Antikvárium

Az ​útleírás vallomás: tájakról és országokról, emberekről és népekről. A jó útleíró nem húzódik meg a háttérben, hanem céltudatosan vezeti az olvasót, és olykor éppen a látottak és hallottak száraz felsorolásával „üzen”. Az idő múlásától veretessé vált alkotások akkor válnak igazán történelmi és irodalmi csemegévé, ha az utókor kutatójának sikerül az önmagukban olykor látszólag ösztövér, ám a maguk együttesében gazdag anyagot összegyűjtenie – és ez a kötet erről tanúskodik. Mi, olvasók pedig a régi útleírások nehézkes és mégis oly vonzóan lassú sodrának, olykor szárnyaló romantikájának átadva magunkat, felfedezhetjük beleérző készségünket, megmártózhatunk saját régmúltunk és múltunk gyarlóságaiban és szépségeiben – ezúttal a cári Oroszország évszázadokkal ezelőtt útra kelt, hazánkban járt fiainak sokáig porosodásra ítélt – nyomtatásban nem is mindig napvilágot látott – feljegyzései jóvoltából. Akad közöttük fél évezred előtti egyházi személy, ifjú diplomata, kolduló zarándok, katona, udvaronc, tudós, utazásban kedvét lelő herceg.
Ami ezeket a szerzőket egybefűzi, az egyrészt a közös téma, vagyis a régi Magyarország – gazdagságával és szegénységével, pompájával és nyomorúságával, szabadságával és elnyomottságával –, másrészt az a tény, hogy szinte kivétel nélkül megragadták a lehetőséget: mert amit saját országukra elmondva a cári cenzor veres plajbásza kérlelhetetlenül keresztülhúzott volna, azt bántatlanul ország-világ elé tárhatták Magyarországra vonatkoztatva. Mindez csak még izgalmasabbá teszi az orosz közvéleménynek szánt Hungária-képet.

Jóllehet a "szocreál" fogalmának tisztázása évtizedek óta viták tárgya, napjainkban is több meghatározása él párhuzamosan. A kötet két művészettörténész szerzője az 1948-as fordulattól az 1950-es évek végéig tartó periódusra, ezen belül a Rákosi korszakra összpontosít. Ebben az időszakban érvényesülnek a magyarországi művészetben az "új korszak" jellegzetességei: a politika legfelsőbb szintjein megfogalmazott és általános érvényűvé tett stiláris, tematikai irányelvek, amelyeket folyamatosan számon kértek a művészektől, valamint a személyi kultusz, a munkás osztály forradalmi harcainak előtérbe helyezése, a politikai és párt propaganda dominanciája, és mindenek előtt a szovjet példák kritikátlan követése. Az építészetben a klasszicizmus volt a hivatalos körök által ajánlott "mintakészlet", ezért az építészeket a modernista jegyek továbbélése miatt érte bírálat. Ugyanekkor a festők és szobrászok heroikus küzdelmet vívtak, hogy megleljék a programoknak megfelelő kifejezési formát. Ám összességében a művészet szocreál "kísérlete", a doktriner elvek kiforratlansága ellenére, vagy éppen azért, nemegyszer valódi képzőművészeti értékeket is felvillantott.

Bevezető szavak5Két kolduló barát8A megszökött apát40Arisztotelész megkeresztelése57Elmélkedés a manicheusokról90Szent Tamás igazi élete114Közeledés a tomizmushoz138Az örökkévaló filozófia153Még egy szó Szent Tamásról175

Fújdogál a szél, én, te, mindenki a találkozások városában, de ők most versben és prózában. Néha még csöndesen, mesterfogásokról sutyorogva, máskor meg végigsüvöltve ismeretlen sikátorokon.
Csak semmi parnasszus. A pincéből érkeznek az irodalomba, hiszen az újabb hangok öblösödésének tér és visszhang kell. A kazamaták boltozatát már elérték, és nem állnak, nem állhatnak meg a gádorban. Ez a nyolc, még érettségi előtt álló, vagy alighogy egyetemista ifjonc lement, mert fel akar jönni. Jóllehet nem sütkérezhetnek, az is igaz: ezeknek a gyíkoknak nem kell fedezék.
Közös megjelenésük nem véletlen, ám mindenképpen váratlan lépés. Önképzőkörből pályakezdés - volt már, legyen is ilyen, de majdhogynem suttyomban? Nyitottság és fegyelmezettség, ösztönös és tudatos újat és máshogy mondás, és persze megkérdőjelezhetetlen tehetség érdeme, hogy az együttes sakk után tovább küzdjenek az olvasók kegyeiért, és bemattolják magukat az irodalomba.

A Magyar Katolikus Rádió és a Jel Könyvkiadó Megőrzött hangok sorozatának második kötete Gyürki László plébános, bibliafordító, Szentföld-kutató gondolatait gyűjti egybe, amelyek 2006 Nagyböjtjében és Húsvétján, valamint Advent napjaiban hangoztak el a Magyar Katolikus Rádióban. Gyürki atya olyan lelki zarándoklatra hívja Olvasóját e két ünnepkörhöz kapcsolódóan, mely során ellátogathat azokra a helyekre, ahol Urunk, Jézus Krisztus élt és tanított. Haszonnal forgathatják a kötetet mindazok, akiknek megadatik, hogy eljuthatnak Üdvözítőnk szülőföldjére. Még inkább hasznos azoknak, akik soha nem juthatnak el a szent vidékre. A bibliai helyszínek üzenete számukra a lelki zarándoklat lehetőségét teremti meg. A műsorok szerkesztett szövegei képekkel illusztráltak, hogy a gondolatok ezek segítségével még inkább megelevenedjenek.

Tartalom
Előszó 5
Bevezetés 7
Korai keresztény művészet 11
Az első falfestmények 18
Szobrászat az első századokban 21
Az első fényűzés: a mozaik 22
Bizánc 25
Karoling művészet 28
A román stílus 31
Gótika 47
A nagy átmenet 63
Grünewald, Dürer, Veit, Stoss, Riemenschneider 65
Renaissance 73
Giotto, Itália 75
Franciaország, Németalföld 83
A renaissance tetőzése 87
Cinquecento. Elvilágiasodás 89
A nagy hármas: Leonardo, Raffaello, Michelangelo 98
Magyar renaissance 105
A barokk 109
Magyarországi barokk 127
Klasszicizmus, romantika 131
Megtorpanások, szecesszió 147
A modern szakrális művészet 163
A II. Vatikáni Zsinat 176

Gondolta volna, kedves Olvasó, hogy aki régen Zsákbamacskát vett, az valójában malacot szeretett volna vásárolni? Tudja, hogy míg nyelvünkben a szelíd, galamblelkű ember a légynek se tud ártani, az angolban ugyanezt úgy fejezik ki, hogy az illető nem tudná egy libának se mondani, hogy "búh"? Érdekli, miért nevezik az angolok fehér elefántnak a haszontalant, de drága ajándékot, vagy milyen anekdota fűződik a nyúlszáj kifejezéshez? Mindezekre választ kaphat ebből a rendkívül olvasmányos és szórakoztató könyvből, mely különböző népek állatneveket tartalmazó szóláskincsét hasonlítja össze, bemutatva a kifejezések művelődéstörténeti hátterét is.

Tartalomjegyzék:
1. A BIOGEOGRÁFIA FOGALMA, TÁRGYKÖRE, KUTATÁSTÖRTÉNETE
1.1. Alapfogalmak
1.2. A környezeti tényezők mint a fajok elterjedésének feltételei
1.3. Flóra- és faunabirodalmak a Föld felszínén
1.4. Fiziognómiai növényföldrajzi egységek

2. A FÖLD NÖVÉNYZETI ÖVEI ÉS AZOK ÁLLATVILÁGA
2.1. A trópusi területek biomjai
2.1.1. A trópusi esőerdők biomja
2.1.2. Szavanna biom
2.1.3. A félsivatagi és sivatagi területek biomja
2.2. A mediterrán területek biomjai
2.3. Melegmérsékelt babérlombú és nedves erdők biomja
2.4. A sztyepp területek biomja
2.5. A nyáron zöld lombos erdők biomja
2.6. A boreális tűlevelű erdők biomja
2.7. A tundra területek biomja

3. A MAGASHEGYSÉGEK ÉLŐVILÁGA
3.1. A mérsékeltövi magashegységek biomja
3.2. A trópusi magashegységek biomja

4. A TENGEREK ÉLŐVILÁGA
4.1. A hideg tengerek biomja
4.2. A meleg tengerek biomja

5. A MANGROVE ERDŐSÉGEK ÉLŐVILÁGA

6. TAVAK ÉS FOLYÓVIZEK ÉLŐVILÁGA
6.1. A tavak életközösségei
6.2. A folyók életközösségei

7. MAGYARORSZÁG NÖVÉNY- ÉS ÁLLATFÖLDRAJZI SAJÁTOSSÁGAI
7.1. Magyarország növényföldrajzi területei
7.2. Magyarország állatvilága

A XX. század a nagy várakozások kora volt. Sorozatunk kötetei az úgynevezett rövid XX. század (1914–1991) történéseit ölelik fel, vagyis az első világháború végétől a bipoláris rendszer felbomlásáig tartó hét évtizedes periódust. Az egyes monográfiák a Föld összes nagy, illetve nagyságától függetlenül Magyarország számára fontos országának vagy régiójának eseményeit villantják fel. Bemutatják, hogy ebben az időszakban mi történt az egyes országokban, az ekkor kialakult vagy megerősödött intézmények, társadalmi és politikai eszmék mennyiben határozzák meg életünket. Gyakran érezzük úgy, hogy jó lenne teljesen új alapokon építkezni, mindent újra kezdeni, és ennek érdekében megszabadulni a múlt béklyóitól, sőt a múlt ismeretétől is. Lehet, hogy ez kívánatos, de nem lehetséges. A múltat nem lehet eltörölni. Amit tehetünk: próbáljuk kissé megérteni. Éppen a jobb megértés céljából indul útjára ez a könyvsorozat, melynek szerzői a tudományosságot, a közérthetőséget és az olvasmányosságot szem előtt tartva részrehajlás nélkül összegzik a század történéseit.

Bitó László 1934. szeptember 7-én született egy budai polgári család harmadik gyermekeként. Családjával együtt 1951-ben kitelepítették, majd 1954-től munkaszolgálatos katonaként a komlói szénbányában dolgozott. Az 1956-os forradalom alatt társaival lefegyverezték tisztjeiket, majd igyekeztek feljutni Pestre, de az oroszok elfogták őket. Miután kiszabadult, az Egyesült Államokba menekült, ahol ösztöndíjat nyert a Bard College-ba. Az egyetem elvégzése után a New York-i Columbia Egyetemen sikeres orvoskutatói karriert futott be: 145 publikációja és 3 szakkönyve jelent meg. Nevéhez fűződik a glaukóma, a zöld hályog kezelésének új módszere és a Xalatan szemcsepp kifejlesztése, amelyet 2002-ben „az év gyógyszerének” választottak, s amely több millió ember látását védte meg világszerte. Munkásságát sok nemzetközi díjjal jutalmazták. 2004-ben az egyetemes orvostudomány terén elért eredményeiért, a zöld hályog elleni cseppek felfedezéséért és a Columbia Egyetem Kelet- és Közép- európai Központja magyar programjának támogatásáért a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést is átvehette. Az 1990-es években hazatelepült szülővárosába, Budapestre, és miután emeritus professzorként nyugdíjba ment, visszavonult a tudományos kutatástól. Azóta elsősorban irodalmi és közéleti tevékenységet folytat.