Termékek szűrése

Az első bécsi döntés történelmi körülményeinek és következményeinek objektív, ideológiáktól és előítéletektől mentes bemutatására vállalkozik a kötet. A két világháború közötti nemzetközi-politikai összefüggések vázlatán, a magyar külpolitika revíziós törekvésein, a korszak vezető magyar politikusainak revíziós elképzelései vizsgálatán és a csehszlovákiai magyarság helyzetének bemutatásán keresztül jut el az 1938 nyarától az első bécsi döntésig terjedő, majd a döntést követő időszak részletes diplomácia és politikatörténeti feldolgozásáig, érintve bizonyos társadalomtörténeti vonatkozásokat is.

Öt ​évszázad. Ennyi telt el azóta, hogy a padovai kőműves-kőfaragó dalla Gondola családban meglátta a napvilágot a gyermek, ki utóbb Andrea Palladio névvel írta be magát az építészet történetébe. Az antik hatása, a tér komponálása, az arányok rendszere és tökéletessége, a nyugalom és méltóság, a pontosság és játékosság – mindez együtt határozza meg azt a szépség eszményt, amelyért épületeit, legyen az középület vagy villa, templom, kolostor vagy színház, a mai napig tisztelettel és csodálattal szemlélik szakemberek és laikusok, építészek, művészettörténészek, s mindazok, akik jártukban-keltükben „csak” megpillantják, vagy éppen használják, élik mindennapjait.

Stephen Hawking Az idő rövid története című könyvének 1988-as megjelenése új korszakot nyitott a tudományos ismeretterjesztő írások történetében: hatalmas nemzetközi szenzációt keltett, negyven nyelvre fordították le, és több mint kilencmillió példányban kelt el. Ez a könyv a XX. században klasszikussá vált, rengeteg meglepetéssel szolgáló tudományos ismeretterjesztő mű felújított és átdolgozott kiadásának illusztrált változata. A kötet az ősrobbanástól az általános relativitáselméletig sok helyen próbára teszi a fantáziánkat, miközben kiszélesíti a világegyetemről alkotott elképzeléseinket.

Molnár Gábor nem ismeri a lehetetlent. Az akadályok csak arra ingerlik, hogy legyőzze őket. A világtalan író felesége - s immáron szerzőtársa - kíséretében másodszor is nekivág Mongólia pusztáinak, hogy úttalan utakon át eljusson a Sárga-Góbiba, a Mongol-Altaj sziklái közé. A hozzá elért hírek szerint sok ezer éves ősemberábrázolásokat rejtenek ott a hegyek barlangjai. És valóban. Néhány környékbeli mongol kíséretében átkutatnak két barlangot. Szűk járatokban kúsznak, leomlással fenyegető kőtömbök alatt, néhol térdig gázolnak az elporladt guanóban. S mikor már minden reménnyel fölhagynának, Galszandorzs mongol diák, a kezében tartott gyertya fényében állatábrákat pillant meg a sziklafalon.
Történelmi táj ez a fenséges kopár hegyvidék, Kőország - ahogy az író nevezi. Itt húzódik a híres Szartaktej-csatorna, mely Pekingig vezet. S melynek eredetét csak a mondák világa őrzi. És itt él a moncsokok 300 főnyi kicsi népe. Múltjára nem emlékszik, jövője nincs, kihalás előtt álló maroknyi népközösség.
Mongólia másik vidékén, a Kerülen folyó mentén Dzsingisz kán áldozati sírját keresik fel. Fényképeznek, magnetofonfelvételeket készínetenek az ősi Gandan-kolostorban, a főláma legkegyesebb hozzájárulásával. Darhanban ahz új Mongóliával találkoznak. Itt már magasfeszültségű távvezetékek hálózzák be a tájat. Az új és a régi romantikája lüktet egyidőben ebben a vonzó, távoli országban.
Az útirajz egyes eseményeit gazdag, színes képanyag illusztrálja.

Családregényvázlatot kap kézhez az olvasó, a szerző családjáét, naplókkal, fotókkal, dokumentumokkal, levelekkel hitelesítve.

Gottfried Keller jóslata szerint „a szabadság végső győzelme száraz lesz"... Az utópia eltűnése statikus tárgyiasságot hoz létre, amelyben az ember maga is dologgá válik... Az ember, miután eljutott a tudatosság legmagasabb fokára ahol a történelem immár nem vak sors, hanem saját alkotása elveszti történelemformáló akaratát és ezzel betekintését a történelembe. A tudásszociológia atyjának főműve - csonkított és titkos kiadása után - először jelenik meg magyarul.

Ha egy-egy költő előtt kitárul az irodalomtörténet kapuja, többnyire be is csapódik mögötte, azontúl az iskolai olvasókönyvek zsákmánya és poétikai példatárak vendége. Akinek szobrot állítunk, ezzel kiemeljük az élet üteméből; az emberek el-elsietnek a talapzat mellett, de kevesen tekintenek fel az érc-alakra. Arany János azon ritka nagyságok közé tartozik, akik haláluk után is itt maradtak az életben. Ez a valódi nagyság jegye, - ez a valódi halhatatlanság.
Ötven éve, hogy írói tolla megállott, de betűi egy félszázad alatt sem halványultak el. Mint Kelet sziklába vésett törvényei, századok viharai és napsütései közt állandón hirdetik kinyilatkoztatásaikat.
Arany János a maga korában merész újító volt; sok újítása alapja lett a további fejlődésnek, vagy ma is újság és nincs meghaladva. Példája és tanításai, mint ,a tenger lámpatornyai', sugárzó fényökkel mutatják az utat a küzdő csónakoknak.
Azelőtt a költők szemében az Alföldön ,Ceres koszorúja' lengett, Dunántúl lankáin ,bíbor thyrsus' piroslott, Lollik és Chloék karcsú alakjai suhantak a bokrok között; Petőfi és Arany költészetében az a nyelv zendült meg, mely a nép dalaiban és mindennapi beszédében él; leírásaikban, érzéseikben az az egyszerű igazság jelent meg, melyet a nép is megért és ösmer; ebben áll magyarságuk; - de mindent költőivé emelt tehetségök, ebben van nagyságuk. Nincs a világon nemzet, melynek legnagyobb költői a népnek is annyira érthetők volnának, mint ők; roppant kár, hogy máig sincsenek kellőképpen elterjesztve a nép körében.

Az éjszakai harcot a második világháború előtti időben rendkívül nehéz és kockázatos vállalkozásnak tartották, harci értékét, jelentőségét nem tekintették számottevőnek. Az első világháború éveiben több ízben sor került éjszakai harc megvívására, eredményei nem voltak jelentősek. A hadvezetés ugyanis még nem rendelkezett olyan technikai eszközökkel, amelyek lehetővé tették volna a korlátozott látási viszonyok előnyeinek kihasználását. Ez a helyzet a harmincas évek technikai fejlődése következtében radikálisan megváltozott. Ennek eredményeként a második világháború éveiben már valamennyi hadszíntéren sikeresen folytak éjszakai harcok.
A nagy honvédő háború tapasztalatai bizonyítják, hogy a harcot éjjel-nappal folytatni kell. A támadó hadműveletek, különösen a háború második időszakában a megszakítás nélküli harctevékenységeket nemcsak lehetővé tették, hanem meg is követelték. Az éjszakát a csapatok mozgatásán, a csapásmérő csoportosítások létrehozásán kívül, adott esetben támadás megkezdésére is felhasználták. A támadó csapatok sok esetben tovább fejlesztették a nappal elért sikereket, üldözték az ellenséget és kialakították a rejtett manővernek, az ellenség bekerítésének és megsemmisítésének feltételeit. A nappal és éjszaka megszakítás nélkül vívott harcot többek között az a törekvés hozta létre, hogy a támadók a védő ellenséget megfosszák annak lehetőségétől, hogy a védelme mélységében újabb, szervezett ellenállást készítsen elő, megelőzzék abban, hogy a mélységből előrevont tartalékaival, illetve az arcvonalból kivont erőivel kedvező terepszakaszokat szálljon meg.
A szocialista hadtudomány, felhasználva a nagy honvédő háború gazdag tapasztalatait és a fegyveres küzdelem háború utáni fejlődésének irányait, nagy jelentőséget tulajdonit a csapatok éjszakai tevékenységének. Az új harceszközök, a tömegpusztító fegyverek, a harckocsik, a páncélozott harcjárművek alkalmazása, valamint a csapatoknak rádiólokációs és éjjellátó eszközökkel történő felszerelése az aktív éjszakai tevékenységek lehetőségét jelentősen megnövelte. 

Svájcot semleges országnak tartották a II. világháború alatt. Az elkeseredett zsidók számára is biztos menedéknek tűnt: a svájci bankokra bízták vagyonukat, és hittek abban, hogy családjuk megkapja az örökséget, még ha maguk elpusztulnak is. Sok millió fontot helyeztek letétbe a bankokban, amelyek megtagadták a pénz visszafizetését, és írásos halotti anyakönyvi kivonatot követeltek a holokauszt-áldozatok rokonaitól - bár a koncentrációs táborokban nem állítottak ki halotti bizonyítványt. Több mint ötven évvel a történtek után a bankok még mindig szabad tőkeként használják a pénzt.
Adam Lebor ebben a könyvében döbbenetes, új bizonyítékokat tár az olvasók elé arról, hogyan működött együtt Svájc gazdaságilag a nácikkal. A svájci bankok fontos szerepet játszottak a német háborús erőfeszítések pénzelésében, mivel készek voltak tisztára mosni a pénzt a Harmadik Birodalomnak, és készségesen elfogadták a lopott aranyat. Még svájci diplomaták és a svájci székhelyű Vöröskereszt is belekeveredett a náci pénzek Svájcba juttatásába.
Az Alvó számlák első kézből származó interjúk és a titkosítás alól nemrégiben feloldott hírszerzői dokumentumok alapján leplezi le a szégyenleges történetet, azt, hogy húzott hasznot Svájc a náci népirtásból.

A Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskola kiadványa - Ismertető: 1879. december 1-én indult meg a tanítás főiskolánk jogelőd intézményében, a budapesti közép-ipartanodában. A BDGMF Vezetősége, intézményünk fennállásának 100. évfordulója alkalmából adja ki ezt a jubileumi évkönyvet. Összefoglaló történeti áttekintést adunk intézményünk fejlődéséről és bemutatjuk a 10 éve működő főiskola szervezeti életének oktató-nevelő és tudományos-kutató munkájának főbb vonásait.

Váratlan és igen nagy örömöt jelent számomra, hogy ez a könyv most magyarul is hozzáférhetővé válik. Többször is voltam vendége a budapesti Ráday Kollégiumnak s boldog vagyok, hogy ily' módon most törleszthetek egy keveset abból a tartozásból, amellyel az ott tapasztalt vendégszeretetért és az ott folytatott beszélgetésekért lettem az adósa.
Jelenleg átéljük, hogyan nyer a Biblia nem is sejtett módon új fontosságot az egyházak életében és egymással folytatott ökumenikus eszmecseréikben, a hívők egyéni életében és a nyilvános vitában egyaránt. Másrészt viszont azt is tapasztaljuk, mennyire félre lehet érteni a Bibliát és mennyire vissza lehet élni vele, hogy milyen nehezen tudnak némelyek egyáltalán utat találni a Bibliához, s hogy a tudományos bibliamagyarázatnak, az úgynevezett "történeti-kritikai exegézis"-nek a módszerei és eredményei csak a beavatottak számára váltak áttekinthetővé és használhatóvá, miközben a gyülekezetek tanácstalanul állnak velük szemben. Nyilvánvaló, hogy éppen a mi korunknak van szüksége olyan keresztyén hívőkre, akik nagykorú és józan ítélőképességű bibliaolvasók, mivel napjaink kihívásai közepette csak így őrizhetjük meg hitünket és reménységünket rendíthetetlenül. Ezért ebben a könyvben megkíséreltem, hogy mindazt, amit a Bibliával való tudományos foglalkozásból megtanultam, összekapcsoljam azzal, ami az alapját képezi a Szentírás iránt érzett szeretetemnek. A Bibliában én újra meg újra a némákhoz szóló nyelvet, a reménység fényét, a megrettentek felé hangzó megváltó szót fedeztem fel, egyúttal azonban olyan leírhatatlanul szép könyvet is, amely kimeríthetetlen emberségről tesz tanúbizonyságot. A tudományos munkát Biblia-értésem nagy meggazdagítójaként és pontosítójaként ismertem meg, egyúttal azonban veszélyes kísértésként is arra, hogy a Biblia helyes értelmezését csak keveseknek, nevezetesen a tudósoknak tartsa fenn. Véleményem szerint a bibliai tudomány feladata kérdéseinek és felismeréseinek olyan továbbadása, hogy azok a bibliaolvasót a kiskorúvá való lefokozás helyett önálló ítéletalkotásra képesítsék a teológiai párbeszédben.

Táncos Csuda Mózsi kalandjai Erdély visszacsatolásakor kezdődnek, a katonaságnál folytatódnak s a háborús megpróbáltatások után - a hegylakó népek ősi türelmével - várt és a tavaszi megújulást remélő hétköznapokkal zárulnak; "Mert Isten, aki a kivágott csonkból termőfát tud növeszteni újra, nem hagyja elveszni a népeket sem, akik benne hisznek."