Antikvárium

Ezek az írások Krúdy Gyula halála óta csaknem kivétel nélkül egyszer sem jelentek meg új kiadásban. Javarészt a szerző pályakezdő korszakának termését fogja egybe ez a kötet, és csak eredetileg is ifjúságnak szánt műveket tartalmaz. Születésükkor az író maga is közel állt még saját kalandos ifjúságának időszakához, bőven meríthetett tulajdon élményeinek forrásából. A kötet hangulati egységét az adja meg, hogy minden egyes írása utazásról szól, a rendkívül érdekes és izgalmas történetek hősei pedig fiatalok, diákok. Ez a gyűjtemény tehát új oldaláról mutatja be Krúdy Gyulát: nemcsak tanulságos és élvezetes olvasmányt ad a fiatal olvasók kezébe, hanem egyúttal fontos és jellegzetes alkotások újraközlésével hozzájárul a Krúdy-életmű feltárásának teljességéhez is.

Az argentin Jorge Timossi dokumentumkönyve a chilei fasiszta államcsíny napjának eseményeit és a közvetlen előzményeket foglalja össze, Salvador Allende családtagjainak és az elnöki palota életben maradt védőinek tanúvallomása alapján, közvetlen közelről láttatva Allende elnök tragédiáját és a palotát védő csoport reménytelen harcát a túlerővel szemben.

Saint-Exupéry a gépi huszadik század író-fia: hivatásos pilóta volt a polgári repülés hőskorában, prózai hivatása regényes dél-amerikai és afrikai tájakra és kalandokba sodorta, repülőtiszt volt a második világháborúban, annak a Felderítő Légierőnek a tagja, amelynek megadatott, hogy mindvégig harcolhasson a legázolt Franciaországért. Sok száz veszélyes felderítőútján készült a halálra, amely Korzika felett érte el, 1944-ben.
Mestersége avatta íróvá, a két világháború közötti, nem szerencsés francia írónemzedék jelentékeny alakjává. Kötetünkben négy "repülőregényét" közöljük, az 1929-es születésű Déli futárgép-et, amelyet a Szaharában írt, az 1931-es Éjszakai repülés-t, amely az atlanti-óceáni postarepülő-vonalak felderítésének idején készült, az 1939-es Az ember földjé-t, és utolsó regényét, az 1942-es A hadirepülő-t, amelyet már a repülőszázados írt.

Bajcsy-Zsilinszky Endre egyetlen történelmi tárgyú - és egyúttal szinte szépirodalmi igényű - műve 1939-ben jelent meg először, a Hunyadi Mátyás ötszázadik születésnapját ünneplő eseménysorozathoz kapcsolódóan.
"Engem e munkám megírására két izgalmas történetpolitikai kérdés ösztökélt - írja Bajcsy-Zsilinszky. - Az egyik: mi volt, mit jelentett Mátyás birodalma alig egy emberöltővel Mohács előtt s szinte fél évezreddel Szent István után, hogyan illeszkedett bele, beleilleszkedett-e egyáltalán az árpádi nagy államalkotás és birodalomépítés széles szemhatárába...                                                                       A másik: ennek az átlagos és egyre általánosabbá váló történetírói szemléletnek, mely valahogy párhuzamosan halad az egészségtelenül és veszedelmesen erősbödő mindenféle idegentisztelettel a mai Magyarországon, élesen ellentmond Mátyás király és a mátyási birodalom kérdésében elsősorban régebbi történetírásunk, de a II. Zrínyi Miklós csodálatos géniusza is, mindenekfölött pedig a magyar nép ösztöne, lángeszű emlékezése, ítélete és halhatatlan szeretete - melyiknek van hát igaza?"

Részlet a könyvből:
Az emberiség története során a gyepterületekkel szemben az elsődleges társadalmi igény az élelmiszer-termelés szolgálata volt. Ennek során az élelmiszereket (hús és tej), a nem élelmiszernek minősülő mezőgazdasági alapanyagokat (bőr, gyapjú, más állati szőr, csont, szaru), a gyógyhatású növényeket, a legeltetés során keletkezett tüzelőanyagot (árvagané), valamint a legelő állatok igavonó erejét sorolták a gyep termékei közé. Az utóbbi időben azonban mindezek mellett olyan új szempontok is előtérbe kerültek, mint az élelmiszer-biztonság, a minőség, és a gyepekben rejlő ökológiai és genetikai potenciál megőrzése. A gyepek nem anyagi jellegű termékeinek, ökológiai szolgáltatásainak fontossága azt követően értékelődött fel, hogy a fenntarthatóság vált a természeti erőforrások hasznosításának fő alapelvévé. 

Galgóczi Erzsébet írja válogatott riportjainak, szociográfiáinak előszavában:
Hogy az ember ma él-e, vagy száz évvel ezelőtt, itt él-e, vagy Afrikában, városon él-e, vagy falun, az meghatározza konfliktusai jellegét, erkölcsi értékrendszerét, választási lehetőségeit és irányát - de az ember belső szuverenitását, választási szabadságát nem determinálja. Csak adott történelmi, társadalmi és földrajzi keretek közé szorítja. Az ember számára a legszűkösebb keretek között is legalább két választási lehetőség van: vagy elfogadja az adott helyzetet, amiben él, vagy föllázad ellene. Írásaimban soha nem a parasztot kívántam ábrázolni, hanem az embert, aki történetesen falun él. És méghozzá ez a "falu" sem korlátozható többé a falura, hiszen már régen nem zárt világ, elszigetelt település, ezer hajszálér fűzi az ország, sőt a világ gazdasági és szellemi vérkeringéséhez. Az én "falum" végeredményben az egész Magyarország.

A joghallgatók létszámának és ezzel a jegyzet iránti keresletnek a növekedésével 1996-ban sor került a jegyzet harmadik, változatlan kiadására, amibe csupán egy jogszabályi változásmutatót és egy kisebb hibaigazítót tudtunk beilleszteni. 1997-ben, a negyedik kiadáshoz újból átdolgoztuk a jegyzetet (különösen az állami tulajdon kizárólagos tárgyaira és a zálogjogra vonatkozó részeket), a második kiadás elvei szerint. 1997-98-ban is megjelent a jegyzet tartalmát érintő több fontos törvény és számos egyéb jogszabály. Ezek közül a két legfontosabb az ingatlannyilvántartásról és a társasházról szóló törvény, melynek alapján a jegyzet vonatkozó részeit újra kellett írni. A dologi jogra zúduló jogalkotási áradatnak tehát még mindig nincs vége, így ez a kiadás is csak egy tanévre szól. Bízva abban, hogy a jegyzet által is előmozdítani kívánt letisztulás hamarosan bekövetkezik, továbbra is eredményes tanulást kíván:
a szerző

"Kérdem anyámtól: ugye, édesanyám, most már fogok iskolába járni? Megállt, és csak nézett rám könnyes szemmel, csak ennyi volt a válasza: egy frászt! Tudod, hogy neked a két kicsivel kell maradni! Én nagyon sírtam, ő is sírt, azután elköltöztünk, anyám elment dolgozni, Jani is. Én maradtam a két kicsivel, etettem őket, mostam, takarítottam."

Ez a könyv mindenkinek szól, s ez a megállapítás egyben azt is jelenti, hogy a legkülönbözőbb kérdésektől tartalmaz rövid és könnyen érthető felvilágosítást. A széles olvasókörre tekintettel fokozott nyomatékot kaptak a sport, színház, filmművészet, az újságokban szereplő politikai, földrajzi, gazdasági, technikai adatok és fogalmak.
A lexikonoknak millió olvasójuk van. Ezek két csoportot alkotnak. Az egyikbe azok tartoznak, akik rövid felvilágosítást keresnek egy felmerült kérdésben. Ezeket az olvasókat igyekszünk itt kielégíteni. A másik csoport tagjai viszont iránymutatást keresnek arra vonatkozóan, merre induljanak behatóbb tájékozódásért az őket foglalkoztató problémával kapcsolatban. Ez utóbbi olvasók érdekében lexikonunk címrendszerét összehangoltuk az Új Magyar Lexikonéval, amelynek világnézeti felfogását is követtük. 

Mindent a végtelenségig lehet írni, minden kimeríthetetlen: egy csokor virág és egy hatalmas ország, egy szál ember és egy metropolis; mindről egyként lehet írni három kötetes trilógiát és egy flekkes szösszenést.
Újlipótváros jelene és históriája is csak - bocsánat a lopott hasonlatért - egy ilyen feneketlen kút, amelyből az idők végeztéig lehet meregetni a történeteket. Harmincezernyi ember, több ezer ház, üzlet, intézmény, neves és névtelen hely, látható és láthatatlan nevezetesség. Egy-egy nagyobb házmonstrumában nagyközségnyi ember él, akiknek mind-mind egyenkénti élete is kész regény.
Bolond, aki teljességre tör, és én nem vagyok bolond, vagy ha mégis, hát másként. Dehogyis lehet itt mindent megírni, meg se próbálom; szemezgetek csupán, csak arról referálok, ami elém bukkan, amibe belebotlok, vagy amit az orrom alá dugnak barátaim, akikből - hál istennek - bőségesen el vagyok látva itt.
Felírom az elém kerülő dolgokat csak, mint felírónő ősöm, nagyanyám testvére, Lonci néni, a Britannia söntésének koronázatlan királynője, felírom mindazt, ami elém kerül. Ami ma nem jött elő, benn maradt a hűtőben, konyhában, azt ma nem regisztrálom. Majd legközelebb.
(Bächer Iván)

Fényes családi régmúlt és emberpróbáló jelen, kényszerű választások és hit a jövőben, felemelkedések és zuhanások, széthullás és összetartozás, felkínált karrier és bármi helyzetben megőrzött emberi tisztesség sokszor kibékíthetetlennek tetsző ellentétei feszülnek a klasszikus családregények hagyományai szerint formálódó történetben.
A Freytág testvérek hol egymásba kapcsolódó, hol szétváló életútját követve, az író nyílt őszinteséggel ábrázolja a lassanként történelemmé ülepedő közelmúlt: a háború s a mostanában oly sokat emlegett ötvenes évek eseményeit. Egyúttal föleleveníti az akkor ifjú nemzedék nagy pillanatait és válságokkal nehezített önmagára eszmélését. A szabadság, a nagy remények, a korlátlan hit mámoros önfeledtségét, az építés magával sodró lendületét, a felelősség gyanútlan vállalását, a türelmetlenséget és a tekintet nélküli, elszánt jobbító akaratot, a valósággal való szembesülés keserves folyamatát s benne a bizalom fokozatosan töréssé mélyülő hajszálrepedéseit feledni nem tudókat és kiútkeresőket.