Termékek szűrése

"Megkérhetném hogy lépjen közelebb a hölgyhöz. Konstatálja, hogy a háromszög szögeinek összege száznyolcvan fok és egyszersmint konstatálja, hogy a világban igazság van. A rendszer működik és a rendszer igaz. Van igazság és megismerhető."

"Hát megjöttek! Hát megjöttek a fuharosok. Az ő kurjantásaik verik szét a hajnalt - szakadt, szürke, nyűtt - a csend törékeny és üres. Láttam nővéreim rettenetes arcát! - ádáz! ádáz! - Drágáim, az istenért, dehát mi történt?" Evvel a kérdéssel kezdődik a Bevezetés a szépirodalomban című Esterházy-műsorozat új darabja. Mi történt? Erre természetesen az egész írás válaszol. Van azonban itt az írónak egy - látszólag "másik" kérdése is: hogyan lehet az idő múlásának érzékeltetését, egy történet teljes végigmondását eloldozni a megírt szöveg terjedelmétől. A Fuharosok ugyanis: igazi regény. De nem azért, mert "hosszú".

"Különös, kölönleges, de egyben páratlan írást tart kezében az olvasó. Egy látó képességekkel megáldott médium, jövendőmondó - Barasits Zsuzsanna - által továbbított és lejegyzett írásokat tartamaz ez a könyv, vagy ahogyan egyik barátja fogalmazott: "szellemi táviratokat". Üzeneteket, melyeket ő a "másik világból", a szellemvilágból kapott, mely képességeinek forrása, s mellyel ezek révén napi kapcsolatot tart. Nyilvánvalóan ennek a szférának a létezésében egyesek hisznek, mások pedig tudomást sem akarnak venni róla, Zsuzsát hallgatva, a munkáját tapasztalva, valamint ezeket az írásokat olvasva azt hiszem,a legmegrögzöttebb kétkedők is meginoghatnak."

A "Labirintus" a Letelier-gyilkosság nyomozásának története. A politikai újságíró Taylor Branch és szerzőtársa Eugene M. Propper washingtoni államügyész-helyettes, a vizsgálat vezetője páratlanul izgalmas könyvben számolnak be az igazságszolgáltatás és az államilag irányított terrorizmus küzdelméről. Találkozunk olyan rendőrtisztviselőkkel, akik saját informátoraikkal hadakoznak, terroristákkal, akik társaik árulásától rettegnek, a bürokrácia hálójában vergődő ügyészekkel, családjukat óvó gyilkosokkal. S közben új, érdekes képet kapunk a politikai terrorizmus természetrajzáról és az amerikai jogszolgáltatás számunkra alig ismert világáról.

A "nagy mesemondó" több mint száz éve, 1869-ben írta ezt a regényt, az 1848-as magyar szabadságharc hőskölteményét. Nagy művészi erőkkel ábrázolja a gigászi küzdelem tömegjeleneteit: gyűléseket, forradalmi pillanatokat, csatákat. Budavár ostromát, és bemutatja az egyes emberek válaszát a nagy idők szavára, az önfeláldozó küzdelemtől a meghunyászkodáson át az aljas árulásig. Hőskölteményét azonban népmesék módján szövi az író, voltaképpen három fiútestvér történetét olvassuk, közülük a legfiatalabb, a legkisebb és a leggyengébb adja a legnagyszerűbb példát a szinte emberfeletti hősiességről. A regény minden sorát a hazaszeretet és az erkölcsi nagyság iránti lelkesedés fűti.

A politikatudomány a modern műveltség alig túlbecsülhető eleme,szerepe nemcsak a társadalomtudományi képzés részeként,hanem a politikai kultúra formálójaként is jelentős.Bayer József könyve a modern politikatudomány főbb kérdéseit és területeit tárgyalja rendszeres,elméletileg igényes, de közérthető formában.

A cím nem az olvasók megtévesztésére szolgál. A könyv valóban kicsi, pornográf és mindenekelőtt magyar: kicsinységében és pornográfiájában is; minden sorát a magyar közel- és távolabbi múlt hatja át, az anekdotákat ugyanúgy ez a valóság teremtette, ahogy a nekünk szegeződő, véget érni nem akaró kérdéseket, az első fejezet „hibás magyarsággal, remegve írt” jelen-történetkéit éppúgy, mint a tükörfejezetben „a lélek mérnökének” kalandjait. Indulatosság és részvét az írások mozgatója; itt és most ezért és ezért így meg így élünk: lehetne-e és kellene-e másképp, és hogyan, ha igen… Vagy ahogy a könyvben idézett klasszikus kérdések szólnak: „Mit tudhatok? Mit kell tennem? Mit szabad remélnem?”

A gyermek: a jövő. A meg nem született gyermek: a jövőtlenség bevallása. Mert a történelem démonikus személytelenségét mindig az egyes ember élete, szenvedései teszik szembetűnővé. És lehet sors a sorsvesztés, és lehet jövő a jövő elveszítése. A Kaddis a meg nem született gyermekért egy végletes, halálos pontosságra törő tudat ön- és történelemanalízise. Egy ember beszél arról, mi történhet azzal, akivel megtörtént a század botránya. De vallomása oly mély, hogy megértjük, ami vele történt, bármely totalitárius államban bármikor megeshet.