Termékek szűrése

A George Beranrd Shaw életét megrajzoló magyar alkotók közül Hevesi Sándor mindenképpen autentikus, megbízható és avatott tollú szerző. Nemcsak kortársak voltak, hanem egyként színházi emberek is. Hevesi 13 Shaw-darabot ültetett át magyar nyelvre, melyeket ma is megtalálunk a színházak repertoárjában. A kötet nemcsak Shaw színes egyéniségét, színpadi szerzőn túlmutató jelentőségét mutatja be, de összefoglalja a magyar színpadra állított darabjait, hanem bemutatja Shawt a nagy nemzetekhez fűző érzelmeit, kapcsolatait, viszonyrendszereit. Remek keresztmetszetét adja egy életműnek magyar szempontból, magyar vonatkozásokkal.

"Ez a könyv nem önéletrajzi regény, és nem is emlékirat. Nem azt írtam meg benne, amire ma emlékszem, és nem hallgattam el azt, amire ma nem szívesen emlékszem vissza. Nem az van benne, amit ma tartok érdekesnek, hanem az, ami 1942 és 1947 között vezette a tollamat. Nem mai tudatomon megszűrve írok a háborúról, az ostromról, a felszabadulásról és a Trianont megismétlő Luxembourg-palotai békéről, hanem akkori tudatom termékeit bocsátom az olvasó elé."

Az ifjú írót meleg tüzű tekintetével regényes táj közepén, jón oszlopfőn ülve ábrázolta a művész, Stunder, s jellemző módon a lázadó nagy eszménykép, Rousseau mellszobrát is oda festette - ahogy az is jellemzők, hogy idővel (a vászon sérülése folytán) a romantikus angolkert s Rousseau alakja egyaránt eltűnt a képből: Ferenczy István klasszicista márványszobra s a későbbi ábrázolások hűvösebb, fanyarabb, voltaire-i arcát hagyták ránk Kazinczynak, amint csípős epigrammái, metsző tollcsatái is. A kötet restaurátori munkája a hitelesebb, eredeti képet igyekszik életre kelteni: a franciakertté nyesegetett Pályám emlékezete mögött az első kidolgozások s a kiadatlan naplók Confessions-őszinteségű őskertjét s benne szépprózánk mindmáig kellően föl nem fedezett nagy ember- és korábrázoló stílusművészét, akinek drámai elevenségű önéletrajzi írásai voltaképp a hiányzó XVIII-XIX. századi magyar társadalmi regényt pótolják.

"Ha az életemet történetként kívánom látni (és ki ne kívánná ismerni a saját történetét, melyet aztán megnyugodva - vagy éppenséggel nyugtalanul - a sorsának nevezhet), akkor B. történetét kellene elmondanom" - írja Keserű, Kertész Imre új regényének egyik hőse.
Keserű, foglalkozására nézve irodalmi szerkesztő, megpróbálja felkutatni különös barátja, B., az író utolsó, eltűntnek hitt regényét. Annál is inkább, mert B. éppen a rendszerváltás idején, 1990-ben öngyilkosságot követ el. Mi motiválja végzetes tettét? Demonstráció? Rezignáció? Hagyatékban maradt drámájában ugyanis B. kísérteties előrelátással megírja Keserű és baráti köre jövőjét. Azt, hogy hogyan csúszik ki majd kezükből a saját életük, s hogyan válik "úgynevezett valósággá" mindaz, amit egykor kétségbevonhatatlan valóságnak, az életüknek hittek. Lényegében: hogy hogyan válnak a rendszerváltással véget ért negyven év túlélőivé, mint ahogyan ő, B. is csak képtelen auschwitzi születésének véletlen túlélője.
Mi sem érthetőbb, mint hogy Keserű valósággal beleássa magát B., az ő - Keserű - számára annyira fontos, szinte példaszerű életébe: mániákusan igyekszik megérteni B. sorsát, szerelmi életét, halálának okát és körülményeit.
A Felszámolás tehát "nyomkeresés" is: nyomozás egy eltűnt kézirat és tűnőfélben lévő életek után. Egyúttal úgy tűnik, hogy bezárul az alkotó kör, amelyet Kertész Imre maga köré meghúzott: ha a Sorstalanság, A kudarc, a Kaddis a meg nem született gyermekért után eddig trilógiáról beszéltünk, az új mű, a Felszámolás ezt a sort most tetralógiává egészíti ki.

Újabb fantasztikus igaz állattörténetek a világ minden tájáról. A hihetetlen, ugyanakkor megkapó kalandok főszereplői:
Bob, a médiasztárrá avanzsált időjós macska,
A Hampshire-i kommandós birka,
A világ első sárkányrepülő cicája,
Jackie, a háborús veterán Pávián,
és még sok-sok kedves, elképesztő teljesítményre képes állat.

A Kallocain - Leo Kall talámánya - olyan szer, melytől a gyanúsított őszintén vall, mindent, még legrejtettebb érzéseit és gondolatait is. Ilyen szerre van szüksége annak a Világállamnak, mely a félelemre, szorongásra, katonai vasfegyelemre, kiszolgáltatottságra építi rendjét. És ilyen "hadpolgárra", mint Leo Kall, aki - a rend neveltjeként - teljes odaadással szolgálja Kallocainjával az "államellenes lelkületűek" leleplezését, mígnem egyszer szembe találkozik önmagával...

Bár a legtöbb Örkény-drámát élénk visszhang, olykor éles vita követte, a legellentétesebb vélekedéseket és reakciókat talán legutolsó műve, a Forgatókönyv váltotta ki. Tragikus körülmények között született: az író a halálos ágyán fejezte be a kéziratot 1979 júniusában. Még ez évben megjelent könyvalakban; 1982-ben került színpadra.

A mű alcíme: tragédia. Az elvont általánosságok, majd a pesti kisvilág után Örkény ebben a darabban ismét a történelem, a magyar történelem közegét választja, akárcsak a Pisti a vérzivatarban című műben. Ismét a történelem buktatóinak, veszélyeinek kitett embert viszi színpadra; a választani kényszerülő, dönteni, cselekedni akaró, az ebbe belebukó és önmagával meghasonló embert. A darab körüli vitában nyilvánvalóan az is közrejátszhatott, hogy Örkénynek ez a műve a legközvetlenebbül, legerőteljesebben politizáló darab: kegyetlenül őszinte felidézése a magyar történelmi közelmúlt tragikus eseményeinek. A szerző azonban nem tesz kísérletet a tragikum feloldására, a meghasonlás, a diszharmóniák elsimítására, vagy legalábbis a kibontakozás, a folytatás lehetőségének felvillantására – mint az összes többi művében. Sőt, mintha az lenne a célja, hogy minél koncentráltabban, feloldhatatlanságukat szinte hangsúlyozva állítsa színpadra, jelenítse meg a színpadon ezeket a diszharmóniákat.

Amíg a világ világ, de még hét nappal azon is túl élnek Elek apó meséi: szaggatják a papucsokat a királykisasszonyok, veri a botocska a csaló tolvajt, elnyeri a királyságot a vitéz szabólegény, és minden szegény ember túljár az ördög eszén.
Nagyszüleitek, szüleitek, de még a ti gyerekeitek is olvassák ezeket a világszép meséket, amelyekből Kormos István válogatta ki ezt a kötetre valót, Szecskó Tamás megrajzolta, a Móra Könyvkiadó pedig hetedik kiadásban jelenteti meg a ti örömötökre.

Anita túlélte a huszadik század legnagyobb emberi traumáját, a koncentrációs tábort. Tizenöt éves, árva, elveszett. Kapaszkodik a maradék rokonai által feléje nyújtott szalmaszálba: a magyarországi árvaházból nagynénje Csehszlovákiában élő családjához menekül. Nagynénje a férjével, a kicsi gyerekével és a sógorával egy frissen kitelepített szudétanémet család otthonában él, és sok-sok számkivetett sorstársával együtt az Ígéret Földjére készül. Anita álma is Palesztina, de ő ahhoz még gyerek, hogy a kezébe vegye a sorsát. A rokonok felkarolják, érte küldik Magyarországra az élveteg sógort, akinek rögtön megtetszik a szép gyereklány...
Hány csepp van az óceánban?
Hány csillag az égen?
Az emberiség fejin hány hajszál van?
S hány gonoszság szivében?
Ez a Petőfi-vers segíti át Anitát életének történelmi és női sorsfordulóján. A regényből Anita B címmel olasz-magyar-cseh koprodukcióban film készült. 2014-ben került forgalomba.

Researched and written by local correspondents, Nelles Guides are updated on a regular basis to provide only the very latest information. A well-rounded introduction delves into the culture and history of New Zealand, tempting you to explore. The "What to See & Do" section covers everything from sightseeing, driving tours and adventurous excursions, museums and galleries. You'll find detailed entries for restaurants, shopping, entertainment, festivals and more. All accommodations are categorized by price level, making it easy for you to select a place that suits your budget. Practical travel issues – health concerns, currency, transportation, climate & clothing, visa requirements – are also given. Illustrated with over 160 color photos and maps. Fully indexed.