Magyarország kőolaj-és földgázvagyona

Részlet a kötetből:

„Horatius noster"

NYUGATEURÓPA szellemi emberét abban a korban, amelyben a költészetnek megnyílni kezd, három latin költő ragadja meg hatásával: Vergilius, mint ,imádság és költészet' - vagyis az, amit e kettőben a misztikus lélek azonosnak érez -; Catullus, mint szenvedély és költészet; Horatius, mint életbölcseség és... tegyük-e hozzá, hogy költészet?
Annyira megszoktuk már a romantika kora óta a költőt belső oldaláról, az érzelmek hullámzása felől nézni, hogy Horatius líráját Catullusé mellett nem is merjük egészen költészetnek érezni. Iskolamesterei maguk szoktatták rá a nem-latin Európa szellemi emberét mindenütt, Angliában éppen úgy, mint nálunk, erre a különösségre.
Mintha a catullusi tűz, szabadszájúság, tiszteletlenség Caesarrfal szemben egy kiszáradt iskolás lelkületnek éppen azért volna legfőbb lírai ideálja, mert elérhetetlen a számára! S mintha ugyanez az erőtlen középszerűség találna megnyugvást Horatiusban, az ,arany középszer' költőjében. Mintha önmagát állítaná oda ideálnak, amikor Horatiusról eltanítgatja, hogy ez az a költő, akinek csak a fiatalság és szegénység adott szájára vakmerő szavakat, különben a tanult művészet embere ő, és Caesar nagy tisztelője...
Nálunk magyaroknál ez az utolsó dicséret azután teljesen ellenkező értelművé fordult. Mi negyvennyolcasokká lettünk Horatiusszal szemben. Nagyszerű alkalom volt ő: megvetni azt, aki - erre a pontra tapadtak rá legtöbbnyire a megvető tekintetek - Maecenas- és Caesar-tiszteletével érvényesült, megvetni az osztályteremben, elméletileg, irodalomtörténetileg. Nem mondta-e Horatius maga, hogy költeményein fogják a gyermekeket az elemekre oktatni? Azt nem sejtette, hogy egy magyar történetfelfogás elemeire is, - egy olyan történetfelfogáséra, amely a puszta oktatásban kimerült. 

A 11. század zűrzavaros évtizedeibe röpít el bennünket Karczag György történelmi regénye, amikor az István király által megvakíttatott Vazul herceg leszármazottai vetélkedtek a magyar trónért.
Sebő, az álmodozó balatoni halászlegény ezekben az árulásokkal és belharcokkal sújtott időkben veti le egyszerű nevét és ruháját, hogy új sorsot keresve Zákony nembeli Ivánként induljon el Béla király udvarába. Nem is sejti, hogy a nemesi nevet és ruhát reá testáló úrfi valójában halálra szánta, és csak a véletlennek köszönhető, hogy az igazi Zákony galád terve nem válik valóra. Sebő féltve őrzött titkára csupán egyetlenegy nagyúr jön rá, aki ettől fogva a szolgálatába kényszeríti.
Az álnév és a kezdetben még túl szoros idegen gúnya lassan a sajátjává válik, és páncélként oltalmazza a nemesek ellenséges világában. Mire le tudja rázni magáról a bő évtizeddel korábban rákényszerített béklyót, már maga sem tudja, Sebő vagy Iván halt meg annak idején a Balaton parti nádasban...
A fiatalon elhunyt Karczag György csupán három történelmi regényt írt, ám ezek a művei a műfaj igazi klasszikusai, amelyek évtizedek óta ejtik rabul a műfaj szerelmeseit, és jelentenek inspiráló példát a jelenkor szerzőinek. Az Árpád-triász kötetei közül elsőként Az idegen páncélbant veheti kezébe a Kedves Olvasó!

A világhírű etológus és több, kutyákról szóló sikerkönyv szerzője egyre inkább szépíróként is meghódítja az olvasókat! A Kannibálok című elbeszéléskötet után most egy vérbeli regénnyel jelentkezik a szerző: A Bábosok rendkívül olvasmányos, érdekfeszítő történet egy ősi, erőszakmentes falu életéről, amelyet tragikus módon semmisít meg a globalizáció.