longinus elbocsátását kéri Pilátustól, aki még mindig nem ért semmit. Szent Péter pünkösdi beszéde után megkeresztelkedik és csatlakozik a jeruzsálemi közösséghez. A Lélek tüzében megtisztulva találkozik újra Naomival.
"Hasonló a mennyek országa a szántóföldben elrejtett kincshez. Amikor az ember megtalálta, újra elrejtette, aztán boldogan elment, eladta mindenét, amije csak volt, és megvette a szántóföldet" (Mt 13, 44)