Termékek szűrése

A fermentált Gyömbéres sárgarépa roppanós, vékony csíkokra vágott sárgarépát tartalmaz gyömbérrel gazdagon ízesítve. A gyömbér elveszti a csípősségének nagy részét az erjedés alatt, míg a jótékony élettani hatásai megmaradnak, és a friss, semmivel össze nem hasonlítható íze finoman fűszerez, így azoknak is ajánljuk, akik erőssége miatt kerülik a fogyasztását.

A karalábé szerintünk az egyik legfinomabb fermentált zöldség! Mi van az üvegben? A Fermentini termékektől már megszokott vékony csíkos formátumban karalábé, egy csipet fokhagyma, és só. A fermentálási folyamat során a vitamin-és ásványianyag tartalom megmarad, a fokhagyma viszont elveszíti a csípősségét az erjedés alatt, de az íze finoman fűszerez. Bátran ajánljuk a mindennapi fogyasztását, mivel erjedés után a fokhagyma utóíze, és illata hamar lecseng, így azok is bátran fogyaszthatják, akik tartanak tőle a hétköznapokban. A termék összetevőinek egyszerűsége (karalábé, fokhagyma és só) kiválóan alkalmassá teszi a különböző diétákban való felhasználásra és kisgyermekek étrendjének kiegészítésére is. Mi leginkább salátába keverve vagy köret kiegészítéseként ajánljuk, de wrap, levesbetét, vagy szendvics feltét is lehet belőle.

"Ez a kis könyv azokhoz szól, akiktől nem idegen a Szentírás világa, azokhoz, akik szívesen néznek szembe a mindennapok kérdéseivel, amelyek bennünket bensőnkben érintenek. Vallomás is akar lenni ez az írás arról, mit mondott nekem a Szentírás egy-egy mondata, vannak kijelentések, amelyek újra és újra a fülünkbe csengenek, és az évek, évtizedek múlásával egyre többet jelentenek nekünk. Töprengések, tűnődések sorozata ez a kötet, nem tudományos fejtegetés. Adja Isten, hogy aki kezébe veszi, találjon békét és nyugalmat, és ezekből a szentírási igékből nyerjen erőt mindennapi életéhez."

Az éjszakai harcot a második világháború előtti időben rendkívül nehéz és kockázatos vállalkozásnak tartották, harci értékét, jelentőségét nem tekintették számottevőnek. Az első világháború éveiben több ízben sor került éjszakai harc megvívására, eredményei nem voltak jelentősek. A hadvezetés ugyanis még nem rendelkezett olyan technikai eszközökkel, amelyek lehetővé tették volna a korlátozott látási viszonyok előnyeinek kihasználását. Ez a helyzet a harmincas évek technikai fejlődése következtében radikálisan megváltozott. Ennek eredményeként a második világháború éveiben már valamennyi hadszíntéren sikeresen folytak éjszakai harcok.
A nagy honvédő háború tapasztalatai bizonyítják, hogy a harcot éjjel-nappal folytatni kell. A támadó hadműveletek, különösen a háború második időszakában a megszakítás nélküli harctevékenységeket nemcsak lehetővé tették, hanem meg is követelték. Az éjszakát a csapatok mozgatásán, a csapásmérő csoportosítások létrehozásán kívül, adott esetben támadás megkezdésére is felhasználták. A támadó csapatok sok esetben tovább fejlesztették a nappal elért sikereket, üldözték az ellenséget és kialakították a rejtett manővernek, az ellenség bekerítésének és megsemmisítésének feltételeit. A nappal és éjszaka megszakítás nélkül vívott harcot többek között az a törekvés hozta létre, hogy a támadók a védő ellenséget megfosszák annak lehetőségétől, hogy a védelme mélységében újabb, szervezett ellenállást készítsen elő, megelőzzék abban, hogy a mélységből előrevont tartalékaival, illetve az arcvonalból kivont erőivel kedvező terepszakaszokat szálljon meg.
A szocialista hadtudomány, felhasználva a nagy honvédő háború gazdag tapasztalatait és a fegyveres küzdelem háború utáni fejlődésének irányait, nagy jelentőséget tulajdonit a csapatok éjszakai tevékenységének. Az új harceszközök, a tömegpusztító fegyverek, a harckocsik, a páncélozott harcjárművek alkalmazása, valamint a csapatoknak rádiólokációs és éjjellátó eszközökkel történő felszerelése az aktív éjszakai tevékenységek lehetőségét jelentősen megnövelte. 

A kiadó az 1981-ben megjelent Hadműveleti művészet című tanulmánygyűjtemény folytatásaként, közreadja a hadművészet másik alkotóeleme, a harcászat alapvető kérdéseiről készült tanulmányokat. E kötet írásai a hazai és baráti hadseregek katonai folyóirataiból kerültek ki, nagy részük a hadtudomány elfogadott és alkalmazott elvei mellett - kimondva vagy kimondatlanul - tükrözi az elmúlt évek helyi háborúinak tapasztalatait is. A könyv kiadásával kettős célt kívánunk elérni. Olyan gyűjteményes kötetet óhajtunk az olvasó kezébe adni, amely olvasmányossága mellett mint kézikönyv szolgálja a parancsnokok, a tisztek napi gyakorlati munkáját, kiképző tevékenységük elméleti megalapozását. Ugyanakkor tanúsítani akarjuk, hogy a hazai és a baráti katonai folyóiratokban megjelent írások jó része időtálló, előremutatóan tükrözik a hadtudomány új vonásait, így válogatásukkal, és közreadásukkal egy-egy választott témáról átfogó kép adható. Szeretnénk, ha a kötet olvasása segítséget nyújtana az olvasóknak a harcászat és a harc elvi és gyakorlati kérdéseinek jobb és mélyebb megismeréséhez. Mindezek előrebocsátásával ajánljuk a jelen kiadványt olvasóink figyelmébe, melynek anyagát a Honvédelem, a Honvédségi Szemle, az Akadémiai Közlemények, az Armejszki Pregled (bolgár), a Mysl Wojskowa, a Przegled Wojek Ladowych (lengyel), a Militarwesen (NDK), a Vojennaja Miszl, a Vojennüj Vesztnyik (szovjet) folyóiratokból válogattuk, valamint a Szovjet Katonai Enciklopédia és a Harcászat című, Szovjetunióban kiadott könyv felhasználásával állítottuk össze. A külföldi folyóiratokból átvett cikkfordítások többsége hazai kiadványainkban is megjelent.

Az elmúlt hét évben megtanultam pár dolgot a hitelekről, amit szeretnék minél több családnak átadni. El akarok oszlatni sok, a pénzügyekkel kapcsolatos tévhitet. Tisztázni alapvető hibákat. Szeretném, ha a családok világosan láthatnák a saját helyzetüket és magát az egész témakört.

Ez nem egy amerikai „hogyan gazdagodjunk meg” típusú könyv. Magyar problémákról, magyar megoldásokról szól, magyar környezetben, magyar embereknek. Van benne szó a tartozások leépítéséről és a bevételek növeléséről is. Mindenről, amely egy pénzügyileg stabilabb jövőt biztosíthat az olvasója számára.

Ezzel a könyvel kiképezheti magát, mert Önnek okosabbnak kell lennie, mint a rendszer!

˝Isten a szeretet˝ – a legrövidebb és leglényegesebb mondat Istenről, amit János apostol fogalmazott meg. Az Isten és a Szeretet azonos fogalmak. Minden Istenből – azaz a szeretetből – született, és minden Istenbe – azaz a szeretetbe – tér vissza. Az ember egyetlen valódi tápláléka a szeretet. Ha szeretnek miket, annál már csak egy jobb dolog van: ha mi szeretünk másokat. A szeretet által mehet végbe igazi újjászületésünk, a halál erőinek legyőzése. Krisztusban akkora volt a szeretet, hogy legyőzte a halált. Általa és benne ez minden ember számára lehetséges ajándék! Az igazi szeretet ismérve az áldozatkészség és a megbocsátás. Az áldozatkészség tulajdonképpen szenvedésvállalás a szeretet jegyében. Azaz: képes vagyok saját vágyaimról lemondani, és áldozatot hozni a másik emberért. A megbocsátás lényege ugyanakkor az elnéző lelkület, aminek a kulcsszava a ˝mégis˝ – bármit is tegyen vagy mondjon a másik ember, én mégis elfogadom és szeretem őt. Nem csak szeretettel kell akarni, de akarni kell szeretni is! Akik akarnak szeretni, azok számára javaslom János evangéliumát, a szeretet legszebb tankönyvét, amelyet megértve, megélve, és megvalósítva ismét megtanulhatjuk szeretni egymást: a természetet, embertársainkat és Istent.

Hazai városaink abban különböztek a többi nyugat-európai várostól, hogy külföldi bevándorlottak alapították, akik nem csupán idegen nyelvet, hanem idegen szokásokat is hoztak magukkal. Az idegen nyelv akadályává lett annak, hogy összeforrjanak az ország többi lakosságával, az idegen szokások pedig 'alapul szolgáltak a polgári társadalom kialakulására. Minthogy ezek az idegen telepesek jórészben iparosok és kereskedők voltak, gazdasági szempontból nagy értéket képviseltek, miértis uralkodóink előszeretettel telepítették meg őket királyi területeken, megtelepedésük állandóságának biztosítására pedig különböző kiváltságokkal ruházták fel azokat. Királyaink példáját a magánföldesurak is követték s idővel ilyen idegen eredetű, külön jogszokásokkal élő s kiváltságokkal felruházott települések egész sorozata árasztotta el az ország területét. Az idegen telepeseket úgy az uralkodók, mint a magánföldesurak is azért látták szívesen, mert a honfoglalás utáni Magyarország népessége gyér volt s a honfoglaló magyarság száma távolról sem volt elegendő ahhoz, hogy az ország egész területét betölthette volna. Sok volt a lakatlan föld, márpedig a földnek csupán az esetben volt értéke, ha hasznosítására elegendő munkaerő állott rendelkezésre.

A monográfia a bibói életmű egészének számbavételére vállalkozik. Középpontjában a politikai gondolkodó áll, egyszerre nyújt azonban életrajzot, szellemi portrét és problémaorientált elemzésgyűjteményt. A könyv évtizedes kutatómunkán alapszik. Anyaga támaszkodik Bibó István kiadatlan kézirataira, a megjelent forrásokra, valamint a hazai és a nemzetközi kommentárirodalomra. Ugyanakkor a szerző feldolgozta a mesterek és a szellemi elődök, Horváth Barna, Guglielmo Ferrero, Erdei Ferenc, Hajnal István és Németh László életművét. Kovács Gábor monográfiája alapvető munka. Olyan, amelyet forrásmunkaként és kézikönyvként egyaránt használhatunk kutatók, egyetemi és középiskolai tanárok, doktoranduszok, bölcsész, jogász és társadalomtudománnyal foglalkozó egyetemi és főiskolai hallgatók, továbbá mindazok, akik a magyar köz- és szellemi élet iránt érdeklődnek. A mű egyike a Bibó-kutatás eddigi legjelentősebb teljesítményeinek, és a születőben lévő modern magyar eszmetörténet-írás figyelemreméltó kísérlete.

Czakó Zsófia bemutatkozó kötetének elbeszélője egy olasz férfival él, távol a magyarországi kisvárostól, amelynek katolikus miliőjében felnőtt. A milánói dóm konténerkasszájában dolgozik, ahol jegyeket értékesít. Jól fizető állást hagyott ott ezért a munkáért, és - bár sem az olasz, sem a magyar családja nem érti, mit keres ezen a helyen - hosszú ideje először érzi szabadnak magát.
Kötelességtudat és megfelelési kényszer, kompromisszumkészség és az elvárásoktól való félelem, komplexusok és szorongások kölcsönhatásait vizsgálja a szerző a kötet írásaiban. Mit fog szólni Rosaria néni, Ica néni, mit gondol az olasz szomszéd és Gábor atya? A jó szándékú tanácsokból és javaslatokból kifogyhatatlan környezet nyomása alatt pedig annak a lehetőségét keresi: mit tenne, ha csak a saját kedvére cselekedne?