Antikvárium

Hollywood filmparadicsoma, New York felhőkarcolói. A washingtoni politika árnyoldalai, a rettegett Al Capone Chichagója. Milliárdosok fényűző szalonjai, néger gettók nyomora. Henry Ford álom-autógyára, rezervátumok komor rézbőrűi. Világhírű írók, művészek és az utca embere. A korlátlan lehetőségek hazája: Amerika, anno 1931. Egy szovjet ember és kora egyik legeredetibb írója, Borisz Pilnyak rácsodálkozik Amerikára, elképed, elszórakozik, és közben mindvégig megszállottan hisz saját hazája céljaiban, választott és vállalt útjában, jövőjében.

A koncentrációs tábort is megjárt Adam Kelno, a kiváló sebész és lengyel hazafi Londonban telepedik le a háború után. Szédítő szakmai karrier előtt áll, amikor a kommunista lengyel kormány kiadatási kérelemmel fordul az angolokhoz. A vád: dr. Kelno háborús bűnös. Kelnónak sikerül bebizonyítania ártatlanságát, de a meghurcoltatások miatt családjával Borneóra költözik.
Abraham Cady, a sikeres író könyvet jelentet meg Holocaust címmel. Megtörik a felejtés és hallgatás csendje. Kelno ismét bíróság elé áll, hogy végérvényesen tisztázza magát. A per során felizzanak az indulatok, feltépődnek a régi sebek, de fény derül az igazságra...

,,Elfordítottam a fejem, a tükörkép oválisan elnyúlt, a szám helyén sötét árny, szemem rövid, ezüst kígyó. Ahogy szemügyre vettem a gép csillogó falán széjjelszaladó foltot, pillantásom visszacsúszott Máriára. Hirtelen tétje lett a jelenetnek. Önszántamból lemondtam a hódító és a felsült hódító szerepekről: az asszony nem volt ""hódított"" és nem volt ""meghódíthatatlan"". Bántó lelkesedéssel azt ismertem föl, hogy nincs mire játszani magamat, olyan valakivel állok szemben (italtól kissé kuszán, bennem előző mozgásaim következményeivel), aki előtt érdemes, hogy legyek, hogy én én legyek, már amennyire telik tőlem, és függetlenül attól, jól járok-e evvel, avagy sem."

MIT TEHETEK ÖNMAGAMÉRT?
MEG KELL BOCSÁTANOM A SZÜLEIMNEK?
LÉTEZIK IDEÁLIS TÁRS?
HOGYAN SZERESSEM JÓL A GYEREKEM?
ÚJRA TUDOM ÍRNI A KAPCSOLATOM
A TESTVÉREIMMEL FELNŐTT FEJJEL?

Az ismert szakpszichológus, pszichoterapeuta ezúttal az olvasói, kliensei és hallgatói által feltett kérdésekre válaszol a korábbi köteteiből vett idézetek segítségével. Teszi mindezt abban a reményben, hogy olvasás közben ráismerünk saját problémáinkra, elgondolkodunk az életünkön és átfogalmazzuk a boldogságról alkotott képünk. A hozzánk közel állók - gyerekek, szülők, nagyszülők, testvérek, férj, feleség vagy társ - és önmagunk mélyebb megismerésével, őszinte elfogadásával ugyanis mi, együtt tehetünk legnagyobb értékeinkért, a kapcsolatainkért.

L. Stipkovits Erika a Személyiségfejlesztő Akadémia alapító-igazgatója, klinikai szak- pszichológus, pszichoterapeuta, integratív hipnoterapeuta. Több évtizedes tapasztalattal rendelkezik pszichés és személyiségzavarok, családi, párkapcsolati és életvezetési problémák feltárásában és kezelésében, a "Közelebb Egymáshoz" Kapcsolatterápiás Központ szakmai vezetője. Számos helyen tanít, rendszeresen publikál és országszerte tart előadásokat. Az Integratív Pszichoterápiás Egyesület elnökségi tagja, kiképző pszichoterapeutája, a Magyar Orvosi Kamara, a Magyar Pszichológiai Társaság tagja, a Személyiségfejlesztők Országos Egyesületének elnöke.

"E regény cselekménye 1955-ben és 1956-ban játszódik. Öcsi, a főhős, hatéves. Én is hatéves voltam akkor, de Öcsivel csak annyiban vagyok azonos, amennyiben mindenkivel, aki ama zűrös időszakban velem együtt volt nagycsoportos óvodás, majd első elemista. Hogy mi minden történt velünk ezen túl, azt itt most nem sorolom, remélem, benne van a könyvben. Úgy érzem, mindazt, amit e regény főszereplője nehezen képes fölfogni és földolgozni, azt az én nemzedékemnek máig sem sikerült teljesen megemésztenie: változatlanul küszködünk a kettős (hármas, négyes...) nevelés gondjaival, egyszerre hat ránk a vallás, a politika, a szerelem, a faji hovatartozás, a barátság, a családi kötöttségek minden gondja és öröme. Az első kiadás idején (1983-ban) egy-egy szövegrészt törölni kellett a kéziratból, művészeten kívüli szempontok kényszere alatt. A kimaradt bekezdések e kiadásba visszakerültek. De azt hiszem, emiatt nem érdemes megvenni. Nem politikai szenzáció: regény. Ajánlom mindazoknak, akikben felnőtt fejjel is él még a gyerek. Éljen soká " - írta az akkor új, 1996-os kiadás fülszövegében a szerző. Azt a kiadást az elmúlt huszonegy évben két újabb is követte már. Az új és újabb olvasóknak azonban érdemes lesz megvenniük ezt a még újabbat is. Hogy ismét meggyőződhessenek róla: bizony hogy szenzáció ez a regény így, harmincnégy év múltán is.

Nyugalmazott miniszter, író vagyok. Tanúságot teszek háromnegyed évszázados viszontagságos kommunista életemről. Pontosabban annak csak 1945-ig terjedő periódusáról. Készül a folytatás is, de ez már egy következő kötet anyaga lesz.

"Ez a jelentés a CIA, a Külügy-, a Nemzetvédelmi Minisztérium és a Nemzetbiztonsági Tanács gondosan megvizsgált dokumentumanyagán, valamint jelenlegi és volt funkcionáriusok tanúvallomásain alapszik. Kevés kivételtől eltekintve, a chilei állampolgárokat és intézményeket név nélkül említjük, egyrészt mert nem kívánjuk feltárni hírforrásainkat és a nyomozás módszereit, másrészt mert nem akarunk feleslegesen ártani azoknak a chilei állampolgároknak, akik együttműködtek a Központi Hírszerző Hivatallal (CIA). A jelentés mindazonáltal pontos képet ad az Egyesült Államok chilei titkos tevékenységének méreteiről, céljairól és horderejéről."

(Az USA Szenátusi [Church] Bizottsága jelentéséből)

"...kínzásom legelső perceiben közöltem velük, brit állampolgár vagyok, és eljárásuk nemzetközi bonyodalmakhoz vezethet, mire ők azt felelték: >>Mi olyan rossz hírben állunk külföldön, hogy ez már semmit se számít.<<

(Részlet dr. Sheila Cassidynek az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága előtt tett vallomásából)

Egy zsidó és egy néger író ül egy lebontásra ítélt New York-i házban; regényt írnak.
A romos ház és a két, kisebbséghez tartozó író meg egymáshoz és a művészethez való viszonyuk nagyszabású jelképpé növekszik, többet tudunk meg belőle a 20. század utolsó harmadának amerikai társadalmát feszítő valódi ellentétekről, a benne gyökerező irracionális gyűlölködésekről, mint megannyi szociológiai tanulmányból. Úgy tűnik, a regényben felszínre kerülő jelenségek harminc év múltán a tengeren innen aktuálisabbak, mint valaha.

Az 1986-ban elhunyt amerikai író a 20. század világirodalmának kiemelkedő alakja. Hősei többnyire zsidó kisemberek, akik örökös küzdelemben állnak a társadalom által köréjük vont korlátokkal és önmagukkal. A Csehov, Hemingway és Joyce hatását elismerő Malamud egyszerre volt romantikus és realista. Romantikus énje hősökről írt, a realista azok elbukásáról.